Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Bányai Balázs: A pátkai Ivánka-kúria utolsó főúri lakói
bányai Balázs: A pátkai Ivánka-kúria és utolsó főúri lakói szomszédos birtokosoknál vadászó Ivánka Géza és esetenként vadásztársai tartózkodtak a kúriában.42 A családtagok alkalmankénti téli pátkai jelenlétéről tanúskodik Ivánka Géza és felesége révén is számos, a római katolikus egyházközség vagy iskolaszék gyűlésén készült jegyzőkönyv.43 Nem véleden, hiszen evangélikus létére - ahogy korábban Ivánka László - Ivánka Géza is teljesítette kegyúri kötelességeit a pátkai katolikus egyházközségben. Megjegyzendő azonban, hogy édesanyja és felesége is katolikus volt. A pátkai katolikus egyházközség két világháború közti színes történetéből annyit még érdemes kiragadni, hogy az egykori Lamberg uradalom osztódásának következményeként az evangélikus Ivánkáék mellett kegyúr volt többek közt a zsidó földbirtokos, Sárosi Sándor, és a református Akóts János is.44 Ghillány István45 Báró Ghillány László (1849—1899) örököseinek 1911-ben 3000 kataszteri holdat meghaladó méretű birtoka volt Sáros vármegyében, amit a Ghillány Családi Alapítvány 663 kataszteri holdja egészített ki.46 Ifjabb báró Ghillány László (1881—1972) és családja a Ghillány Alapítvány kurátorának járó, az eperjesi Fő utcán álló alapítványi ház első emeleti lakásában lakott. A jogi végzettségű főúr a család mezőgazdasági területeinek felügyelete mellett kurátorként a házakat, üzlethelyiségeket is bérbe adó Alapítvány ügyeit is kézben tartotta. A báró emellett a Generali Biztosító, apja által alapított eperjesi főügynökségének tulajdonosa és vezetője is volt. Ghillány István 1910. január 29-én báró Ghillány László és Meliorisz Magdolna (1884—1973) gyermekeként született Eperjesen. Az arisztokrata családoknál megszokott módon szülei és a német nevelőnők felügyelete mellett töltötte kisgyermekkorát. Oktatásának anyagi hátterét a család nemesi ágának két gazdag, agglegény ügyvédje által alapított Ghillány Alapítvány biztosította, mely a család fiú gyermekeinek iskoláztatását támogatta hat éves koruktól egyetemi éveikig. Ghillány István az alapiskolát és a gimnázium első két évét magán úton végezte el, az eperjesi magyar gimnázium fokozatos leépítése miatt azonban már csak Pozsonyban vizsgázhatott.47 A gimnázium ötödik osztályáig azután a pécsi Jezsuitákhoz járt, majd Sátoraljaújhelyen fejezte be középfokú tanulmányait. Zenei érdeklődése már gyermekkorában megmutatkozott. Először otthon, majd iskolai keretek között tanult zongorázni. Az ifjú báró felsőfokú zenei tanulmányokat tervezett, a szülői akarat azonban a bécsi Kereskedelmi Főiskola elkezdésére ösztönözte. Ghillány István két szemeszter után mégis otthagyta a főiskolát, és a bécsi Új Konzervatóriumban dr. Zádor Jenő tanítványaként zeneszerző szakon kezdte meg felsőfokú zenei tanulmányait. A muzikális báró lakást és zongorát bérelt, fizette tanárát, így az Alapítvány által biztosított „stipendium" éppen fedezte bécsi költségeit. Ghillány gyakran játszott tánczenét a bécsi magyar követség összejövetelein, s ez által a bécsi magyar arisztokrata társaság ismert alakjává vált. Komponált komoly- és könnyűzenét, tagja lett a zeneszerzők egyesületének. A konzervatóriumot sikeresen befejezte, később a Magyar Rádió is játszotta komolyzenei szerzeményeit. Bíztató zenei tanulmányai ellenére mégis gazdasági területen folytatta életét: hazaköltözött, és apja alkalmazta a Generali eperjesi fiókjában. Mivel a csehszlovákiai földreform során a Ghillány család földterületei is megcsappantak, a biztosítási üzletnek nagyobb szerep jutott a család megélhetésének biztosításában is. Ghillány László arra számított, hogy amint azt korábban ő is apjától örökölte, fia is átveszi majd tőle a Biztosító irányítását. Ehhez újabb tapasztalatokra volt szüksége István bárónak, így került Prágába, ahol német nyelvtudását hasznosítva a Generali Biztosító csehszlovákiai központjában szakfordítóként dolgozott, és tovább ismerkedett az üzleti élettel, valamint a Generali Biztosító tevékenységével. Ghillány István a bécsi, eperjesi és prágai időszak alatt is figyelemmel kísérte a budapesti zenei életet, és ha ritkán is volt rá módja, a Park Clubban, bálokon, és egyéb társasági összejöveteleken is megjelent. 1937 tavaszán szülői és rokoni közvetítéssel, a család jó barátjánál, távoli rokonánál, Szinyei Merse Jenőnél egy ifjú lányok számára rendezett házizsúron ismerkedett meg Ivánka Erzsébettel, aki éppen a gimnáziumi érettségire készült a budapesti Sophianumban. A megismerkedést az ifjú hölgy érettségije után a szülői sugallatnak is köszönhetően hamarosan követte az esküvő. Az 1937. június 15-én tartott menyegzőről a Társaság című folyóirat is beszámolt (7. ábraJ.48 Színhelye a pesti belvárosi plébániatemlom volt, ahol természetesen megjelent az Ivánka és a Ghillány családok nagy rokonsága, például Szinyei-Merse, ’Sennyei, Meliorisz családok, illetve barátaik és a felvidéki és Fejér vármegyei szomszédos birtokosok, mint a Somogyi és Cziráky családok tagjai. A szertartáson kizárólag a vőlegény orgonára és hegedűre írt szerzeményeit hallhatták az 42 Ghillány István, Kincses Teréz és Tolnai Ignácné személyes közlései. 43 SzfV PL - No. 4547-2061/1923; -236/1924; -2789/1928. 44 Szív PL - Kézirattár. Kuthy István plébániatörténeti adatgyűjtése.; Szív PL - No. 4547-2891/1942. 45 Ghillány István és Ghillány Erzsébet személyes közlései alapján. 46 Gazdacímtár, 1911. 47 Az eperjesi magyar gimnázium I. világháborút követő leépítéséről, szlovakizálásáról lásd: GÖMÖRY 1964, 114—132. 48 Társaság 1937, 24—25. szám 4—6. 299
