Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Néprajz - Orosz György: "Csodálatos álmot láttam…" A Legszentebb istenszülő álam című nagyorosz egyházi népénekek a keresztény népi jámborságban és a magikus praktikákban
Orosz György: „Csodálatos álmot láttam.A Legszentebb istenszülő álma című nagyorosz egyházi népénekek... Istenszülőhöz fordultak segítségért,69 mint ahogyan ezt az Istenszülő álma népénekek záradékai is bizonyítják. A prózai szövegek70 ugyancsak könnyű szülést ígérnek, továbbá bőséges termést és jó szaporulatot az állatállományban. A Jeru^sálemi tekercs egyházi népénekekben is találhatók olyan sorok, amelyek arra utalnak, hogy az Istenszülőt az oroszoknál a szülő nők és általában a termékenység patrónusaként tartották számon. Az alábbi idézetből is világosan látszik, hogy az oroszok „három anyát” (=a termékenységi kultusz különböző szintjei) tiszteltek: ,^4z ek° anJa ~ a Legszentebb Istenszülő; A második anja — a nedves föld; A harmadik anya — a% ki a kínt elszenvedte. A Legszentebb Istenszülő Hogyha meg nem segél, Elevenen itt a földön semmi meg nem születik, Se a barmok, szárnyasok se, Emberek se lészenek. De ha a Szent Istenszülő, A Szentséges megs égéi, Teremtmények mind a földön elevenen születnek, Barmok és a szárnyasok, meg emberek is lészenek. ”71 Galkovszkij az Istenszülőnek a termékenységi kultuszban betöltött szerepével kapcsolatban rámutatott, hogy a nép a szülés és az anyaság tiszteletének alapján egybeolvasztotta az ősi pogány Rozsanyica istennőt a keresztény Istenszülő Anyával, és ennek következtében gondolta, hogy az Istenszülő segít szüléskor.72 A pogány Rozsanyica istennő és a keresztény Legszentebb Istenszülő alaki és funkcióbeli felcserélése és összeolvadása a pogány-keresztény vallási szinkretizmus időszakának jelensége volt. Meglátásunk szerint az Istenszülő pogány hátterelés nélkül is előléphetett a szülő nők patrónusává, hiszen az Istenszülő Anya nem akárkit szült, hanem az Úr Jézus Krisztust, és nem is akárhogyan — sérülés nélkül. Az Istenszülő a „lángoló, de el nem égő csipkebokor” jelzője révén kínálta a kapcsolódási pontot a pogány idők „tüzes” istennője felé. Éppen eme jelzett tulajdonsága miatt pogány előkép nélkül is tekinthették őt a keresztények olyan égi segítőnek, aki tűzvész ellen hathatós oltalmat nyújt. Feltédenül tisztázandó a következő kérdés. Nem segítette-e a keresztény egyházi gyakorlat Oroszországban — és másutt is —, hogy a nép gyógyító-kuruzsló tevékenysége során énekeket énekelt, imákat mondott, különféle praktikákat alkalmazott? A válasz csak határozott igen lehet. A gyógyító gyakorlat a pogány időkben a természetfeletti erőkkel közvetítő kapcsolatban levő varázslók és papok privilégiuma volt szerte a világon. Az új vallás a Kijevi Ruszban nem vitatta a varázslás reális létezését, hanem a pogány mágusokkal szemben „ellenmérget” alkalmazott. Az egyházi rend képviselői gyógyító-ördögűző gyakorlatukban felhasználták a keresztény kultusz számos ceremóniáját (füstölés, körmenet, éneklés, ördögűző formulák), továbbá tárgyait, illetve attribútumait (evangélium, kereszt, ikon, szentek ereklyéi, szenteltvíz, szent olaj), és ezeknek a nép mágikus jelentőséget tulajdonított. A felsorolt eszközöket és módszereket alkalmazták a Kijevi Barlangkolostor szerzetesei a 10—13. században,73 de a 17. században még Awakum protopópa is.74 Nyikolszkij szerint a gyógyító tevékenység Oroszországban egészen I. Péter cár koráig kimondottan vallásos kuruzslás volt.75 Úgy tűnik egyébként, hogy maguk a gyógyulni vágyók igényelték elsősorban ezt, s a papok és a szerzetesek igyekeztek maximálisan eleget tenni az elvárásaiknak. A Kijevi Rusz kultúrájának kétarcúságát, legalábbis a mongol hódítás előtti korszakban, jól demonstrálják a különféle amulettek. A Dnyeper vidékén a nők a kozmogonikus hiedelmekkel szoros kapcsolatban levő félhold alakú, kereszttel kombinált fülbevalót viseltek.76 Igen elterjedtek voltak a nyakban viselt kígyós amulettek is: egyik oldalukon az antik Medúza-ábrázolással, a másikon pedig kanonizált keresztény ikonográfiái alakokkal. A amulettek ikonográfiája meglehetősen bonyolult. Az elülső oldalon feltédenül „kígyófejek” láthatók, bár eltérő ábrázolásmódban, a túlsó oldalon viszont keresztény motívumok találhatók, amelyek igen változatosak: az Istenanya a gyermekkel, Krisztus, 69 NIKIFOROVSKIJ 1875, 115-116. Magyarországon az Istenanya álmát szüléskor a vajúdó asszonynak a szíve alá helyezték, aki közben maga is imádkozott (ERDÉLYI 1976, 650). Szatmárban az anyák szülés közben a „.Most segíts meg Mária, / O, irgalmas Syűzanya...” kezdetű „szüléskori imát” mondták (MAKAY — KISS 1988, 207). 70 BESSONOV 1861-1864, II./6. N° 621-627, 629, 630; PYPIN 1862,125-128, JM° 1. 71 BESSONOV 1861-1864, II./6. 73, N° 564. 72 GAL’KOVSKIJ 1916,162,165-166,169. 73 Kijevo-Pecerskij Paterik 1870, 11, 39, 41, 44-50, 65-66, 76, 86-92,106, 150-152. 74 Awakum protopópa önéletírása 1979, 56-60, 62-63, 106-113, 122. 75 NIKOL’SKIJ 1983,46. 76 SAPUNOV 1970, 7-14. 328
