Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Néprajz - Gelencsér József: Macskazene, szerenád, fáklyászene (Jogszokás, negatív és pozitív jogkövetkezmények)
Gelencsér József: Macskazene, szerenád, fáklyászene. Jogszokás, negatív és pozitív jogkövetkezmény évfordulóját ünnepelték. Egy olasz irredenta, Guglielmo Oberdan, németesen Wilhelm Oberdank (1858—1882) a látogatás időpontjára merényletet tervezett a császár ellen. Az előkészületeket is megtette, Olaszországból két bombával kívánt Triesztbe visszatérni. Miután átlépte a monarchia határát, letartóztatták, vallomást tett, melynek során elismerte az előkészületi cselekményeket. Az osztrák igazságszolgáltatás október 20-án hazaárulás, összeesküvés és más bűncselekmények vádjával kötél általi halálra ítélte, melyet december 20-án végrehajtottak. Dacára annak, hogy sokan, ismert és kevésbé ismert személyek kértek kegyelmet számára. Az elítélt és a nyilvános végrehajtáson megjelent közönség nyugodtan viselkedett. Olaszországon azonban annál nagyobb izgatottság lett úrrá. Sok városban, különösen az egyetemisták, a fiatalok tüntetést szerveztek. Rómában az osztrák-magyar nagykövetséget macskazenével kívánták „megtisztelni”. A követségi palota előtt össze is gyűlt néhány száz ember, a katonaság azonban szuronyt szegezve szétkergette őket. így végezetül az egész megmozdulás elcsendesült.152 A hatalom tehát megszokott erőszakos eszközével lépett fel a macskazenélők ellen. Erre diplomáciai, nemzetközi jogi alapot az nyújtott, hogy a külállamok képviseletének épületét a fogadó állam kötelessége volt megvédeni. Másrészt 1882. május 20-án a Német Birodalom, az Osztrák-Magyar Monarchia és az Olasz Királyság megkötötte a hármas szövetséget, melyre immáron az olaszoknak figj^elemmel kellett lenni. 2.4. Gazdasági, szociális okból A Habsburg Birodalomban a 19. század közepére a legfejlettebb iparral, legnagyobb létszámú munkássággal rendelkező város Bécs lett. A forradalmat megelőző súlyos gazdasági gondok, majd a forradalom alatti munkanélküliség, megélhetési nehézségek mindenekelőtt ezt a réteget sújtották. Elégededenségüknek, tiltakozásuknak számos formában hangot adtak. Ezek egyike volt a macskazene, melyre tehát szociális okból is sor kerülhetett. A 2.3.5.2. pontban már említettem az 1848 szeptemberében Bécs-Gumpendorfban egy selyemgyáros ellen rendezett macskazenélést. A Bécs külvárosi munkások szociális indítékból lefolytatott közvélemény-büntetésére természetesen további példák is hozhatók. A közösségi szankcióknak ilyenkor a gazdasági, szociális ok mellett bizonyos mértékű politikai tartalma is volt. Stájerország déli részén, a mai Szlovéniában 1848-ban egy péket büntettek vásárlói macskazenével. A mester kenyere ugyanis eheteden és drága volt, emellett súlya sem felelt meg az előírásnak, a tarifának. A pék ajtaját és ablakát kövekkel is megdobálták. Végül a nemzetőrségnek kellett beavatkozni.153 Döntően gazdasági oka volt a 2.3.3. pontban már hivatkozott, 1864. évi rozsnyói esetnek. 1865. október 9-én este Pesten, Ybl Miklós (1814—1891) építész Üllői út 8. (ma 17.) szám alatd lakása előtt rendesetek macskazenét és verték be az ablakokat. Az ügy előzménye, hogy az év végére összehívott országgyűlés számára a fővárosban épületet kellett emelni. A tervezésre és kivitelezésre Ybl Miklós kapott lehetőséget. A munka rohamtempóban folyt a Sándor főherceg (ma Bródy Sándor) utcában. Yblnek feladatát képezte a belső berendezés, az asztalos bútorok elkészíttetése is. Mivel nem bízott abban, hogy a pesti asztalosok határidőre, jó minőségű munkát végeznek, ezért bécsi mesterekkel szerződött. A nagy volumenű munka bécsi megrendelése a magyar asztalosokat egzisztenciálisan érintette, szakmai önérzetükben sértette. Ok is, mások is Ybl cselekedetét magyartalannak bélyegezték. Ezért került sor népi jogszokásként a közvélemény-büntetés alkalmazására. A cselekményben megközelítőleg 30M-0 fő vett részt; főleg, de nem kizárólag asztaloslegények. Mivel ablakbeverésre is sor került, a hatóságok kihágás miatt folytattak le eljárást és hoztak büntetést.154 A 20. századi, szociális indíttatású macskazene leírását adta Kassák Lajos (1887—1967) író, költő, képzőművész az Egy ember élete című önéletrajzi művében. Az Érsekújváron született Kassák, mint lakatossegéd 1904-ben költözött Budapestre, Angyalföldre. Vasmunkásként dolgozott, részt vett a szakszervezetek századeleji politikai harcaiban, többször szervezett sztrájkot, többször elbocsátották. Párizsból visszaérkezése után, 1910 körül zajlott le a házbérfizetés ellen tiltakozó macskazene. A színhely Angyalföld, a munkásság számára kialakított bérkaszárnya tömb egyike, a Hétház. Ez az épületkomplexum 500 bérlőnek, azaz 2 000 embernek adott otthont. Ahogy a bérlemények egységesek voltak, úgy a lakóközösségeket is a homogenitás jellemezte. Az ingatlantulajdonosok és a bérlők között a bérleti díjak megfizetésének elmaradása, a kilakoltatások, az összeköltözésekből adódó zsúfoltság miatt komoly feszültség alakult ki. A lakók lázadoztak, majd azután egységben, közösségként léptek fel. Kassák írta: politikai panaszokból gazdasági követelések lettek. Angyalföld megmozdult a háziurak ellen.. .Éjszakákon át tanácskoztunk.. .Mi a Hétházban laktunk, s ez a ház vo^ a mozgalom egyik tűzfészke. A bank-házjurak ellen adtuk ki a jelszót... Vándorértekezjetekhel, szónoklatokkal és énekszóval kezdődött, s elsején a lakók egyöntetűen megtagadták a házbérfizetést... Tárgyalások következtek eredmény nélkül. Azután jött a rendőrség. A bizalmiakat beidézték a kapitányságra, az egyesületi csoportok fóloszfatásávalfenyegetőztek, de mindez m<*r nem használt semmit. Egyre több ház lakói határozták el a házbérfizetés megtagadását. Az asszonyok elszabadultak, mint a boszorkányok.. .s az emberek közül sokan otthon maradtak a gyárakból, az asszonyok elfeledkeztek napi teendőikről.. .Nemsokára megkezdődött a macskazene a házakban...Házrólházrajártunk, Silberstein szónokolt, aférfiak az udvar közepén álltak és munkásdalokat énekeltek, az asszonyok főzőkanalakkal, rossz fazekakkal, ócska pléh darabokkal siketítő lármát csaptak a folyósokon. így tartott ez tíz, tizenegy óráig, aztán szétszéledtünk, bebújtunk 152 Szentesi Lap 1882. december 30. 12/52. 3. 153 HORVAT 2013. 154 GELENCSÉR 2016, 29-36. 412
