Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Bányai Balázs: A pátkai Ivánka-kúria utolsó főúri lakói
Bányai Balázs: A pátkai Ivánka-kúria és utolsó főúri lakói éltek.23 Károly János 1904-ben megjelent könyvében nem említi a kúriát a Pátkán található úri lakok között,24 így bizonytalan, hogy a századfordulón ki lakta az épületet. Az I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN Az I. világháború és az azt követő időszak szomorú változásokat hozott az Ivánka család életében. 1914-ben a századával a frontra vonuló if). Ivánka Lászlót (1888- 1914) Galíciában halálos lövés érte. Érdekes egybeesés, hogy századparancsnokaként az a báró Ghillány László (1881-1972) szolgált tartalékos főhadnagyként, kinek fia, báró Ghillány István (1910-2012) vette el ifj. Ivánka László testvérének, Gézának (1889-1961) Erzsébet lányát 1937-ben.25 A háborút követő békeszerződés következtében az Ivánka család Hont megyei birtokait és szemerédi kastélyát Csehszlovákiához csatolták. Tovább nehezítette a család helyzetét, hogy az 1911-ben megjelent gazdacímtár szerint még csaknem 3000 kataszteri hold méretű birtokok döntő részét a csehszlovákiai földreform során elvesztette Ivánka László.26 Az első bécsi döntéssel ismét Magyarországhoz csatolt területen Ivánka Gézának már csak 209 kataszteri hold földje volt Felsőszemeréden.27 Ivánka László felesége, Trauttenberg Mária Terézia 1920- ban elhunyt. Az idősödő báró 1921-ben újra megnősült, feleségéül Skublics Máriát (1878—1971) választotta.28 Fia, Géza — kinek anyja halála után a Trauttenberg családtól perelnie kellett a pátkai uradalmat — 1917-ben feleségül vette báró ’Sennyei Klárát (1896—1952), akivel a háborút követően Budapestre költözött.29 Bár a Gresham-palotában bérelt lakás vált családja állandó lakhelyévé, a pátkai kúria is felértékelődött. A Fejér megyei településen fekvő uradalom jelentősége az említett veszteségek következtében jelentősen megnőtt, a kúria pedig az I. világháborút követően Ivánka Géza nyári rezidánciájává alakult át. Itt születtek a földbirtokos gyermekei is: Erzsébet 1919. július 21-én, István 1920. szeptember 2-án.30 Ahhoz azonban, hogy az épület megfeleljen a család igényeinek, fel kellett újítani, komfortosabbá kellett tenni. A munkák összefüggtek a major fejlesztésével is. Az 1920-as évek elején az I. világháborúban hajógépészként szolgáló Maxwald Gyula személyében új főgépész került Pátkára. A Felvidékről az anyaországba költöző szakember vezetésével zajlott az uradalmi majorok és a kúria gépészeti korszerűsítése. A Belmajorban áramfejlesztőt alakítottak ki, ami a majorbeli istállók, a műhely, néhány cselédház, az intézői lakás és az iroda mellett a kúriát is ellátta villamos árammal. Az áram segítségével vizet szivattyúztak a Belmajor-beli gépház melletti kútból, ami lehetővé tette a vízvezetékrendszer kiépítését is. A vezetékes víz azonban a kúria mellett a villamos áramnál már kevesebb helyre, csupán az intézői házba és az istállókba jutott el. Az 1925-ös térképen már látható a lóré nyomvonala is, arról azonban nincs adatunk, hogy az ipari vasút lefektetése is Maxwald Gyula nevéhez köthető-e, vagy esetleg már korábban elkészült.31 Az Ivánka-kúriába tehát a húszas évek elején vezették be az áramot, és ebben az időben vált lehetségessé a folyóvizes fürdőszoba és a vízöblítéses wc létrehozása is. Utóbbi már a házhoz újabban csatolt, két kisebb szobából és előtereikből álló épületrészben is helyet kapott.32 Az új épületrész homlokzati kialakítása igazodott a korábbi hom5. ábra Pátka kataszteri térképének részlete, 1884. (Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Megyei Levéltára) 23 Ghillány István személyes közlése. 24 KÁROLY 1901, 69. 25 Ghillány István személyes közlése. 26 A csehszlovákiai földreformról ld. DOLMÁNYOS 1963, 361—378. 27 Az Országos Mezőgazdasági Címtár kiegészítő része az országgyarapodással visszatért területekről. II. kötet. 5. 28 GUDENUS 2005. 29 Ghillány István személyes közlése. 30 GUDENUS 2005. 31 Ghillány István és Tolnai Ignácné, született Maxwald Klára személyes közlései. 32 Ld. RAPAI - POMOZI 1992. 297
