Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Néprajz - Orosz György: "Csodálatos álmot láttam…" A Legszentebb istenszülő álam című nagyorosz egyházi népénekek a keresztény népi jámborságban és a magikus praktikákban
Orosz György: „Csodálatos álmot láttam.A Legszentebb istenszülő álma című nagyorosz egyházi népénekek... a „bűnbocsánat” kifejezés. A prózai Almok esetében a búcsú-bűnbocsánat kérdéskör már sokkal bonyolultabb képet mutat. Három szöveg indulgenciát ígér,86 kettő indulgenciát és bűnbocsánatot is,87 öt pedig csak bűnbocsánatot.88 A kontaminált szövegek (KSZ) esetében alsó indexszel jelezzük, hogy az adott ígéret az AlonkioT. (Á) kapcsolódik-e, vagy pedig az Égi levéh&z (EL). Egy bizonyos szövegtípus előfordulási gyakoriságára egy adott szövegegységen belül ugyancsak a zárójelek közötti alsó indexszel mutatunk rá. Indulgencia: „annak az embernek szpz nap búcsú minden elolvasásért” (KSZ, ÉLJ89; „akkor az az ember negyven napra bűnbocsánatot kap”;90 91 „biztos búcsút kap”A Indulgencia és bűnbocsánat: „és annak az embernek negyvennapi bűnbocsánat néki lésben" (KSZ, ÉLj); „és bűneiteket megbocsátom” (KSZ, EL^; „és ama bűnök majd mind megbocsáttatnak” (KSZ, ÉLJj2 „annak az embernek negyvennapi bűnbocsánata lésben” (KSZ, Áj); „és bűnbocsánatot kaptok” (KSZ, ÉLj).93 Bűnbocsánat: „akkor néki minden ama bűne megbocsáttatik teljesen” (KSZ, Aj);94 „az az ember bűnbocsánatot kap” (KSZ, ÉLj); „és bűneiteket megbocsátom" (KSZ, ÉLJ; „akkor néki bűnbocsánata lésben” (KSZ, ÉL^;95 96 „annak a% embernek majd minden bűne megbocsáttatik ” (KSZ, At); „annak az embernek nagy bűneire bocsánat lésben ” (KSZ, ÉLj); „akkor majd minden bűne megbocsáttatik” (KSZ, ÉLJ;% „akkor azaz ember bűnbocsánatot kap”;97 „annak bűnei megpocsáttatnak”.98 99 Ezek a prózaszövegek jól mutatják a záradékok torzulásának útjait és módozatait. A búcsút és a bűnbocsánatot az oroszok egyrészt ugyanazon szóval jelölik (otpusk, otstup, otpuscenijé), másrészt a meghatározott idejű búcsú helyére bizonyos szövegekben a bűnbocsánat lépett. Bár az egyik szövegváltozatban Leó pápa nevével találkozunk (Besszonov N° 622), egy másikban pedig a „római pápa” kifejezést olvashatjuk (Besszonov N? 622), a búcsúk, bűnbocsánatok és az ígéretek osztogatói már nem a pápák, hanem Krisztus. Ez hát az egykori búcsú-záradékok torzulásának a harmadik módja. Az indulgencia fogalmával nem találkozunk sem a Tizenkét péntekrőlj" sem a Jerugsálemi tekercs100 című orosz egyházi népénekekben, illetve prózai szövegekben. Mivel magyarázható a „búcsú” szó ilyen ritka előfordulása, összekeverése és helyettesítése a „bűnbocsánat” kifejezéssel? A keresztény Keleten (ortodoxia) nincs hagyománya az indulgenciának. Tudvalevő, hogy „...a keresztény Kelet számára az intézményes Purgatorium gondolata mindvégig idegen maradt, nem is szólva az indulgenciáról, a szentek »fölös érdemeiről«, a bűnbocsánati cédulákról és általában az üdvözülés egész kérdésének adminisztratív, könyvelésszerű kezeléséről. Az orthodox gyóntató is kiszabhat epitimionokat (penitenciákat), ezek azonban tisztán nevelő jellegűek, és nem céljuk kiengesztelni a megsértett isteni igazságot, illetve elégtételt adni Istennek. Orthodox tanítás szerint Krisztus áldozatának mértéke olyan abszolút, olyan határtalan, hogy ingyen igazulunk meg általa. ” 101 A Legszentebb Istenszülő álma, a Tizenkét péntekről és a Jeruzsálemé tekercs című orosz egyházi népénekekből, illetve ezen két utóbbi esetében a prózai szövegekből is, a téma russzifikálódása során teljesen kirostálódott a katolikus indulgencia szó orosz megfelelője, mivel az általa jelölt nyugati egyházi gyakorlat nem volt elfogadható az ortodox oroszok számára. A másolás útján, írott formában terjedő Istenszülő álma, valamint az Alom + Égi levél kontaminált prózai szövegek egynémelyikében az írott szó konzerváló ereje miatt maradhatott fenn a „búcsú” kifejezés. A Legszentebb Istenszülő álma, a Tizenkét péntekről és a Jeruzsálemi tekercs elnevezésű egyházi népénekek és prózai szövegek Oroszországban ráolvasó funkcióban is használatosak voltak, mágikus praktika céljaira is alkalmazták őket. A pogánykodás nem abban nyilvánult meg ezekkel kapcsolatban, hogy az egykori pogány istenek nevei szerepelnének bennük. Helyüket réges-régen elfoglalták a nép emlékezetében a keresztény vallás égi szereplői: Isten, Krisztus, az Istenszülő, az angyalok és arkangyalok, a szentek serege. A megoldáshoz a kulcsot a záradékok szolgáltatják. Az itt említett népénekek és prózai szövegek, valamint ezek európai tipológiai párhuzamai éppen a záradékok miatt vívták ki az egyházi hatóságok — a maguk részéről egyébként teljesen jogos — elégedetlenségét. Nem sorolhatók ezek az énekek és elbeszélések az ima vagy az ének-ima műfajhoz, különösen nem a kérő imáéhoz.102 Szerkezetüket tekintve nincs 86 BESSONOV 1861-1864, IÏ./6. Na 623, 625; KALUZNIACKI 1888, 630, „a” szöveg. 87 BESSONOV 1861-1864, II./6. Na 629, 630. 88 BESSONOV 1861-1864, II./6. Na 621, 622, 624, 626; KALUZNIACKI 1888, 630, „c” szöveg. 89 BESSONOV 1861-1864, II./6. 215, Na 623. 90 BESSONOV 1861-1864, II./6. 222, Na 625. 91 KALUZNIACKI 1888, 630, „a” szöveg. 92 BESSONOV 1861-1864, II./6. 229-231, Na 629. 93 BESSONOV 1861-1864, II./6. 233-235, Na 630. 94 BESSONOV 1861-1864, II./6. 211, Na 621. 95 BESSONOV 1861-1864, II./6. 213-214, Na 622. 96 BESSONOV 1861-1864, II./6. 219, 221, Na 624. 97 BESSONOV 1861-1864, II./6. 224, Na 626. 98 KALUZNIACKI 1888, 630, „c” szöveg. 99 BESSONOV 1861-1864, II./6.120-157, Na 579-590. - 8 ének, 4 prózai szöveg; MAKSIMOV 1903, 510-512. - 1 prózai szöveg. 100 BESSONOV 1861-1864, II./6. 68-96, Na 564—571. - 1 ének, 7 prózai szöveg; PYPIN 1862,150-153. - 1 prózai szöveg. 101 BERKI 1984, 55. 330
