Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Demeter Zsófia: Béke a háborúban. Pihenő- és képző táborok a székesfehérvári ezredek I. világháborús hadszínterein
Demeter Zsófia'. Béke a háborúban. Pihenő- és képző táborok a székesfehérvári ezredek I. világháborús hadszínterein részt vett a 17. Honvéd Gyalogezred, és különböző kötelékekben a 69. ezred elkülönítetten harcoló III. zászlóalja. A Magyar Királyi 17. Népfölkelő Ezred (16. Honvéd Hegyidandár, majd 61. honvéd hadosztály kötelékében) 1915. július 11—1916. június 14. között volt részese az eseményeknek. A Doberdó, mint hadszíntér, a fennsík védelme az 1-6. isonzói csata időtartama alatt tehát katonáink alapélménye lett, ezalatt az idő alatt épült és állt fenn a Segeti tábor. Egységeink olasz fronton való részvételéről ábrát készítettem, amelynek 1916. augusztus 9-éig tartó szakaszán használták a Segeti tábort (1. ábra). CSÁSZÁRI ÉS KIRÁLYI 10-ES HUSZÁREZRED CSÁSZÁRI ÉS KIRÁLYI 69-ES GYALOGEZRED CSÁSZÁRI ÉS KIRÁLYI 69-ES GYALOGEZRED 3. ZÁSZLÓALJ MAGYAR KIRÁLYI 17-ES NÉPFELKELŐ GYALOGEZRED MAGYAR KIRÁLYI 17-ES GYALOGEZRED IJJJJJJJJJJJJJJ 1914. JÚNIUS26. 1916 1917 1918. NOVEMBER 3. TALÁLKOZÁS 1915 OKTÓBER 24-26. FEGYVERSZÜNET PADOVA 1. ábra A VII. Hadtest alárendeltségében a székesfehérvári 17-es ezred és a 4. Hegyidandárral a 69-esek III. zászlóalja már az 1. isonzói csatában (1915. június 23—július 7.) is részt vett. A 2. isonzói csata (1915. július 18-augusztus 10.) számunkra több szempontból is különös jelentőséggel bír. A 17-esek a július 18-án megvívott csatát a Monte San Michele oldalában egy évvel az események után ezrednapjuknak javasolták. A fővezérség elfogadta ezt, és a 2. csata kezdőnapját e^red emléknapként adományozta az ezrednek. A nap emléke beleégett az ezred katonáiba. Szabó István emlékiratát is e napnak szenteli:,^Ajánlom ea könyvet 1915. július 18-a emlékének, amikor Sipos ezredes könnyesbe mondta a ti^enhetesek maradékának: Csak még egyszer előre!”36 Az 1915. július 18-ai csata kritikus napként indult, a védelem többször is átszakadt, több tüzérségi támadás, majd gyalogsági roham érte a 17-eseket, de a teljes tartalék bevetésével sikerült megtartani az állást nagy veszteségek árán (114 halott, 329 sebsült, 187 eltűnt, 48 beteg). A nagy csata után az ezredet feltöltötték, már azon a helyen, Lokvica mellett pihent, ahol abban az évben megkezdődött a Segeti tábor kiépítése, az első ezrednapot pedig már a kiépült Segeti táborban tartották meg. Május 27-étől itt tartózkodott a Cs. és Kir. 69-es Gyalogezred elkülönítetten harcoló III. zászlóalja (a 4. Hegyidandár kötelékében indult Castelnuovóból,37 Dalmáciából), melyet felváltva mindegyik szakaszon bevetettek. Az olasz hadműveleteket a Monte Sabotinón kezdték, harcaik súlypontja azonban a görzi hídfő volt. Ezt emelte ki egy vers is, amelyet a Podgora egyik tiszti fedezékében találtak. „Túl a Dunán gyönyörű Baranyán és ősrégi Fejérvárt Hagytuk el bű magyarok, védni a görgi hidat. ”38 36 SZABÓ 1917. 37 CRETTIER 1937,286. 38 Idézi: VASADI BALOGH é.n. 48. 262
