Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2017)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. IV. rész: 1938 - 1945
Farkas Gábor (f): A zirci apátság előszállási uradalma. IV. rész: 1938—1945 a birtokunkból egy rögöt el nem téko^oltunk”. A fehérvári püspök is utalt a ciszterci rend vagyonára (okosan kezelt egyházi nagybirtok, konstruktív tényező). Werner Adolf apát Fejér vármegye alispánját, Havranek Józsefet köszöntve, comitatus fidelissimusként, a leghűségesebb vármegye vezetőjeként jellemezte.17 1939. január 22-én az apáti tanácson a jószágkormányzó előterjesztést tett az építkezések folytatására. Ekkor merült fel a budai Ménesi út 18. sz. ház melletti üres telek megvásárlása. A rend ugyanis a Bernardinum új elhelyezését tervezte. A tervezett építkezés költségeit Előszállás vállalta. A terv ugyan elkészült, de az építkezés nem indult meg, a telek üresen állt még 1950 után is. 1922—1923-ban a régi téglaégetőket üzembe helyezték, és újabbak építését is tervezték. Az uradalmi épületek: pajták, cselédházak, magtárak, ólak, színek renoválása, illetve újak építése elodázhatadan feladatként jelentkezett. Saját készítésű téglával létesült a nagykarácsonyszállási tehénistálló, a nagyvenyimi, bernátkúti munkáskonyha, a kovács- és bognárműhely, továbbá az előszállási, a róbertvölgyi, nagykarácsonyszállási, mélykúti, herczegfalvi sertéshizlaló. A téglaégetést helyi szakemberek végezték, akik kukoricakóróval égették ki a nyers téglát. A nagykarácsonyszállási kápolnát 1935. július 1-jén kezdték el építeni; az épület mérete 10 x 22 méter volt. Az 1936. július 1—2-i gazdasági tanácson bejelentették, hogy a következő héten a kápolna tető alá kerül, s nincs akadálya annak, hogy felszentelése Magna Domina Hungarorum ünnepén megtörténjen. A kápolnához a faanyagot a szentgotthárdi fűrésztelep (Rönök) szállította. (A fűrésztelep az apátság újabb ipari vállalkozása volt.) Az 1938. évi gazdasági beszámoló szerint a gazdasági évben az 1771-ben épült előszállási kastélyon végeztek állagjavítási munkákat, a kastély templom felőli oldala ugyanis süllyedt. A talajt fellazította a csapadék, ül. a futóhomokot elmosta, melyre az épület alapjait rakták.18 1943-tól épült a nagyvenyimi templom. A tervezést és a kivitelezés irányítását Pázmándi István építészmérnök, műegyetemi adjunktus váüalta. Az építkezést 1944-ben meggyorsították. Ekkor érkezett meg a fűrészáru Tarpáról és Rönökről a fedélszék kialakításához. A szobrászati feladatokat Szabó Rezső szobrász végezte, a cemendapokat, a belső kazettákat, az oszlopfaragványokat az uradalom alkalmazottai készítették. A tetőn uradalmi ácsok dolgoztak. Az épület 1944. október közepén tető alá került, de a 42 méter magasra tervezett torony felső 7 méteres része nem készülhetett el: a frontesemények miatt a munkát abba kellett hagyni. A Duna túlsó oldalán a torkolattüzeket a templom tetőzetéről jól lehetett látni.19 A fazsindelyes épületeket az 1920-as évek elejétől eternittel átfedték. Ekkor cserélték le az előszállási kastély, az előszállási templom, a herczegfalvi plébánia, a kelemenhalmi, a kokasdi istáüók és magtárak tetőzetét. 1928-ban épült az előszállási községháza és a nagykarácsonyi tisztiház. 1929-ben iskolát és tanítólakást létesítettek Risvenyimben, és elvégezték a selyemmajori malom rekonstrukcióját. A gőzgép helyett fatüzeléses szívógázmotort szereltek be. Vízvezetéket építettek a nagykarácsonyi, a kiskarácsonyi és az előszáüási istállókhoz, a kastélyba bevezették a vülanyt. Minden majorban kutat fúrtak, a meglevőket mélyítették, a cselédlakásokhoz csővezetéken juttatták el a tizet. 1937-ben Ménesmajorban sertésellető készült 90 anyakoca számára. Ugyancsak megépült a selyemmajori iparosok lakását magába foglaló ház, a bernátkúti göbölyistálló, a simontornyai magtár és a nagyvenyimi olajgyári munkások számára 8 lakás.20 Az uradalmi struktúra megbontása Л telepítési te. végrehajtása Az 1936. évi 27. te. 1936 július 15-én lépett hatályba. A törvény a nagybirtokosok körében riadalmat keltett. A tervezet úgy szólt, hogy 630 ezer kát. hold kerül felosztásra; ebből 400 ezer holdat a te. alapján kisajátítanak, 230 ezer holdat az 1936. évi 11. te. rendelkezése értelmében a magyarországi hitbizományok kontingenséből szabadítanak fel telepítési célokra. A nagybirtokos oppozíció a parlamentben és a felsőházban elérte a kormánynál, hogy a telepítést 25 éves intervallumban hajtsák végre. A kormány a kisajátítást, a telepítés végrehajtását a földművelésügyi miniszterre ruházta. A Földművelésügyi Minisztériumban a Telepítési Osztály foglalkozott a végrehajtással. Zircen, az 1936. évi káptalani ülésen foglalkoztak a telepítés várható következményeivel. Itt elhangzott, hogy vüági részről is vannak törekvések a tanító rendi birtokok mentesítésére. A Földművelésügyi Minisztérium áüáspontja azonban változadan maradt, „a rendi birtokok nem mentesek a kisajátítástól, ba másutt nincs telepítésre igénybevehetö terület". A minisztériu-17 SzVL História Domus. Herczegfalva. A. 1937. (Másolat.) 18 HAGYÓ KOVÁCS 1989, 242, 252, 253, 255; VeML Ap. lt.A rendi káptalan iratai. A. 1926, 1938; VeML Ap. lt. Az előszállási kormányzóság iratai. 12. d, és 83—84. d. Építkezések, tervrajzok, herczegfalvi templom, kastélyépítkezés. 19 HAGYÓ KOVÁCS 1989, 263. 20 HAGYÓ KOVÁCS 1989,259-260. 229
