Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Néprajz - Gelencsér József: Macskazene, szerenád, fáklyászene (Jogszokás, negatív és pozitív jogkövetkezmények)
1 1 Gelencsér József: Macskazene, szerenád, fáklyászene. Jogszokás, negatív és pozitív jogkövetkezmény három szál gyufát gyújtott. Amennyiben nem fogadta a szerenádot, a lányos ház csöndben és sötétben maradt. Általában felhangzott erre a legény méltadankodó válasza, ének illetve zene formájában. A „KJ tanyája ez a nyárfás?”kezdetű magyar nóta vagy a „Sajó kutyám, jaj de mélyen aluszpl!” kezdősorú népdal formájában. A korábbi felmagasztalás így csapott át elmarasztalásba. Egyébként az iparos legények még a parasztlegényeknél is gyakrabban adtak zenés szerenádot. A legszegényebbek muzsikus nélkül, néhányan összeállva mentek énekelni a lányos házhoz. Maga Németh Béla is adott szerenádot két barátjával, harmonikakísérettel. 2.1.4. A szerenád képének teljességéhez hozzátartozik a középosztály, azon belül a katonatisztek, a dzsentrik és a polgárok éjjeli zenéjének említése, továbbá szólni szükséges mindezeknek szépirodalmi megjelenítéséről. Egyrészt azért indokolt ez, mivel a középosztály szerenádja, a hozzákapcsolódó viselkedés követendő mintát jelentett a parasztság, az iparosság és a kevésbé módos városlakók számára. Másrészt pedig azért, mert számos regény, elbeszélés témáját adták az éjszakai zenés-énekes események. Két író, apa és fia, Bródy Sándor (1863—1924) és Hunyadi Sándor (1890—1942) valóságból táplálkozó novellájában kora úri osztályának szerenádadását örökítette meg. Bródynak a Kaál Samu című drámai tömörségű és hangulatú elbeszélése a képzeletbeli matyó faluban, Szépasszonyfalván játszódik. Ide szállásoltak be két huszárszázadot, mely élősködőit a parasztokon. A huszártisztek számára a falu nyomorultnak hatott, halálra unták magukat, bár olykor egyegy hecc adódott. „PJjjeli muzsikát adtak boldog-boldogtalannak, a Samu zsidó feleségének, a Paklincs leányoknak, mindenkinek. ” Csak az orvos feleségét hagyták békén. Az egyik hajnalon azonban báró Brandei hadnagy fogta a cigányokat és ment velük egyenesen az orvos háza elé. A muzsikusok húzták, a báró énekelte hozzá a szerenádot. Az orvos előbb az ablakból szólította fel a tisztet távozásra, majd személyesen is megjelent előtte. A hadnagy egyetlen intéssel elküldte a zenészeket. A két férfi szóváltása végén a báró arcán pofon csattant. A hadnagy kardot rántott, de az orvos forgópisztolya meghátrálásra kényszerítette. A huszártiszt szitkozódva, tántorogva ment haza. Az esetért tiszti szolgája, Kaál Samu állt bosszút, huszárkarabélyával lelőtte az orvost. A legényt a hadbíróság halálra ítélte, felakasztották. A szinte balladai homály ellenére érezni, hogy a hadnagy miként tévesztette meg az őt istenként tisztelő, egyszerű szolgáját, a soron kívüli leszerelés hamis ígéretével.36 Hunyadi Hajnali párbaj című novellájának színhelye ugyancsak képzeletbeli, Salak-Korond. A település fiatal gyógyszerésze, a patika jövőbeni örököse, valamint az uradalom jómódú, fiatal praxija, azaz gyakornoka ugyanabba a csinos lányba, Violába, a helyi orvos és szőlőbirtokos, dr. Megyeri Pál lányába szerelmes. Éjfél után az egyik legény az úri kaszinó kertjében busong és huzatja a nótát Sárközi Ferenc cigány zenekarával, míg a másik az Árpád vendéglőben teszi ugyanezt, csak Keserű Palika bandájával. Hajnali kettőkor, a tej fehér éjszakában mindegyik elhatározza, hogy éjjeli zenét ad szerelmének. A helyszínre csaknem egyszerre érnek. A fiatalurak kurta szerbusszal mondanak üdvözletét egymásnak, a két banda viszont csúnyán szidalmazza egymást. Mindegyik férfi Megyeri Viola kedvenc nótáját huzatja: „Káka tövén költ a ruca... ” Bár mindkét prímás gyönyörűen húzza, mégis fülsértő kakofónia lesz a dologból. Ugyanis mindegyik banda máshol cifrázza a dallamot. Nem együttműködni akarnak, hanem a másikat legyőzni. A helyzet később rosszabbodik, mert Sárköziék Lavotta szerenádját játsszák, amire Keserű Palikáék a Csinom Palkóval kontráznak. Az egész környék felébred. Az állatok is: a kutyák ugarnak, a disznók röfögnek, a lovak nyerítenek. A két banda közt folyik a párbaj, a felriadó háziurak szavára nem hallgatnak, hanem csak a két részeg szerelmesre. A szerenádnak a szintén felébredő főszolgabíró vet véget, puskalövésével beledurrant az éji zenébe, mire a két banda rémülten szétszalad. Viola ablaka végig sötét marad, úgy tűnik nem fogadja a szerenádot. Idővel helyette a réldis szakácsnő tűnik fel, aki a részvét csöndes hangján közli: kisasszony nincs itthon, az egész ^Z délután kiment a szőlőbe. ” A két szerelmes nevetve állapítja meg, hogy az üres szobának cincogtak. 56 57 2.1.5. A művészetek képviselői külön megrendelés nélkül maguk is adtak szerenádot egy-egy kiemelkedő közéleti személyiségnek. Déryné Széppataki Róza (1793—1872), a vándorszínészet korának kimagasló művésze, operaénekesnője emlékiratai szerint Borsod vármegye főispánjának, gróf Revicky Ádámnak (1786—1862) az 1828. évi installációja (beiktatás) részeként is sor került erre. Előbb a főispán tiszteletére adott ünnepi ebédnél volt Dérynének és Szerdahelyi József (1804—1851) operaénekesnek szerepe. Miskolcon, a városháza udvarán megtartott lakomán roppant tömeg, Borsod nemes urai és dámái vettek részt, hol az udvar két végében egy-egy cigánybanda muzsikált. Az ebéd végeztével Déryné adott elő egy áriát, aztán Szerdahelyivel egy kettőst. A főispán mindezt fejbólintással és fagylalt küldésével ismerte el. Estére a várost nagyszerűen kivilágították, a fáradt főispán pedig a szállására, a vármegyeházára tért meg. Déryné és az énekkar ezután vonult a sötét ablakok alá. A színésznő rákezdett Csokonai megzenésített versére, mely a főispán kedves 56 BRÓDY 1894,1.119-130. 57 HUNYADI é.n. 17-21. 389
