Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. III. rész: 1896 - 1938
Farkas Gábor (f): A zirci apátság előszállási uradalma. III. rész: 1896-1938 hadifoglyokat a dunaszerdahelyi táborból közvetítették az uradalomba. Ők az aratásnál, gabonahordásnál és cséplésnél segítették a munkákat. A nyári munkák befejezése után a jószágkormányzó a hadifoglyok közül 180 főt visszatartott az állatok őszi és téli gondozására.53 A napszámosok renitenskedései 1917-ben aggodalommal töltötték el a tisztikart. Egy jelentésben olvasható, hogy „látjuk és ismerjük a helyzetet; kötelességünknek véljük már mostfelhívni a figyelmet arra, hogy ajövő itt nagyon súlyos áldozatokatfog a rendtől követelni. ” A háborús években az uradalom tovább gépesített, hogy a kézi munkaerő igénybevételét a lehető legminimálisabbra redukálja. Ezért vásároltak 6 darab Stock-rendszerű motoros szántógépet, 50 darab aratógépet, 20 elevátort járgányokkal, 7 cséplőszekrényt két kazánnal, 1 teljes garnitúra cséplőgépet, és 1 Fowler III. típusú gőzekét. Ezen kívül a takarmányozási munkák könnyítésére, a takarmány minőségének javítására minden takarmányoskamrába szecskázót, répavágót, kukoricamorzsolót, továbbá új edényeket, eszközöket szereztek be. 1918 nyarán az uradalom jól látta, hogy a régi munkaerőre nem számíthat, mert azok a régi bérért nem hajlandók dolgozni. Ezért vetették fel a további gépesítés szükségességét, valamint az egész uradalmat behálózó gazdasági vasút megépítését. A vasúthálózat tervezésének a háború utolsó évében ismét nekikezdtek, a mérnöki bejárás 1918 nyarán megtörtént. A munkaerő (különösen a szakmunkák vonatkozásában) a háborús évek egészében hiányzott. Ezért szükség volt egy községi gazdasági bizottság szervezésére, amely a munkaerő elosztását koordinálta. A bizottságnak tagja volt Wéber Márton kormányzó. Ez a bizottság állapította meg többek között a munkabért, a napszámbért, a részmunkákért járó terményhányadot. Az 1916. év nyári napszámbére: 4 korona a férfimunkásnak, de ha élelmezést kapott, akkor 2 korona 50 krajcár. A legjobb napszámbért az aratáskor fizették, ekkor a kaszásmunkás 6, a marokszedő (általában női munkaerő) 4, a gyermek (kötélkészítés és teregetés) 2 koronát kapott. A hadifogoly munkásoknak hivatalosan nem járt munkabér, kizárólag az ellátásért dolgoztak. Egyébként az uradalomban 1915-től a háború végéig 680 hadifogoly volt alkalmazásban. Közülük mintegy 60 fő szökött meg, ezek nagyobb része orosz volt, akik a bresztlitovszki béke (1918. március 3.) után dezertáltak. Herczegfalván, a községi óvodában 30 ággyal hadikórház működött. A betegeket a községi orvos és két óvónő gondozta (1914. november 15-től 1916. május elejéig).54 1911. július 8-án éjjel 2 órakor földrengés pusztított a községben, a templom súlyosan megrongálódott. A falakról téglák estek le, a korábbi repedések tovább növekedtek. Rémig apát úr 1912-ben tervezte, hogy a herczegfalvi templom helyett újat építtet. Az épülettervek el is készültek.55 1917 utolsó hónapjaiban a templom szerkezete meglazult. A tartófalak, a boltozat és a torony statikailag megroppant; Berger Máté plébános szerint az épület életveszélyessé vált, a sárbogárdi főszolgabíró 1918 februárjában bezárta az épületet. A kegyúr a templom helyreállítására gyors intézkedéseket tett, az épületet 1918. augusztus 20-ig helyreállították, a háborús körülmények miatt nem gondoltak arra, hogy új templomot építsenek.56 Népmozgalom az uradalomban 1918 októbere hideg, esős volt. Az őszi vetéssel nemigen tudtak haladni, a répa- és a tengeriszedés novemberre áthúzódott. Ekkor spanyolnáthajárvány lépett fel, amely Előszálláson és a pusztákon különösen hevesnek tűnt. A munkabíró embereket ágynak vetette, az őszi munkák megálltak. Az uradalmi kerületekben hetekig nem fogták igába az állatokat, az istállói etetést a lábadozó cselédekkel végeztették el. A pusztákon 1918 nyarától nagyobb tömegben tartózkodtak szabadságolt katonák, akik az uradalomban dolgoztak szabadságidejükben. 1918. október végén - november elején a társadalmi rend felbomlott. Október 31-én egy 200 fős katonai munkásosztag hagyta el Előszállást, melyet a mezőgazdasági munkák végzésére irányítottak oda ez év nyarán. A november elejei napokban 220 szerb és orosz hadifogoly távozott el, és november 12-én vonatra ült a hadifoglyok utolsó, olaszokból álló csoportja. Az uradalomból november 12-ig 435 munkás távozott. Időközben megérkeztek a pusztára az olasz frontról a községi- és pusztabeli katonák. 1918. november 3-án valamennyi településen népmozgalom kezdődött, amely éhséglázadásba csapott át. A mozgalom vezérei a fegyveresen visszatért katonák és azok családtagjai közül kerültek ki. Az elkeseredés a háború alatt is megnyilvánult. Gerencsér Jakab az olasz frontról írt merész gondolatokat tartalmazó levelet a főispánnak, melyben a falusi önkormányzat ellen tett panaszt. Ebben a többi között írta: „az ilyen urakat Görz és Doberdóra kellene a rajvonalba küldeni, hogy a 28-as gránátszilánkok potyognának a fejükre, mint énrám potyogtak 21 hónapon át... a jó Isten az ilyen embereket nem 33 FML Fejér vármegye és Székesfehérvár sz. kir. város főispánjának iratai. A. 1915-1918. Hadifogolyügyek. 54 FML Fejér vármegye alispánjának iratai. IV. t. Herczegfalva. A. 1915. Nr. 1778. 55 SZVL Historia Domus. Herczegfalva. A. 1911, 1912; VeML. Ap. lt. Békefi Rémig irathagyatéka. 56 FML A sárbogárdi főszolgabíró iratai. IV. t. Herczegfalva. A. 1918. Nr. 938, 4876. 229
