Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Régészet - Török Béla - Kovács Árpád - Szücsi Frigyes: Előszállás - Öreghegy és Úrhida - Arany János utca lelőhelyeken feltárt avar kori fokosok elektronmikroszkópos archeometriai anyagvizsgálata és régészeti értékelése
Török Béla - Kovács Árpád - Szűcsi Frigyes: Előszállás - Öreghegy és Úrhida - Arany János utca lelőhelyeken feltárt avar kori fokosok... Mosonszentjános — Kavicsbánya 192. sír (közép vagy késő avar kori)46 és Üllő I. - Disznójárás 142. sír (késő avar kori) példányai.47 Már a 20. század eleje óta kérdésként merült fel, hogy a típust vajon fegyverként vagy szerszámként használták-e.48 Mindenesetre a kutatás az utóbbi időben a kettősfokosokkal egy sírban gyakran előforduló fegyvermellékletek miatt fegyverként értékeli ezt a típust.49 50 51 Erre utal a kettősfokosok fokosbaltákkal összeegyeztethető mérete is, különösen a hasonló hosszúságú nyélre utaló nyéllyukátmérő. Eddigi ismereteink szerint a kalapácsokat más méretek jellemzik.30 Összegzés A vizsgált avar fokosok közös metallográfiái jellemzője, hogy aránylag alacsony karbontartalmú (0.1-0.5%), inhomogén szerkezetű ötvözetlen vasból készültek. A vizsgált keresztmetszetek közepe általában nagyobb szemcseméretű ferrites szövet, a perlit aránya a keresztmetszet szélei felé nő, de a lemezes perlitszemcsék csak ritkán töredezettek. A T-alakú fokosbárd esetében azonban ennek ellenkezőjét tapasztaltuk, ami a bucavas inhomogenitásából eredhet. Mindegyik fokost egy-egy darab, vélhetően inhomogén vasbucából kovácsolták, hajtogatás nélkül, sokáig magas hőmérsékletre hevítve (helyi túlhevülések miatti szemcsedurvulás), de alapvetően nem túl intenzív kovácsolással, viszont az éleket többször átkovácsolva. A kovácsolás relatíve lassú, levegőn történő hűléssel zajlott. A vizsgált zárványok spektruma főként fayalitos, kohósításból eredő salakra utalt, említésre méltó foszfortartalom nélkül. Ugyanakkor olyan zárványokat is találtunk, amelynek kialakulásában szerepe lehetett a kovács által salakképzőként használt homoknak. A korábbiakban végeztünk archeometriai metallográfiái vizsgálatokat avar lelőhelyekről származó tárgyakon.31 Ezek zöme bár rendszerint vékonyabb keresztmetszetű vastárgy volt (kés, tű, ásópapucs, láncszem stb.), SEM-EDS vizsgálatukkor rendszeresen találkoztunk az itt is említett, ferrit-perlites, esetenként szferoidizált szövetszerkezettel. Gyakorlatilag ugyancsak a karboneloszlás szempontjából feltehetően inhomogén bucavasból „telibe kovácsolt”, lágyvasból szabadalakítással készített tárgyakról van szó, ahol az élek, hegyek kaphatnak külön alakítást. Mindazonáltal legújabb vizsgálataink során akadtak olyan vastárgyak is - Zamárdi és Kaposvár avar kori kohó telepéről — amelyeknél viszont jellegzetes réteges szerkezet volt megfigyelhető.52 A réteges szerkezetnek két típusát lehetett elkülöníteni, nagy szilárdságú és kisebb karbontartalmú anyagok váltakozása (főleg kések esetében), illetve minden bizonnyal ugyanazon alapanyagból származó, alapvetően szívós anyagok használata. A vizsgált fokosok esetében ilyet nem tapasztaltunk. Az anyagvizsgálat nem szolgáltatott olyan adatot, amely kizárná ezen fokosok egykori akár munkaeszközként, akár fegyverként való komolyabb igénybevételének lehetőségét. A különböző fokosok funkciójára régészeti adatok alapján lehetett következtetéseket levonni. Az úrhidai közép vagy késő avar kori 56. sír kisméretű fokosbaltáját így fegyverként, az ugyanígy keltezhető T alakú fokosbárdot a 87. sírból viszont inkább szerszámként értékelhetjük a nyugat-európai ábrázolásokon megfigyelt párhuzamok alapján. Az Előszállás - öreghegyi késő avar kori 2014/25. sír kettősfokosa ugyancsak fegyverként értelmezhető, elsősorban azért, mivel méretei a fokosbaltákéval vethetők össze, különösen a hasonló hosszúságú nyélre utaló nyéllyukátmérő. Köszönetnyilvánítás Az embertani anyag meghatározását Rácz Piroska antropológus végezte, amiért ezúton is fogadja köszönetünket. Hálával tartozunk Kiss Balázs és Burián Péter ásatási technikusoknak az úrhidai fokosok, valamint Búza Andreának és Keszi Tamásnak az előszállási kettősfokos fényképezéséért. A mikrocsiszolatok elkészítéséért köszönet illeti Márkus Zoltánnét. A publikáció az OTKA 11396 azonosító számú pályázati programja (Avar kori vasművesség az interdiszciplináris kutatások tükrében) keretében készült. 46 SZŰCSI 2014, 157,181: II. tábla 3. 47 SZŰCSI 2014,163. 48 Hampel József a nemesvölgyi kettősfokosról meggyőződéssel állította, hogy a tompa, kiszélesített ütőfelületei miatt szerszámként lehetett használatban (HAMPEL 1905,1. 89). 49 RÁCZ 2009, 67, 5. lábjegyzet; SZENTPÉTERI 1985, 92; ZÁBOJNÍK 2004, 137. 50 A kalapácsok és a kettősfokosok elkülönítéséhez ld. SZŰCSI 2014, 126—127. 51 TÖRÖK - KOVÁCS 2009; TÖRÖK - KOVÁCS - GALLINA 2015. 52 MOLNÁR 2016. 32
