Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2017)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. IV. rész: 1938 - 1945
Farkas Gábor (f): A zirci apátság előszállási uradalma. IV. rész: 1938—1945 lakosságú; jogos a helyi lakosság azon törekvése, hogy a terület Magyarországhoz kerüljön. Ezt a tevékenységet állította le Csáky István külügyminiszter. Hagyó Kovács megkísérelte, hogy szlovák kormányférfiakkal tárgyaljon a kérdésről. Ennek eredményéről (Ш. nyilván elutasításáról) adatokkal nem rendelkezünk. A szlovák kormányférfiak a következők: Tuka Béla, a kormány- és az országgyűlés elnöke, Durcsánszky külügy-, Sivák kultusz-, Pólyái nemzetiségi miniszter. A tárgyalás légköre baráti volt, ezért Hagyó Kovács olyan kényes politikai témát is felvetett előttük, hogy a szlovák állam autonómiával kapcsolódjon a magyarsághoz, nyilván könnyebben meg lehet oldani gazdasági nehézségeiket. Erre a miniszterek azt válaszolták, hogy a magyar kormány velük nem áll szóba. Ott arisztokraták ülnek; a parlamentben dzsentrik vannak többségben, míg ők a nép egyszerű fiai. Hagyó Kovács azzal nyugtatta őket, hogy Magyarországon változások mentek végbe, és ennek élő példája saját maga. О is gazdagyerek és mégis a magyarországi felsőház tagja, és éppen az ország egyik legarisztokratikusabb vármegyéje, Fejér megye küldte őt a testületbe.28 Ipari, kereskedelmi és pénzintézeti érdekeltségek Az apátság a Magyar Bauxitbánya Rt-be kezdetben 150 ezer P tőkével kapcsolódott. Ez kormányintencióra történt. A miniszterelnök felhívta a magyar nagybirtokosok azon részét, akik a földreformban érdekeltek voltak, hogy a kapott pénzt bauxitrészvényekbe fektessék. így lettek ők alaprészvényesek. A törekvés az volt, hogy az agrárérdekeltség majoritást szerezzen az Rt-ben. Ehhez 7 millió P kellett, de 1940. szeptember elejéig csak 2 millió 400 ezer P gyűlt össze. Ekkor felszólítást kaptak az alaprészvényesek, hogy az eddig befizetett tőkéjüket 50%-kal emeljék meg. Ez az apátság esetében 75 ezer P volt. Kozma Miklós külön kérte az apátságot, hogy 300 ezer P-t fizessen be. Ez megtörtént. Az 1940-1941. évben300 ezer P-ért megvásárolták a kalocsai Margit-malmot, amely a Cseh Iparbank tulajdonát képezte. 1940. szeptemberben került sor a Hungária Gőzmalom részvénypakettjének megvételére. A másik cég, amely a vételnél jelen volt, a Hitelbank, de a főrészvényes a zirci apátság lett. Az eladás során 84 ezer részvény futott, részvényenként 15 P-s jegyzési értékkel. Közben elhatározta az uradalom a nagyvenyimi keményítő- és olajgyár építését. Engedélyezése 1940. szeptember elején megtörtént. Költsége 200—250 ezer P volt. A Telepítési Osztály kifizetett az átadott földek árából 2 millió P-t. Az apátság a bélapátfalvi cementgyár 1/16-od részének vásárlására befizetett 1 millió P-t a Kereskedelmi Banknál. (Az értékpapírok végül 2 millió 600 ezer P-be kerültek.) Az 1942. március 29-i gazdasági tanácsban összegezték a részvényeket, az értük adott pénzt és az értékpapírokat őrző pénzintézeteket. A Hitelbanknál volt letéve a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. 50 db, az Urikány-Szilvölgyi Magyar Kőszénbánya Rt. 50, Ganz és társa Rt. 126, a Magyar Kender-Len- és Jutaipari Rt. 300 db részvénye; a Kereskedelmi Banknál az Egyesült Izzólámpa és Villamosssági Rt. 12 db, a Felten és Guileaume Rt. 25, a Rimamurányi—Salgótarjáni Rt. 2000 db részvénye. Részvényük volt még az Első Budapesti Gőzmalom Rt.-ben (120 db), a Magyar Országos Takarékpénztárnál (33 db), a Hermes Banknál (3 db), a Móri Kőszénbányában (20 db), az MFTR-nél (2 db), a Magyar Tógazdaságban (20 db), a Magyar—Német Mezőgazdasági Rt.-ben (3 db). Az értékpapírokat annál a pénzintézetnél helyezték el, amelynek érdekeltségébe a vállalat tartozott. Az előszállási uradalom elhelyezett tőkéi: 1941-ben 1 millió 400 ezer P-t a Pesti Kereskedelmi Bankba helyeztek; az Országos Földhitelintézetnél 668 ezer 644 P-t; 1942-ben szintén a Földhitelintézetnél 829 ezer 133 P volt letéve. Kifizetések: 1941-ben Erdélyi kölcsönre 100 ezer 53,1942-ben Salgó-részvényre 1 millió 403 ezer, Rima-részvényre 378 ezer 91, az Egercsehi részvényre 1 millió 121 ezer 68, a Földgázértékesítő Lipcsei Főintézőségnek 80 ezer, a Magyar Bauxit Rt-nek 135 ezer, a Hitelbanknak 405 ezer 51 P. Az uradalom a részvényekért 2 millió 113 ezer 103 P-t fizetett. A Salgó és a Hitelbank az apátságnak igazgatói tagságot ajánlott fel. E posztot Hagyó Kovács Gyulának engedte át az apát.29 A zirci apátság az 1930-as évek végétől kiterjedt ipari és finánctőkés gazdasági kapcsolatokkal rendelkezett. A magyarországi legfelsőbb körökkel állandóan érintkeztek. Endrédi apátnak a banki és ipari szférával volt összeköttetése (Baranyai Lipóttal, Ullmann Györggyel, Perényi Istvánnal, Chorin Ferenccel, Kornfeld Móriccal), Hagyó Kovács jószágkormányzó Teleki Pállal, Kállay Miklóssal és a politikai vezetés több személyiségével volt kapcsolatban. Az ipari és kereskedelmi szférába történő benyomulásukkal a gazdasági és a politikai kapcsolatok szélesedtek, ezek az apátság számára eredményeket hoztak. 1938-tól vásárolt az apátság részvényeket, ipari vállalatokat, illetve maguk is létesítettek mezőgazdasági feldolgozó üzemeket. 28 VeML Ap. lt. Az előszállási kormányzóság iratai. Szántói birtok. A. 1939-1946. 29 HAGYÓ KOVÁCS 1989, 259; VeML Ap. lt. A rendi káptalani iratai. Számvevőségi jelentések. A. 1939-1943. 236
