Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2017)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. IV. rész: 1938 - 1945
Varkas Gábor (f): A zirci apátság előszállási uradalma. IV. rész: 1938-1945 a felszerelést és az állatállományt beszereznie. A telepítés idején Apátszálláson telepfelügyelő működött, aki a helység életét irányította. A kokasdi és a gulyamajori állatállományt eladták, a tenyésztésre alkalmas egyedeket az állam vásárolta fel. A határvölgyi pusztai épületeket a 7 kát. holdnyi háztelekkel együtt az OFB-től az uradalom 61 ezer P-ért visszaváltotta. A jószágkormányzó a földművelésügyi miniszter szemére vetette, hogy Határvölgyért 40 ezer pengőt fizettek az uradalomnak, és nekik most ezt 20 ezer P különbséggel kellett visszavásárolniuk. (Később Hagyó Kovács a rendi káptalan előtt bevallotta, hogy a határvölgyi épületek értéke legalább 100 ezer P.) Az épületeket raktárrá átalakítva a nagyvenyimi olajgyár hasznosította. A többi határvölgyi épületet, 3 birkaistállót, 3 cselédházat (összesen 30 lakrésszel), azután a cselédistállót lebontotta az uradalom és Nagyvenyimre, Bernátkútra szállította az építőanyagot. A téglák nagyobb részét a nagyvenyimi templom építésénél felhasználták. (A nagyvenyimi lakosoknak 1934-ben megígérte az apát a templomépítést.) Az apátság egyházi célú beruházásra 80 ezer P-t adott Apátszállás községnek. (A telepesek katolikus vallásúak voltak.) 1941. október 15-én kapta meg az apátság az átadott birtok utáni pénz 35 százalékát, 2 millió 68 ezer P-t. A telepítés kapcsán az uradalmi cselédség száma 124 fővel lett kevesebb; Kokasdról 77, Nagyvenyimről 33, Ménesmajorból 12, Előszállásról 2 cselédcsalád távozott el.22 Mezőgazdasági ipari üzemek Uradalmi érdekeltségbe tartozott a dunaföldvári kendergyár, a kalocsai Margit-malom, a Dunavidéki Ipari és Kereskedelmi Rt., valamint a Hungária Egyesült Gőzmalom Rt. párkányi gőzmalma, ezekben a zirci apátság résztulajdonos volt. 100%-ban tulajdonos volt a simontornyai szeszgyárban, a selyemmajori malomban, továbbá a nagyvenyimi keményítő- és olajgyárban. A szeszgyár 117 vagon cukorrépát dolgozott fel, 1088 hektoliter abszolút szeszt szolgáltatott be. Bevétele 148 ezer 494 P, kiadása (a feldolgozott anyagok árával együtt) 101 ezer 28 P volt. A nagyvenyimi olajgyárat modernizálták. A Sooler-sajtoló mellé 3 hidraulikus sajtolót vásároltak, melyeket új épületrészbe helyeztek el. Munkásöltözőt, gyárvezetői lakást építettek. Az olajgyári beruházás 711 ezer 936 P-be került. A gyár 3205 vagon repcét, 125 vagon napraforgót, 10 vagon lenmagot, 5 vagon dohánymagot, 7 és fél vagon tengeri csírát dolgozott fel. Ez összesen 181 vagon olajos mag, amelyből 45 vagon uradalmi termésű volt. Az uradalom a gyártól 50 vagon olajat és 88 vagon olajpogácsát kapott. A dunaföldvári kendergyár felvásárolta az uradalmi kendertermést, mázsánként 12 P-ért. A kalocsai Margit Gőzmalom gyenge eredményt ért el. A Dunavidéki Ipari és Kereskedelmi Rt. tőkeerős cég volt, Dunapentelén megvásárolt egy kisebb kaliberű malmot. A Hungária-malom kifizette az osztalékot és a párkányi malom részvényeinek 60%-át megvásárolta. A selyemmajori gőzmalomban a hajtóenergiát szolgáltató gépek cseréjét 1928-1929-ben bonyolították le. A Hőkker-gőzgép 1896 óta működött, melyet egy 120 HP-s faszívógázmotorra lecseréltek. Ennek külön gépházat létesítettek. A motor évente 1000 köbméter fát használt fel. Az erdőből a tuskókat szállították a malomhoz, fűtése jórészt ezzel a polgári tüzelésre alkalmatlan faanyaggal történt. A malom a Hombár főbizományosaként dolgozott. Az 1940—1941. gazdasági évben 70 ezer mázsa gabonát vásárolt. Az uradalomtól is vett búzát. Az őrlés kereskedelmi őrlésnek számított. Működése folyamatos volt. Beszereltek egy borsóhántoló berendezést. A malom 156 vagon búzát, 52 vagon rozst és 27 vagon árpát dolgozott fel (vámőrlésben 45 vagon búzát, 15 vagon rozst). Meghántolt 49 vagon uradalmi termésű borsót, és eladott 42 vagon hántolt borsót és borsólisztet, 600 kg étkezési darát. A rend ellátására átadott 193 vagon lisztet, az uradalomnak 31 vagon búza- és 629 vagon borsókorpát. Pénzforgalma, a bevétel és a kiadás együtt 2 millió 472 ezer P volt.23 Az Ausztriához csatolt szentgotthárdi apátsági birtok A Saint Germainban 1919. szeptember 10-én kötött békeszerződés értelmében Magyarország nyugati területeiből falvak kerültek át Ausztriához. Az apátság szentgotthárdi uradalmából 1055 kát. hold jutott osztrák kézre, amelyet a gyanafalvi gazdasági alközpont kezelt, a nagyfalui és a némedaki területekkel együtt.24 Az uradalmi területen élő lakosság nemzetiségi összetételét A Magyar Korona Országainak helységnévtára 1873. évi adatai alapján közöljük: Magyar volt a lakosság Gyarmaton (862 fő), Talapatkán (251 fő), Kéthelyen (359 fő), Kisfaludon (174 fő), Kondorfán (743), Magyarlakon (452 fő), Zsidán (236 fő). Vendek laktak Istvánfaluban (566 fő), Szakonyfaluban (464 fő), Orfaluban (292 fő). Német 22 HAGYÓ KOVÁCS 1989, 259, 260, 263; VeML Ap. 1t. A gazdasági tanács iratai. A. 1936-1941; VeML Ap. lt. A rendi káptalan iratai. A. 1936-1940. 23 VeML Ap. lt. A rendi káptalan iratai. Gazdasági jelentések. A. 1943. 24 HELYSÉGNÉVTÁR 1944, 53. 231
