Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Néprajz - Gelencsér József: Macskazene, szerenád, fáklyászene (Jogszokás, negatív és pozitív jogkövetkezmények)
Gelencsér József: Macskazene, szerenád, fáklyászene. Jogszokás, negatív és pozitív jogkövetkezmény dala volt: „Földiekkeljátszó égi tünemény.A csendes éjszakában, a szabad ég alatt az utolsó strófát az énekkar ismételte hatásosan. Amint az énekszó először felhangzott, az egész épület valamennyi ablaka megvilágosodott, a főispán kinyitotta a redőnyöket, kihajolt az ablakon és úgy hallgatta a neki szóló szerenádot, végzetül szóban is megköszönte és csak az énekesek távozásával vonult vissza. Másnap pedig Vay Miklós alispán útján hat aranyat küldött a „szép énekesnőnek ”.58 Jakov Ignjatovic (1822—1889) magyarországi szerb írót és politikust szülővárosában, Szentendrén, 1861-ben választották meg országgyűlési képviselővé. Egy vasárnap este átkocsizott Pestről Budára, az Auwinkelbe (ma Zugliget és Virányos), egy villába. Egyszer csak ott termett az épület tornáca alatt a szentendrei Horváth Marci több mint tíz tagú cigánybandájával. A prímás meghajolt, aztán régi jó ismerőse, az újonnan megválasztott képviselő tiszteletére eljátszott egy szerenádot. Végezetül megint meghajolt, hegedűjét a hóna alá csapta és a szívből jövő üdvözlet után bandájával együtt elvonult.59 Horváth Marci (1810—1872) 1848-49-ben tábori zenészként több csatában ott volt. 1860 után hírneves pestbudai prímás lett.60 A dalárdák, énekkarok örömmel szerenádoztak, erre az átlagosnál alkalmasabbak is voltak, bár képzettségük szintje eltért. Egy példa arra, amikor az énekkar egyházi személyt dsztelt meg szerenáddal. Pilisszentiván (Pest m.) a székesfehérvári egyházmegyéhez tartozott. 1930-ban Shvoy Lajos (1879—1968) székesfehérvári püspök érkezett bérmálni a településre. A szertartás előtti napon a Karátsonyi kastélyban szállásolták el. A helyi énekkar a kántor vezetésével s-yp szerenádot adott számára.61 Nagyszerű művészeink is kaptak szerenádot. Blaha Lujza (1850-1926) színésznő, a nemzet csalogánya írta nagyváradi emlékei között, hogy gyakran kapott éjjeli zenét, szebbnél szebb nótákat húztak az ablaka alatt.62 Gyergyai Albert (1893-1981) író, irodalomtörténész 20. század eleji, kaposvári gimnazista korában szerzett színházi tapasztalatait így összegezte: „Ha egy pesti színésznő érkezett a városba, a fiatalok kifogták a lovat a kocsijából, s az állomástól a szállodáig vonszolták tüneményes terhüket, előadás után pedig fáklyásmenettel, szerenáddal ünnepelték városunk nagy vendégét. Vidéki mulatós gavallérok ágányzenét húzattak a művésznő ablaka alatt, a helyi lap hosszú hasábokon méltatta művész} teljesítményét. ” A szerenád és a fáklyásmenet mellett a lovak kifogása, a rajongók kocsihúzása szintén pozitív tartalmú jogkövetkezmény volt a nép, a színházlátogatók részéről.63 2.1.6. FilóTihamér (1865—1897) Pesten végzett jogot, majd 1890 januárjában Szentesen, szülővárosában főjegyzővé választották. Abban az időben Csongrád megye főispánja dr. Zsilinszky Mihály (1838-1925), alispánja pedig Stammer Sándor (1824— 1896) volt. A vármegye vezetése több, nekik alárendelt településsel, köztük Szentessel politikai és igazgatási küzdelmet folytatott, melynek során erőszakos módon hatalmával is visszaélt. A felek harcának egyik epizódját képezte, hogy dr. Filó Tihamér városi főjegyző 1890. október 2-án éjszaka Stammer Sándor alispán Szentes, Úri utcai családi fészkének ablaka alatt egy cigánybandával elhúzatott egy közismert operett indulót, átköltött — állítólag rendkívül trágár — szöveggel. Az átköltést akár maga is végezhette, hiszen jól értett az íráshoz, újságíróskodott is. A megsértett Stammer alispán közbotrányokozás címén feljelentést tett Zsilinszky főispánnál, aki fegyelmi vizsgálatot rendelt el Filó főjegyző ellen. Ezt Csongrád Megye Közigazgatási Bizottságának fegyelmi választmánya folytatta le. A választmány 1891. április 14- én hozott határozatával - nyilván botrányt okozó kihágás címén - a főjegyzőt hivatalvesztésre ítélte. A súlyos szankció nagy felháborodást keltett Szentesen. Mindenekelőtt aránytalannak tartották, hogy a főjegyző hivatalvesztésre ítéltetett egy muzsikaszóért. Másrészt háborogtak azért, mert Szentes város közéleti személyiségei az alispánnak személyét, városukkal szembeni magatartását rosszallóan ítélték meg. így, ha nyíltan nem is, de a közösség többsége egyetértett a főjegyző által alkalmazott megcsúfolással. A fegyelmi után pedig nyíltan mögéje sorakozott, kiállt mellette. Ennek egyik következményeként olyan döntés született, hogy 100 tagú városi küldöttség keresse fel Budapesten Szapáry Gyula (1832-1905) miniszterelnököt, aki egyben a belügyminiszteri posztot is betöltötte. Elhatározták, hogy előadják neki a vármegye elleni panaszukat, benne Filó főjegyző ügyét és minderre orvoslást kérnek. A kormányfő fogadta, meghallgatta a küldöttséget, mely bizakodó hangulatban távozott a fővárosból. Remélték, hogy a fegyelmi döntés ügye is kedvező fordulatot vesz. 1891 májusának végén megérkezett a belügyminiszter rendelkezése. Ez jóváhagyta a fegyelmi választmány határozatát. Az indoklás szerint a főjegyzőt azért ítélték hivatalvesztésre, mert az egyik felettes tisztviselő ellen illedenséget követett el. Ezen túl a belügyminiszter elmarasztalta a főispánt is, hogy miért nem függesztette fel azonnali hatállyal a főjegyzőt, az elkövetett kihágás miatt.64 Filó Tihamér a továbbiakban újságszerkesztőként, majd ügyvédként kereste kenyerét. 58 DÉRYNÉ 1955, II. 59 IGNJATOVIC 1973, 381. 60 MARKÓ 1896,27-28. 61 FOGARASY 2004-2005. 62 BLAHA 1920, 75. 63 GYERGYAI 1972, 294. 64 LABÁDI 1995, 129, 131-132; Szentesi Lap 1891. május 26. 1.1; Szentesi Lap 1892. március 8. 1. 390
