Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2017)
Tanulmányok/közlemények - Régészet - Siklósi Gyula: Mit rejtegetett a föld mélye a Hotel Magyar Király alatt?
Siklósi Gyula (f): Mit rejtegetett a föld mélye a Hotel Magyar Király alatt? egy részén. Legelők korábban is léteztek a város környékén, hiszen 1514-ben Olasz Mihály fehérvári polgár itt tartott ökreit említik.17 A város határában levő malmok többsége a Budai külváros nyugati, északnyugati részén, a Gaja patak mentén állhatott. 1545-ben a defterek malombérletekről tudósítanak.18 Egy évvel később szintén a malmok javítására fizetnek pénzt. Ahmed bég egykerekű malmát (a Hadzsi Bektas kolostor javára) egy 1574—95 között készült III. Murad-kori adóösszeírásban találhatjuk meg. A szintén egykerekű Hasszán Boszna malmát (Fehérvár közelében) ugyancsak a III. Murad-kori defter említi. Ugyanebben a defterben Mohamed bég egykerekű malmát (a Hadzsi Bektas kolostor javára) nevezték meg. 1548-ban egy defter a városi malomról tesz említést. Az említetteken kívül 1574—95 között említik az egykerekű kincstári lőpormalmot.19 A Budai külváros erődítéseinek a középkor folyamán írásos említése nem volt. Ennek ellenére valószínű, hogy a belváros északi erődítésvonala és a mai Honvéd utca, illetve Ybl Miklós lakótelep és az egykori Velinszky László lakótelep közötti térségben elterülő hajdan volt külvárost már a 15. század végén, vagy aló. század elején töltésekkel, árkokkal vették körül, ám az sem elképzelhetetlen, hogy a sáncok csak az 1543-as ostrom előtt készültek el. A Budai külvárosból több utca és ház neve ismert. Ezek közül a Csiszár utca városrészben 1546. március 3-án három telket, Csukás Gergői és Kis prépost házát, valamint a Pelengér földet elárverezték. A Pelengi-földet — elekor üres telek — Achmed Cselebi kádi vette meg.20 Ugyan a pellengér oszlop 16. századi helyét nem ismerjük, ám az bizonyos, hogy a würzburgi származású Georg Johann Glaser (1666-1716) kőfaragó, aki 1701-től dolgozott Fehérváron, az akkori Győri úton álló pellengérre szobrot faragott.21 Ebből fakadóan a Csiszár utcát a mai Móri úttal azonosítottuk. 1437. november 18-án Székesfehérvár külvárosában (suburbium), a Szent Erzsébet utcában lakott Illés fia Mihály özvegye, Anasztázia.22 Egy 1439-ben kelt oklevél szerint a Szent Erzsébet utca a Suburbiumban, valószínűsíthetően a Budai külvárosban volt. 1471-ben a Szent Erzsébet templomot „Parochia eccl. B. Elisabeth vidue extra maros... ”-nak nevezik, azaz a külvárosban állott.23 Az utcát egy középkori templomhely alapján a mai Malom utcával azonosítottuk, mely a középkori Fehérvár másik fontos észak-déli utcája volt a már azonosított Csiszár utca mellett. A Budai külváros egyházi épületei nem csupán az erődített területen álltak, hanem egészen a mai Öreghegyig, illetve észak felé a mai körgyűrűig húzódó területen kell keresnünk ezeket az objektumokat. Valahol a külváros területén 1725-ben, Varga Mihály telkén egy 1195-ben készített harangot találtak, melyet a plébániatemplom tornyába húztak fel. 1720-ban misét tartottak a Budai külvárosban álló Szent Rozália kápolnában. Nem tudjuk, hol állott a kápolna, azonban középkori eredetét nem tartjuk valószínűnek. A Civitas Exterior területén állt a Szent Domonkos plébániatemplom, a Besli külváros dzsámija, a domonkos rendi apácák Szűz Mária klastroma, a ferences rendi szerzetesek kolostora és Szent Ferenc(?) temploma, a Hadzsi bektas dervis kolostor, a Szent Erzsébet-plébániatemplom és a Szűz Mária-kápolna. A Budai külváros piacát 1517-ben említik, amikor a fehérvári keresztes konvent adószedőjét, Bodaythy Mihályt Barch pusztán megtámadták, és a menekülő jobbágyot egészen a fehérvári külváros piacáig üldözték, ahol Ferdews Lukács polgár háza előtt, miután lováról lerángatták, újból kirabolták. Oklevelünk alapján az is elképzelhető, hogy a téren fürdő is volt.24 Véleményünk szerint itt állott a Szent Miklós egyház is, az 1601-es francia metszet ábrázolása és régészeti leletek alapján. A tér az 1601-es francia metszet ábrázolását alapul véve a mai Dózsa György út és a Szegfű Gyula utca találkozásánál lehetett. A Fő utca 13. számú ház területén 2000-ben végeztünk leletmentést, ahol 50 cm-re a mai padlószint alatt középkori falat találtunk. A Szent Miklós utcát 1495-ben említi oklevél (Itempiatea Sancti Nicolai25) és neve alapján minden bizonnyal a Szent Miklós templom mellett, közelében húzódott, tehát létezése korábbra keltezhető. Rupp Jakab egy Szent Miklós „gyolcsosai”-ról elnevezett utcát is említ, melyet 1499-ben neveztek meg.26 1539-ben a Szent Miklós-egyház káptalanjának Hegy Gergely nevű jobbágya a Szent Miklós negyedben lakott.27 Egy 1543-ban készített összeírásban a piatea S. Nicolai területén, mely ekkor a fehérvári Szent Miklós káptalan birtokában volt, 12 portát, egy bírót, 22 szegényt és hat tűz által elpusztult 17 BARTA - FEKETE 1973, 279-280. 18 VELICS - KÄMMERER 1866, II. 46. 19 VASS 1973,292. 20 VELICS - KÄMMERER 1866, II. 53. 21 FITZ - CSÁSZÁR - PAPP 1966, 35. 22 Dl 106.445 23 CSÁNKI 1897, 309-310. 24 ÉRSZEGI 1971. 25 CSÁNKI 1897,309. 26 RUPP 1870,236. 27 ÉRSZEGI 1971. 184
