Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2017)
Tanulmányok/közlemények - Régészet - Pánya István: Fejér megye solti székének történeti földrajza
Pártja István: Fejér megye solti székének történeti földrajza A Duna menti síkság a felső pleisztocénben, mintegy 300 000 éve kezdett kialakulni. Kiterjedése az utolsó eljegesedés idején, a würm időszakban (kb. 110 000 éve) jóval keskenyebb volt a mainál, a Homokhátság területe pedig a jelenlegitől nyugatabbra, Apaj — Kunszentmiklós — Újsolt — Akasztó vonalában húzódott. A jégkorszak végén az olvadékvizek megnövelték a Duna vízhozamát, így felerősödött a folyó munkavégző képessége. Dunaharaszti — Dunavarsány magasságában kanyargó ágakra bomlott és néhányezer év alatt elhordta a jégkor idején a szél által itt felhalmozott üledéket. A síkság határai így tolódtak egyre keletebbre, a Homokhátság mai pereméig. A Duna felszínformálása során jött létre a 4—6 km széles magas ártér és a 10—15 km széles alacsony ártér, melyeket Kiskunlacházától Bajáig behálóznak a Duna egykori, sok ezer éve elhagyott, kígyózó folyóágai. Területéből a Solti- és a Tétel-halom, illetve a homokmégyi Halom emelkedik ki.8 Témánk szempontjából a magas ártér különös jelentőségű, ugyanis a középkor folyamán itt alakultak ki a solti szék legjelentősebb települései (Dömsöd, Tass, Dunavecse, Dunapataj, Kalocsa, Foktő, Fájsz stb.). Ennek oka, hogy ezt a területet a folyószabályozások előtt csupán a nagyobb árvizek érték el. A magas ártér mögött húzódik a szélesebb alacsony ártér. Kunpeszér és Kunszentmiklós környékén még néhány nagyobb homokbuckasor, az egykori homokfelszín maradványbuckái tagolják az alacsony árteret, tőle délre azonban egyenletesen kisimul a táj. Felszínét a folyószabályozásokig sokszor hónapokra elborították a Duna árvizei, ezért itt a Duna menti magasabb területekhez képest kevesebb helyen találunk középkori faluhelyeket. A Kunszentmiklóstól Fülöpszállásig terjedő területen, a magas ártér dombsorai és a Homokhátság buckasorai között nagy kiterjedésű szikesek (Büdös-szék, Zab-szék, Kelemen-szék stb.) alakultak ki. Vízutánpótlásuk a Duna-völgyi-főcsatorna — más néven Átok-csatorna — megépülése után jelentősen lecsökkent.9 A Duna menti síkság az emberi beavatkozások miatt mára jelentősen átalakított mezőgazdasági táj. A Duna szabályozása és a belvízrendezés után hatalmas területekről eltűntek a felszíni vizek, így a mocsárrétek, láprétek, illetve a szikesek egyre szárazodnak, s veszítik el jellegzetes képüket.10 Eredeti növényzetét a folyó menti területeken ligeterdők, láperdők és mocsári társulások, az alacsony ártérben pedig sziki társulások alkották.11 A síkság keleti határán található a Turjánvidék. Ennek nyomvonalában folytak a Duna egykori mellékágai, melyek Solt szék határa (15. sz. eleje) Bizonytalan határszakasz A Duna feltételezett középkori medre 1. ábra Л solti s%ék 15. sspspdi területének áttekintő térképe 8 IVÁNYOSI-SZABÓ 2015, 108-109. 9 UJHÁZY-BÍRÓ 2013,293. 10 UJHÁZY-BÍRÓ 2013, 291. 11 IVÁNYOSI-SZABÓ 2015, 107-109; http://www.novenyzetiterkep.hu (Utolsó letöltés: 2017. február 1.) 137
