Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2017)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. IV. rész: 1938 - 1945
Farkas Gábor (fj. A zirci apátság előszállási uradalma. IV. rész: 1938-1945 Az ipari érdekeltségekbe a rend 1941-ben kapcsolódott be. A Dunavidéki Egyesült Gőzmalom Rt-be 67 ezer P-vel csadakoztak, a Magyar Bauxitbánya Rt. részvényeiből (Kozma Miklóstól) 175 ezer P-ért 1750 részvényt vásároltak. A bauxitrészvények később tovább gyarapodtak, és 251 ezer 291 P-re emelkedett értékük. Az Rt-ben a legtöbb részvényt a ciszterci apátság birtokolta. A kalocsai érsekséggel együtt beszálltak a dunaföldvári kendergyári érdekeltségbe. A ciszterciek a kendergyári vagyonból 45%-kal, az érsekség 35%-kal részesedett, a régi tulajdonos 20%-ot tartott meg. A ciszterci apátság a kendergyárba 332 ezer 876 P-t fektetett. Az Egyesült Hungária Gőzmalom Rt-t a Hitelbankkal közösen vásárolták meg (az apátság 400 ezer P-vel szállt be). A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt-be 465 ezer 596, a kalocsai Margit-malomba 120, a székesfehérvári Egyházmegyei Takarékpénztárba 5200 P-t fektettek. Ezeken kívül még több kereskedelmi és kisebb ipari érdekeltségben voltak részvényeik, ezekben 1944 végén 1 millió 4663 ezer P volt.30 Rendi létesítmény volt a nagyvenyimi étolaj- és búzakeményítő-gyár. A vármegyei tisztségek (Hagyó Kovács esetében) feltédenül a rendi érdekeket szolgálták: a jószágkormányzó tagja volt a Fejér vármegyei Törvényhatósági Bizottságnak, a kisgyűlésnek, a Közigazgatási Bizottságnak. 1939-ben a megyei közgyűlés a magyar országgyűlés felsőházába küldte. 1940-ben Teleki Pál miniszterelnök felkérte, vállalja el a Földművelési Minisztérium vezetését. Ezt apátsági érdekekre való hivatkozással hárította el. Ugyanakkor megmaradt az Állati Termékek Kiviteli Szövetkezete elnökének. Hagyó Kovácsról elterjedt, hogy hirtelen természetű ember, aki erőszakkal is végigviszi akaratát, olyan autokrata, aki nemcsak Előszálláson uralkodik, hanem a ciszterci renden is. 1934-ben jegyezte meg Werner apát egri tartózkodása során, hogy „Gyula magatartását mérsékletre kell inteni”. Ugyanakkor gazdasági eredményei kiválóak voltak, módszereit éppen az apátság érdekében nem lehetett mérsékelni. Horváth Konstantin jellemzése nagyon találó: „Gyula független ember; sokat utazik. Amit őfontosnak tart, as; meg is valósul; ítéletei végérvényesek; az a megbízható ember, akiben ő bízik; ha kimondja, hogy XYpazarló, az így megy át a köztudatba; intéződé sei megváltoztathatatlanok; azgyó'z aki mögött a kormányzó úr áll; akit elítél, az megbélyegzett lesz ” Hagyó Kovács Gyula előadása az Országgyűlés Felsőházában Hagyó Kovács 1939. december 2-án a felsőházi ülésen a kishaszonbérletekról, a kisbirtokok és házhelyek szerzéséről és egyéb, földbirtok-politikai rendelkezésekről szóló törvényjavaslatról tartott előadást. A törvényjavaslatot támogatta, elfogadta. Felszólalását azzal kezdte, hogy hivatásánál fogva kötelességének érzi a törvénycikk vitájában való részvételt, és véleményét a Felsőház ülése elé tárja. A felszólalásban a magyar földbirtok-politika helyzetét vázolta, elemezte a törvényjavaslatot, beillesztve azt a magyar valóságba. Megállapította, hogy a javaslat egyetemes nemzeti célokat szolgál, mert a nemzet elesett rétegeinek, a földmunkásoknak a sorsán igyekszik segíteni. A javaslat célkitűzéseit 3 csoportra bontva analizálta. 1. ) Gyarapítani szükséges az életképes kisgazdaságokat. Földet kell juttatni a földmunkásoknak, mert a nemzet legértékesebb rétegét ők alkotják. A földmunkásság társadalmi, gazdasági, és szociális téren egyaránt felfelé törekszik, és ennek az útja a saját tulajdonon keresztül vezet. 2. ) Munkaalkalmat kell teremteni a földmunkásoknak. A földbirtokos társadalom tekintse hazafias kötelességének, hogy az ország 1 milliós tömegének szociális felemelése azon múlik, hogy ennek a tömegnek munkalehetőséget teremt, házhelyhez juttatja őket, lehetőséget nyújt számukra családi ház építésére. 3. )Társadalmi békét kell teremteni az országban, és a vidéknek ezt az aratómunkásokból, summásokból, napszámosokból, cselédekből álló forrongó rétegét a felső osztályok gondoskodásával higgadtságra, nyugalomra, megértésre, egymás megbecsülésére kell tanítani. A mezőgazdasági termelés akkor hatékony, ha munkásai elégedettek, békében, nyugalomban élnek. Ezután a jövő birtokstruktúrájának kialakítása körüli nehézségeket elemezte. A javaslatban és az indoklásban, a földművelési miniszter képviselőházi felszólalásában a rendelkezésre álló földterület elégtelensége rajzolódik ki. A felszólalásban kifejtette, hogy bátran hozzá kell nyúlni a nagybirtokhoz. Erre a célra igénybe lehet venni az 500 holdon felüli birtokokat, tekintet nélkül arra, hogy rendelkeznek-e mentesítéssel. Ez a földterület 3 miihó 640 ezer kát. hold, melyet 10 holdas gazdaságokra bontva, 364 ezer családnak lehetne kiosztani. A kérdés az, hogy elégséges-e a 10 holdas gazdaság egy család eltartására? Arra a következtetésre jutott, hogy a 10 holdas kisbirtokosnak a közterhek kifizetése után jövedelme ahg marad; a termelés megújítására, a család ellátására minimális anyagiak állnak rendelkezésére. Elgondolása az volt, hogy a 14 holdas gazdaságok az életképesek, amelyek biztosítják a család ellátását, és a közterheket is fizetni tudja a gazda. Ezek kialakítása lenne a reális cél. A rendelkezésre álló területet 260 ezer család között lehetne felosztani. Nem jutna viszont birtok 220 ezer gazdasági cselédnek, 550 ezer 30 VeML Ap. lt. A gazdasági tanács iratai. A. 1938-1944. 237
