Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Régészet - Török Béla - Kovács Árpád - Szücsi Frigyes: Előszállás - Öreghegy és Úrhida - Arany János utca lelőhelyeken feltárt avar kori fokosok elektronmikroszkópos archeometriai anyagvizsgálata és régészeti értékelése
1 Török Béla — Kovács Árpád — Szűcsi Frigyes: Előszállás - Öreghegy és Úrhida — Arany János utca lelőhelyeken feltárt avar kori fokosok... túl,33 érdemes minden egyes balta vagy fokos leletkörülményeit és adatait (méretek, tömeg) külön górcső alá venni, és ezen adatok birtokában levonni a végső következtetést. Kovács László állapította meg, hogy a fokosbaltákat Kelet-Európábán a szkítáktól a magyarokig nyomon lehet követni.34 Nincs okunk kétségbe vonni, hogy ezt a típust az avarság keletről hozta magával a Kárpát-medencébe.35 Az úrhidai 56. sír fokosbaltája tehát a kora avar kortól egészen az avar kor végéig való keltezést megenged, és a sír további mellékletei (a vascsat nem keltezhető pontosabban, az üveggyöngyök pedig sajnos elvesztek) sem segítenek nekünk a kormeghatározás pontosításában. A mellette elhelyezkedő, azonos tájolású, és az 56. sírral minden bizonnyal egy sírcsoportba tartozó 54. sír leletanyaga, elsősorban kis gyöngycsüngős, kerek fülbevalója alapján a 7. század utolsó harmadától a 8. század végéig keltezhető. Valószínűleg erre az időszakra tehető tehát a fokosbaltát tartalmazó 56. sír létesítése is.36 Urhida - Arany János utca 87. sír T alakúfokosbárdja (3. kép 1) a SZŰCSI 2014 szerinti 8a-I-I kóddal írható le. A köpűből induló nyak alul lefelé, felül felfelé meredek íveléssel megy át az éllapba, ami így „T” alakú pengét eredményez. A köpű profilja ovális alakú (alul-felül kidomborodik), a hozzá csatlakozó hosszú fok pedig egyenes. A nyéllyuk belsejében fanyél maradványai őrződtek meg. A T alakú fokosbárd paraméterei: H.: 13,5 cm; él hossza: 9 cm; nyéllyuk átm.: 2,3x2,3 cm; fok hossza: 5 cm; t: 159 g . Az avar szállásterületről 23 T alakú bárdról van tudomásunk.3' Közülük — az úrhidai példányhoz hasonlóan — 13 darab rendelkezik fokkal. A forma késő antik eredetű, de a Kárpát-medencei temetkezésekben jelenlegi ismereteink alapján csak a közép avar kor második felében (értsd: 670—680 környékétől) jelentek meg újra.38 Ez segít bennünket valamelyest a 87. sír keltezésében, mert a T alakú fokosbárdon kívül más keltező értékű mellékletet nem rejtett a sír. A T alakú bárdok viszont valószínűleg még a 9. században is használatban lehettek, így ezen időhatároknál pontosabban nem tudjuk datálni.39 Elsőként Cs. Sós Ágnes foglakozott a T alakú bárdokkal az üllői avar temető 94. sírjában előkerült példány kapcsán.40 Kis mérete, jellegzetes formája és korabeli nyugat-európai ábrázolások alapján megállapította, hogy durva deszkák és gerendák faragására használhatták.41 Mindezen adatok alapján az úrhidai példányt is inkább szerszámként értékelhetjük. Előszállás — Öreghegy 2014/25. sír kettősfokosa (4. kép 1 ) a SZŰCSI 2014 szerinti V-G-V kóddal írható le. Mindkét fok hosszú, az egyik bütyökben végződik, a másik pedig egyenes. A két fokot lapos, gyűrűszerű köpű köti össze. A kettősfokos paraméterei: H.: 13,8 cm; nyéllyuk átm.: 2,7x2,3 cm; fokok hossza: 5 cm és 6 cm; t: 126 g. A kettősfokosok a penge hiányával térnek el a baltaféléktől: a köpűtől mindkét irányba fokot alakítottak ki rajtuk. Az Előszállás — öreghegyi példányon kívül mindössze 12 darab avar kori kettősfokost ismerünk a Kárpát-medencéből.42 A típus a közép avar korban (7. század második fele) jelent meg és a késő avar korban (8. század) kismértékben megnőtt a számuk.4’ Az előszállási példány ezen időszakon belüli pontosabb keltezésére a további sírmellékletek hiányában nincs lehetőségünk. A 25. sírhoz legközelebbi és azonos tájolású (ENy-DK, 225°-45°) 26. sírban viszont 2 darab rombikus átmetszem ovális karikával ellátott kék üveggyöngycsüngős fülbevaló rejlett, amelyek a 8. század közepétől a 9. század közepéig keltezhetők.44 így ezen közvetett adat alapján viszonylag biztonsággal határozhatjuk meg a 25. sír korát is a késő avar korra, annak is feltehetően a későbbi periódusára, azaz a 8. század közepétől a 9. század közepéig terjedő időszakra. Az előszállási kettősfokos legközelebbi formai párhuzamai (V-G-V) Boly - Sziebert puszta. A 3. sír (közép avar kori),45 33 Összefoglalóan ld. SZŰCSI 2014, 140-141. 34 KOVÁCS 1980-81, 249; ld. még RÉVÉSZ 1996,175. 35 Keltezési nehézségek miatt nem tudunk biztosan a 6. század első kétharmadára datálható fokosbaltát felmutatni Kelet-Európából (SZŰCSI 2014, 129). 36 G ARAM 1995, 276. 37 SZŰCSI 2014, 125. 38 SZŰCSI 2014, 131. 39 SZŰCSI 2014, 132. 40 AT alakú bárd (haches en T) elnevezés is Cs. Sós Ágnestől származik (CS. SÓS 1955, 214). 41 CS. SÓS 1955,215-216. 42 Alsógellér/Holiare 598. sír; Boly - Sziebert-puszta A 3. sír; Csorna - Hosszúdomb 12. sír; Komárom - Hajógyár/Komárno - Lodenica I. 142. sír; Kölked - Feketekapu B 204. sír; Mosonszentjános - Kavicsbánya 192. sír (II./3. tábla); Nemesvölgy/Edelstal; Rákóczifalva - Bagi-földek 8a 226. sír; Üllő I. — Disznójárás 142. sír; Verbász/Vrbas 118. sír; Zsély/Zelovce 170. és 616. sír (SZŰCSI 2014, 126). 43 SZŰCSI 2014, 133. 44 Garam Éva a tiszafüredi temetőt feldolgozó monográfiájában a 8. század második felére keltezi az ovális karikával ellátott üveggyöngy csüngős fülbevalókat (GARAM 1995,280). Szőke Béla Miklós szerint a 9. század közepéig is használatban lehettek (SZŐKE 1992, 864). 45 PAPP 1963, V. tábla 15; SZŰCSI 2014, 149. 31 I 1
