Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Néprajz - Lukács László: A kenyér kultúrtörténetéhez Magyarországon
Lukács László: A kenyér kultúrtörténetéhez Magyarországon volt nagy keletjük. Orosházán az 1863-as aszályos évben kukoricalepényen (görhe, prósza), árpalisztes kenyéren, sült tökön, főtt kukoricán éltek.27 Gunda Béla szépen írta le a háziállatok kenyérrel való etetését Orosházáról: „Külön kenyeret sütnek a kutyának. a kenyér korpából késiül, hasonlóan a búzakenyérhez... A kutya annyiszor kap belőle, akárhányszor esznek a házbeliek, de csak akkor, ha már azok jóllaktak. Télen kétszer, nyáron háromszor. Ha nagyon száraz a moslékosvödörben beáztatják. Ma már kevés helyen sütnek külön a kutyának. Rendesen kenyérhajat kap, vagy külön levágnak neki egy karét s a konyhaajtó elé dobják. A macska a búzakenyér bélés részéből kap tejbe vagy levesbe mártva, de vigyáznak, hogy meleg ne legyen, mert akkor megvész A macska ételét az asztal alá teszik. A penészes, egérrágta kenyeret megáztatva a disznónak adják. ” 28 Magyar népünk hagyományos táplálkozásában a gabonaneműek fontosságát jelzi, hogy számos vidékünk tájnyelvében a gabonát életnek nevezik. Szilágyságban élet a megdagasztott kenyértészta.29 Az elvetett magtól a kenyérig tartó utat, sőt magát a kenyeret is, a néphit és a népi vallásosság cselekményeivel védik. Az ősszel gondos talaj megmunkálás, háromszori szántás után elvetett, tavaszra szárbaszökkent gabona megáldását a katolikus egyház Szent Márk (április 25.) napján végzi. A hívek körmeneti kereszt és templomi zászlók alatt vonultak ki a határba, ahol a pap a zöldellő búzát megszentelte. A keresztre és a zászlókra búzakoszorút kötöttek. Győr megyében 1758-ban a templomból vitt Márk napi búzakoszorúval füstölték meg azt a beteget, akinek tagjai összezsugorodtak. A hívek a megszentelt búzából egy-egy szálat imakönyvük lapjai között őriztek, szentelménynek tartották, különös erőt tulajdonítottak neki a gyógyításnál. Az állatok eledeléhez is tettek a szentelt búzából, hogy ne dögöljenek.30 A kenyér keresztény jelkép, hazánkban a legfontosabb, mindennapi étel, amelyhez számos hiedelem kapcsolódott. Az új esztendőt, a házasodás utáni életszakaszt egész kenyérrel kellett kezdeni. A karácsonyi abroszra helyezett egész kenyeret újévkor szegték meg, az új házba egész kenyérrel költöztek, az új asszonyt férje házánál egész kenyérrel fogadták.31 Szegeden is megmosdatta a gazdaasszony a kisült kenyér felső részét. A kenyérmosdató vizet olyan kisgyerekkel itatták meg, aki nehezen tud beszélni. Felnőttek azért itták, hogy ne féljenek az égzengéstől. Tápén (Csongrád m.) szemborogatásra használták, de jónak tartották lábfájásra is, tűzvész ellen a háztetőre öntötték.32 Magyarországon hagyományosan Péter-Pál napján (június 30.) kezdődik az aratás, a cséplés Szent István király napja (augusztus 20.) körül fejeződik be. Szent István király ünnepére már az új lisztből süthették az újkenyeret. Szegeden az új kenyér még a megszokottnál is nagyobb tiszteletben részesült: minden családtag egyszerre evett belőle.33 A templomokban hálaadást tartanak az új kenyérért, a katolikus papok megáldják a nemzeti színű szalaggal átkötött új kenyeret, majd szétosztják a hívek között. A reformátusoknál újkenyérre úrvacsorát osztanak. Székesfehérvár környékén újkenyérre augusztus 20-a után, augusztus utolsó vasárnapján vettek úrvacsorát. Pápa református iskolavárosban újkenyérre szeptember első vasárnapján a helyi gyülekezet és a Dunántúli Református Egyházkerületből itt tanuló diákság együtt vett úrvacsorát.34 A diktatórikus rendszer 1949 után kisajátította és a saját képére formálta Szent István magyar király napját. így lett augusztus 20-a az új kenyér és az 1949-ben kibocsátott új alkotmány ünnepe, tehát a kitalált hagyomány része. Országos és helyi kenyérünnepeken állami és pártvezetők szegték meg az új kenyeret, a központi ünnepségen maga Rákosi Mátyás sztálinista diktátor. Napjainkban augusztus 20-án minden településen tartanak kenyérünnepet, számos városban, községben nagyszabású kenyérfesztivált. Közülük legismertebb a budapesti Városligetben a Vajdahunyadvár körül megrendezett kenyérfesztivál a Pékek Fejedelmi Rendjének felvonulásával, tábori kemencékben sülő, és a résztvevőknek szétosztott kenyérrel, lángossal, kaláccsal. Vajdahunyadvár templomának plébánosa megszenteli az új kenyeret. Végül irodalmi, zenei programok következnek. 27 GUNDA 1932, 108-109. 28 GUNDA 1932,109. 29 B. LŐRINCZY 1988, II. 85-87. 30 MANGA 1977,1.401. 31 KISBÁN 1997, IV. 462. 32 BÁLINT 1962, 72-73. 33 BÁLINT 1962, 65. 34 GELENCSÉR 1992, 5. 459
