Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2017)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. IV. rész: 1938 - 1945
Farkas Gábor (f)\ A zirci apátság előszállási uradalma. IV. rész: 1938—1945 mi állásfoglalást megtárgyalták a káptalanban; a határozat szerint ki kellett dolgozni a rendi tervezetet, „nehogy illúziókba ringassuk magunkat” a mentesítés kapcsán. A gyűlésben elhangzott, hogy „nem csorbul а% uradalmi érdek, ha le kell adni 5666 kát. hold területet", racionális gazdálkodással kell a kiesett területet pótolni. 1937-ben közölték az előszállási uradalommal, hogy a telepítésre igénybeveendő terület 5664 kát. hold 1411 nöl. (Ennek aranykorona értéke 61 ezer 417 P-t tett ki.) A leadandó terület Előszállás egy hatodát (az uradalom 20%-át) képezte. Az uradalmi vezetés eleinte ellenállt a minisztériumi követelésnek, de belátta, törvény kötelezi az akció végrehajtására. Kemény tárgyalások zajlottak le a Telepítési Osztály megbízottaival. A jószágkormányzó arra törekedett, hogy a telepes falu lakossága az uradalmi cselédség köréből kerüljön ki, elsősorban azokból a konvenciósokból, akik a puszták átadása után feleslegessé válnak. Ennek hátterében az állt, hogy az idegenek nehezen tudnak beilleszkedni az új környezetbe, s a gazdasági, közigazgatási vezetésnek nehézségeket okozhatnak. Félő volt, hogy úgy jár az uradalom, mint az 1811-ben befogadott bakonyi sváb telepesekkel, akik az elmúlt 125 év alatt nem mutattak hálát az uradalom iránt. A kerületi tisztek kapták azt a feladatot, hogy a telepítésre jelentkező cselédcsaládokat írják össze. (110 család jelentkezett, hogy vállalja a telepes életet. Közülük 72 család jelentkezését fogadta el az uradalmi vezetés.) A földterület egy részét 1941. október l-jéig átadták. (Elsősorban Kokasd, Határvölgy, Gulyamajor térségéből, de más gazdaságokból is kerültek ki jelentős területek: Előszállásról 700 hold, Határvölgyből 100 hold, Gulyamajorból 665 hold; ezenkívül Kisvenyim, Herczegfalva, Róbertvölgy gazdaságaiból is hasítottak ki leadásra földeket.) Az 1941. október l-jéig átadott földeket (3700 kát. hold) a helyi jelentkezők kapták meg. A fennmaradó 1900 holdat egy évig az uradalom bérletként használta, majd az apátszállási telepeseknek adta át. Az idegen telepesek 1941. szeptember 8-án és 20-án érkeztek. (8-án 15 család Mezőkövesdről, s 20-án szinténl5 család a Mátra és a Bükk vidéki falvakból.) Az újonnan érkezettek megkezdték a házak építését. Az építőanyagot az uradalmi gazdasági vasút szállította a helyszínre. A házak 1942 őszére lettek készek. A telepítésre jelentkezők közül 30 család nem érkezett meg 1941 őszén Apátszállásra. Az így megmaradt 300 holdat Kiskokasdon vitéztelkekké alakították. Az a vélemény formálódott Előszálláson, hogy a telepítéssel folytatódik az uradalom 1920-ban megkezdődött szétesése. A korszak uralkodó felfogása az a fiziokrata elmélet volt, mely szerint egyedül a földvagyon képvisel értéket, ahhoz feltétlen szükséges ragaszkodni. Ha ez nem sikerül, akkor más gyümölcsöző befektetést kell találni. 1939. évben hangzott el az az apáti intelem, hogy a rend tartsa meg földbirtokait, azokból nem lehet egy barázdát sem elidegeníteni. A telepítésre átadott birtokok árát pedig fektessék jövedelmező ügyletekbe: házakba, ipari üzemekbe, erdőkbe, internátusokba. (Az apát utasította az előszállási uradalom vezetőjét, hogy a gazdasági üzem teljes kisajátítása esetére is dolgozzon ki koncepciót, és azt terjessze az apát elé. Hagyó Kovács szerint a teljes uradalmi terület 1820 család részére elégséges; és azokat a gazdasági cselédeket, szőlőhegyi zselléreket kell földingatlanban részesíteni, akik több évtizede állnak munkaviszonyban az uradalommal. (Az előszállási földekre a cselédség és a zsellérek a történeti jogon igényt tarthattak.) A családok 15-15 kát. holdas gazdaságot alakíthatnak ki. Egy családi gazdaság 11 hold szántóból, 4 hold legelőből és rétből áll; mindez egy 4-5 tagú család megélhetését biztosítja. A jószágkormányzó a teljes uradalmi terület felosztásával, azaz 27 ezer 300 kát. holddal számolt. (A művelési ágak ekkor a következők voltak: 21 ezer 419 hold szántóföld, 4844 hold legelő, 1847 hold erdő, 1995 hold rét, 125 hold kert, 22 hold szőlő, 183 hold nádas; és 785 holdnyi volt a hasznosítatlan terület, úgy mint utak, árkok, fasorok, vízlevezetők, belterületek, védősávok.) 1943. október 1-jén összegezte az uradalom a kisajátított területekért kapott pénzt. Ekkorra a földek árából két részletben 4 millió 176 ezer 579 P-t fizettek ki. A tőkét részvények vásárlásába és rendi építkezésekbe fektették. Részvényeket vásároltak 2 millió 612 ezer 832 P-ért, a rendi építkezésekre 543 ezer 520 P-t fordítottak, továbbá ebből az összegből fizették ki Határvölgy visszavásárlását (61 ezer P-t) és a badacsonyi szőlőilletéket, 1580 P-t. Az uradalom pénztárában maradt további felhasználásra 958 ezer 646 P.21 A telepítésre átadott birtokok nagysága a következőképpen alakult: a herczegfalviaknak 1125, a daruhegyieknek 1265, Széchenyitelep lakóinak 600, a nagyvenyim-szőlőhegyieknek 350, Kokasd és Határvölgy cselédtelepesei számára 360, az idegen telepeseknek 1600, vitézi telkeknek 300 holdat osztottak ki; továbbá az 1925 óta kisbérlők által művelt 1600 kát. hold bérleti ideje 1941. október 1-jén lejárt, ekkor a kisbérlők a földeket megkapták. Az uradalom házhelyeket parcellázott: Előszállás-Öreghegyen 144, Daruhegyen 25 hold területen. A házhelyek egyenként 600 négyszögölesek voltak. Kapott még az előszállási és a daruhegyi legeltetési társulat Előszállás határából 1288 kát. hold 201 nöl. legelőt és szántót a törpebirtokok kiegészítésére. Az idegen telepeseknek a telkekért a tulajdonba adáskor nem kellett fizetniök, az összeg 25%-át a bankban letétbe helyezték. Azok az alkalmazottak, akik az átadott pusztákon voltak konvenciósok, az állatok és a gazdasági felszerelés beszerzésére kedvező kölcsönt kaptak, a többi telepesnek azonban magának kellett 21 VeML Ap. lt. A rendi káptalan iratai. Gazdasági jelentések. A. 1941—1943. 230
