Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Bányai Balázs: A pátkai Ivánka-kúria utolsó főúri lakói
Bánjai Balázs: A pátkai Ivánka-kúria és utolsó főúri lakói lokzathoz, bár a kisebb szobák már csak egy-egy ablakkal néztek az utcára. A legújabb toldalék tetőszerkezete alacsonyabb volt a korábbiénál, önálló hátsó bejárattal is rendelkezett, így valószínű, hogy a személyzet vagy az uradalom egyik prominens tagja számára emelték. A másodjára is megtoldott homlokzat először egy 1922-ben feladott képeslapon látható (6. ábra), és a fentebb jelzett nagymértékű átalakítások valószínűsítik, bár kétséget kizáróan nem bizonyítják, hogy a munkák az I. világháborút követően folytak. A kúria szobabeosztásáról meglehetősen keveset tudunk a húszas-harmincas évekből. Az épület reprezentatív termei — a fogadószoba és a szalonok — az utcai szárny déli végén kaptak helyet. Ismereteink szerint voltak családi hálószobák, vendégszobák, vadász szobák, és pipázó is, pontos helyük azonban bizonytalan.33 A konyha az udvari szárnyban volt, ugyanott, ahol később a Ghillány család Pátkára költözése után is. A kúria komfortosabbá tételében nagy szerepe volt a kertre néző folyosó beüvegezésének, ami 1920-ban történt meg.34 A kúria mögötti Belmajor és a szérűskert épületeinek átalakulását, számuk növekedésének időpontját lehetetlen kideríteni a 19. század utolsó és a 20. század első évtizedeit illetően. Néhány, az uradalom gazdálkodását alapvetően érintő újdonságot azonban érdemes megemlíteni. A 18-19. századok fordulóján juhoknak otthont adó belmajori istállók ekkorra szarvasmarha-istállókká alakultak át. A gazdaság jelentős részét adta a tejtermelés, Ivánka báró szarvasmarhái az Országos Mezőgazdasági Kiállításon díjat is nyertek.35 A legjelentősebb építkezések a szérűskertben folytak, ahol a dohánytermesztéshez szükséges szárítók és pajták váltak dominánssá. A gazdaság természetesen nem csak a két említett termelési ágra koncentrált. A juhtenyésztés helyszíne László-major, a sertéstenyésztésé Géza-major és a kis malom környéke lett. Ság-majorban ökröket tartottak, míg Erzsébet-telep a szőlészet és a gyümölcstermesztés központjává vált.36 37 Az épületállomány 1925-re biztosan bekövetkező’' bővülése mellett szükséges utalni arra a fent már idézett tényre is, hogy a birtok területe 1935-re 1436 kataszteri holdra csökkent.38 Ez nagyrészt annak volt köszönhető, hogy a Nemzeti Casinót gyakran látogató Géza báró változó szerencsével játszott a kártyaasztalnál. Adósságát egy ízben csak úgy tudta törleszteni, hogy földjeiből több mint 200 kataszteri hold szántót el kellett adnia.39 Ezen felül a szérűskert melletti néhány holdas földterület 1934-ben házhelyeknek és utcának történt kiosztása csökkentette a báró Ivánka birtokot.40 Az uradalom területe 1945-ig egyelőre ismereden területtel és módon még tovább csökkent, hiszen az államosításkor már csak 1344 kataszteri hold 768 négyszögölet jegyzett fel Fejérvármegye Földbirtokrendező Tanácsának 1227/1945-ös számú véghatározata.41 Fentebb említésre került, hogy a pátkai kúria Ivánka Géza és családja nyári rezidenciája volt. Ez a báró gyermekeinek kiskorában valójában a tavasztól őszig terjedő időszakot jelentette, később, miután Ivánka Erzsébet és István iskolába jártak, a pátkai tartózkodásnak az iskolaév szabott keretet. A báró ideje azonban egész évben megoszlott Budapest, Pátka, az ősi felsőszemerédi családi birtok és az Ivánka Gézáné által örökölt zempléni Cigánd között. Fokozottan igaz volt ez nyáron, hiszen az évszak a mezőgazdasági munkák csúcspontját jelentette. A gazdálkodást mindhárom helyen intéző vezette, az egymástól távol eső birtokok felügyelete azonban így is komoly odafigyelést igényelt a családfő részéről. Az épület persze a hidegebb időszakokban sem állt mindig üresen. Vadászat idején a vendégeivel Pátkán, máskor a 6. ábra A^Ivánka-kúria képeslapon, 1920-as évek ekje. (Magántulajdon.) 33 Ghillány István, Tolnai Ignácné és Kincses Teréz személyes közlései. 34 Ghillány István személyes közlése. 35 KÁLLAY 1990,276. 36 Füri Lajosné, született Kincses Vilma, Füri Lajos, Kincses Gyula személyes közlései. 37 III. katonai felmérés kiegészítése, 1925. Hadtörténeti Intézet és Múzeum Térképtára. 38 Az I. világháborút követő időszakra vonatkozóan nem rendelkezünk olyan biztos információval, mely a vagyonváltsággal kapcsolatosan a bárói földek csökkenéséről tájékoztatna. A földreform során Ivánka báró nem parcellázott birtokából. Erről ld. KÁLLAY 1990, 275. 39 Ghillány István személyes közlése. 40 SZfv PL - No. 4547-2174/1934. 41 MNL FML XXIV-213. 298
