Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2017)
Tanulmányok/közlemények - Régészet - Siklósi Gyula: Mit rejtegetett a föld mélye a Hotel Magyar Király alatt?
Siklósi Gyula (f): Mit rejtegetett a föld mélye a Hotel Magyar Király alatt? A Budai külváros védművekkel körülölelt területe is nagyobb volt a belvárosénál, védműveken kívüli részeivel együtt pedig a középkori Fehérvár nagyobbik hányadát képezte. Viszonylag kevés írásos adatunk maradt fenn a külvárosról, ezek egy része is csak közvetve utal létére, elnevezésére. Még a 17. századból is csekély számú forrásunk maradt meg róla, pedig csak ekkorra tehető pusztulása. Első alkalommal 1215-ben említik a későbbi Budai külváros területén álló Szent Miklós társaskáptalant, melyet ekkor „extra muros” helymeghatározással illetnek.2 3 Valószínűleg eredendően a káptalan jobbágyai éltek itt, majd III. István (1162—1172) uralkodása idején latin (vallon) telepesek érkeztek a területre, akik már a 13. században borral, nyugati kelmékkel és keleti fűszerekkel kereskedtek. Neve azonban még a 14-15. században sincs a külvárosnak, melyet egyszerűen csak suburbiumnak, vagy ávitas exteriomak neveznek az oklevelek: 1331: suburbio Albensr? 1406,1471,1478,1479—1487: civitate exteriőrt,4 A külváros a középkor folyamán két esküdtet adhatott a város 12 esküdt polgára közé. A további 10 esküdt közül az Újváros egy, az Újfalu két, a belváros pedig hét polgárt delegálhatott a testületbe. Fügedi Erik véleménye szerint az esküdtek között csak a 15. század végétől kaptak helyet a külvárosok képviselői.5 A 12 esküdtet és egy bírót okleveleink többször említik. 1235-ben IV. Béla megerősítette a „fehérvári jogokat” (1 bíró és 12 esküdt), akiket 1291-ben, 1296—1300 között, 1327-ben, 1329-ben örökít meg oklevél. 1446-ban, 1471-ben és 1478-ban már a külváros két esküdtjét említik. A török csapatok 1543. szeptember 2-án foglalták el a Beslu (ötös) várost.6 * 1546-ban valószínűleg ebben a külvárosban volt a Búza piac városrész, melyet a defterek (=török adóösszeírás) említenek,7 bár Wüstinger József 1826-ban készült felvételi rajzán a Búza piac a Rácváros keleti oldalán helyezkedett el! 1601-ben és 1602-ben súlyos harci cselekmények színtere volt a külváros, melyet Wathay Ferenc ennek kapcsán Bestiának nevezett.8 A Beslia elnevezés Benda szerint magyar eredetű és arra vezethető vissza, hogy itt voltak a török zsoldos lovasság (besük) kaszárnyái (1555-ben a fehérvári besliák száma 300 volt).9 Evlia Cselebi 1664 körül aránylag részletesen leírja a külvárost: „Besli külváros. A Budai kapun kívül északra a keresztények idejében kétezer házból (!) álló külváros volt. Mostanában néhányszor ostromot állott ki, s mivel a hitetlenek egyszer-kétszer a várost e külváros jelölfoglalták el, azért elpusztult. Jelenleg mintegy száz háza, egy dzsámija s egy kolostora maradt meg. A körülötte levő palánknak nyoma sem maradt, csársijának, bazárjának sincs semmi nyoma. E Besli város keleti részén egy ágyúlövés távolságra levő helyeknek összes dombjain és hegyein kétezer szőlőkért van. ” Ugyancsak Evlia, az 1543-as ostrom kapcsán az Uzun várost és a Besli külvárost, majd a Palotai külváros mellett a Besli külvárost említi.10 Evlia fenti megjegyzése ellenére az 1601-es olasz alaprajzi vázlaton és francia metszeten megismert külváros sáncai, illetve azok maradványai még az 1689-es La Vergne-féle és az 1691-ben készült német nyelvű városalaprajzokon is látszanak. 1735—42 között Bél Mátyás úgy írta le a külvárost, hogy az a Bécsi kapun kívül terül el, a Gaja folyócska mentén, mely malmait hajtja.11 A középkori, illetve a török kori külvárost azonban a 18. századi és az azt követő beépítések nyomtalanul eltüntették. A Budai külváros mellett a mai Öreghegyen elterülő szőlőkerteket és az itt űzött borászatot, borkereskedelmet több okiratban említik. 1382-ben Vince fehérvári bíró városi birtoka mellett szőlőiről írnak.12 1387-ben lohannes Orlandini Gallicus de Bononia mester elismeri, hogy tartozik 14 hordó borért (egy hordó bor ára 32 forint), melyet Albaregalis-ban kapott Thalentus Thalentistól.13 1511-ben Kalmár Dénes fehérvári szőlőjét elcseréli Fekete Mendel budai zsidóval.14 1693-ban Lipót császár átírta Székesfehérvár város 1458-ban kelt borbeviteli és eladási határozatát és megerősítette a város kiváltságait, szabadalmait.15 Elvia Cselebi pontosan meghatározta a szőlők helyét. Fentebb említett leírása szerint azok a Budai kaputól északra terültek el, a külváros keleti részén, egy ágyúlövés távolságra. „Ezek mindegyikében van egy-egy nyárilakás, konyha és külön kút. Székesfehérvár népe három hónapig ezekben mulatozik. ” 16 A várostól északra az 1601-ben készült francia metszeten rózsáskert látható. Valószínűleg a kiszáradó mocsár tette lehetővé azt, hogy 1689-ben, mint azt La Vergne városalaprajza mutatja, szántókat alakítottak ki a külváros területének 2 GYÖRFFY 1987, 367. 3 KÁROLY 1896-1904, 678. 4 CSÁNKI 1897, 308. 5 FÜGEDI 1967,41. 6 GÖKBILGIN 1977, 37-40. VELICS - KÄMMERER 1866, II. 53. 8 WATHAY 1976,17. 9 BENDA - N EH RIN G 1978, 271, 282. 10 EVLIA 1908,48. 11 BÉL 1977,106. 12 DRASKÓCZY 1987, 317. 13 Zsigm. oki. I. 126. 14 Monumenta 1966, 68-69. 15 KÁROLY 1896-1904, 620-621. 16 EVLIA 1908,48. 183
