Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)

Tanulmányok/közlemények - Néprajz - Orosz György: "Csodálatos álmot láttam…" A Legszentebb istenszülő álam című nagyorosz egyházi népénekek a keresztény népi jámborságban és a magikus praktikákban

Orosii György: „Csodálatos álmot láttam... ” A Legszentebb istenszülő álma című nagyorosz egyházi népénekek... bennük se megszólítás, se kérés. Az emberiség ősidőktől fogva hisz valamilyen természetfeletti erőben, s ehhez az erőhöz különféle viszonyokat alakított ki. Az ember úrrá akart lenni ezen az erőn, saját szolgálatába akarta azt kényszeríteni. E célból mágiához folyamodott. A keresztény ima alapja az az új viszony, amelyben Isten a mennyei Atya, az ember pedig a gyermeke. Ezt a viszonyt korlátlan bizalom, feltétlen odaadás jellemzi.103 Ha pedig valamely keresztény ember imája az Isten iránti határtalan bizalomból és hitből táplálkozik, akkor az az ima dogmatikailag csodatevő erővel bírhat: ,^4%ért mondom nektek: A mit könyörgéstekben kértek, higyjétek, hogy mindazt megnyeritek, és meglés^en néktek. "(Mk 11,24). Az a keresztény ember, aki a nevezett egyházi népénekeket és prózai szövegeket ráolvasó funkcióban, illetve amulettként használta, használja, ambivalens módon viszonyul Istenhez. Elismeri ugyan a Szentháromság egy Isten mindenhatóságát, de ennek ellenére alkalmanként önmaga akarja uralni a világot, saját erejéből akarja irányítani a természetet és a maga sorsát, még az üdvözülést is. Akaratát megpróbálja rákényszeríteni a környező világra, s még a legfőbb égi erőre, Istenre is. A tanulmányban elemzett egyházi népénekek és prózai elbeszélések záradékai automatikus hatást ígérnek azoknak a keresztényeknek, akik a megszabott feltételeknek eleget tesznek. A mágikus hatás a 'Legszentebb Istenszülő álma típusú alkotások esetében akkor érvényesül, ha valaki „ezt az Almot” birtokolja, a házában tartja, magával hordja, gondolatban felidézi, elmondja vagy meghallgatja. A Tizenkét péntekről népénekek és prózai szövegek vonatkozásában az „ígéretek” teljesülésének automatizmusa akkor indul be, ha valaki a péntekekhez kapcsolódó rituális és karitatív előírásokat teljesíti: >yAki ezt a Pénteket böjttel-imádsággal megtartja, / Az az ember fejnek betegségétől, fognak hasogatásától / Megőriztetik, Istentől kegyelmezett. ” 104 Magyarországon az orosz egyházi népének-hagyomány tudományos feldolgozására eddig csak szerény kísérletek történtek.105 Népének-fordításaink és idevágó tanulmányaink106 olyan anyagot tárnak fel, amely a hazai folklorisztikában ez ideig jóformán teljesen ismeretlen volt. Az itt feldolgozott szakterülettel párhuzamos kutatások a vallásos műfajokat illetően a hazai folklórtudományokban is megfigyelhetők (ld. Erdélyi Zsuzsanna és Kriza Ildikó munkáit107). Rab Zsuzsa tollából, az ő ékes-míves műfordításaiban már napvilágot látott két Istenszülő álma orosz egyházi népének.108 Egy korábbi munkánkban109 magunk is átültettünk magyar nyelvre egy-egy népéneket, illetve prózai elbeszélést. A témakört gazdagítandó, most újabb énekszövegeket teszünk közzé. Az Istenszülő álmax 10 Ama városban, Jeruzsálemben, Az oltárasztalon, a szentegyházban Krisztust immáron fő feszítik, Lábaiba néki szegeket vernek, A bordáit általdöfik, Szánják őt hiábavaló halálra, 0 szent vére néki kiontatik. Amék ember e\t az álmot napjában háromszor elmondja, Ahhoz aZ ördög nem is férkőzhetik. Bíróságra ő ha indul elítéltetni, Az uraságoktól, nagyhatalmú emberektől, Néki ottan igaza lésgen. Ezen embernek a szükség ha úgy hozya, Utón jártában, setét éjjelen, Böjt helyett és gyónás helyett, Es a szent áldozás helyett. Dicsőség azAtyának és Fiúnak és a Szent Léleknek, ámen. 102 HAAG 1989, 684-686. 103 HAAG 1989, 689. 104 BESSONOV 1861-1864, II./6. 130, Ns 581. 105 SZÉMÁN 1926, 11-13; BONKÁLÓ 1935, 37-38; ERDÉLYI 1976, 57-59; KRÍZA 1982, 53-56. 106 OROSZ 1992a, 82-93; OROSZ 1992b, 165-186; OROSZ 1993a, 235-255; OROSZ 1993b. 107 ERDÉLYI 1976; ERDÉLYI 1988, 692-748; ERDÉLYI 1991, 51-142; KRÍZA 1982. 108 RAB 1967,132-135. 109 OROSZ 1992a, 181-185. 110 MAJKOV 1869, 101. 331 T

Next

/
Oldalképek
Tartalom