Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. III. rész: 1896 - 1938
Farkas Gábor (f)\ A zirci apátság előszállási uradalma. III. rész: 1896-1938 összejöveteli célokra vasárnaponként. Ugyancsak vallási jelleggel szerveztek meg két dalegyletet. Az Előszállási Dalegylet 1936. november 29-én jött létre, Bosnyák Pongrác plébános vezetésével. Az egyletnek 66 férfi tagja lett. 1938. március 2-án pedig Nagykarácsony-Szőlőhegyen Dalos Kört hozott létre Bosnyák Pongrác plébános. A kör karnagya Szabados Antal előszállási tanító lett. A tisztikarnak 9 tagja volt, a dalkörbe pedig 30 férfi jelentkezett. A leány-leventeegyesületet a második világháború alatt szervezték meg. A község az egyesületnek 1944-ben 775 pengő támogatást nyújtott. A harmincas években felülvizsgálták a községben működő egyesületeket. 1936 júniusában kiderült, hogy egyetlen egyesületnek sincs működési engedélye; a katolikus legényegyletnek, a leánykörnek, a szívgárdának, az oltáregyletnek s a rózsafüzér társulatnak. A felülvizsgálati eljárásból tudjuk, hogy az egyesületi élet eléggé formális volt. Az 1944. április 4-én tartott képviselő-testületi gyűlésen felvetették a községi kultúrház létesítésének tervét. A járási főszolgabíró javasolta, hogy a gazdasági nehézségek ellenére kezdjék meg a munkálatokat, és 1944-ben a létesítmény terveit rendeljék meg. A közgyűlés azonban nem támogatta a járási javaslatot. Hagyó Kovács Gyula képviselő-testületi tag azt terjesztette elő, hogy a község a kultúrházra fordítandó összeget adja át az öreghegyi elemi iskolának, ahol a bővítés megindult. A képviselő-testület ezt az indítványt emelte határozattá, sőt még azt is hozzátette, hogy az öreghegyi iskola mellé megkezdik a tanítólakások építését. A kultúrház létesítését azonban nem vetették el, hanem az iskolaépítés befejezése után tervezték a munkákat megindítani.119 Előszállási iskolák Előszálláson a község kulturális életében két iskolának volt kiemelkedő szerepe. Az öreghegyi állami népiskola fenntartásához a község 1927. óta évente 1 600 pengővel hozzájárult, 10 év múltán pedig már 2 133 pengővel támogatta; az öregheg)i iskola 1 tanteremmel bővült. Itt 1937-ig 160 gyermeket három tanító 3 tanteremben oktatott. Daruhegyen ugyancsak állami népiskola működött. Itt 80 tanulót 2 tanteremben két tanító oktatott. Az állami elemi népiskolák gondnokságába a község is kiküldte a maga embereit; 1928-tól Németh Pál és Flier Sándor képviselő-testületi tagok látták el ezt a feladatot. A háború idején a község az állami iskolákat tovább bővítette; a támogatás 2 133 pengő maradt, az iskola egy tanteremmel bővült és 4 szervezett tanítói állása volt. Öreghegyen 8 osztályban 200 tanulót oktattak. A daruhegyi iskola római katolikus népiskolaként működött 1940-ig, s ezután került államosításra. (Két tanár oktatta az iskola 80 tanulóját.) Egyébként az uradalom minden kerületben működtetett egy-egy iskolát.120 1928-ban a tanügyi hatóság felszólalt az uradalomban alkalmazott vándortanítók működése ellen. Az uradalom pusztáin a népiskolákban vándortanítók oktattak. 1927-ig az uradalmi iskolák tanulóit a központi pénztár látta el tanszerekkel és könyvekkel. Ebben az évben új tankönyveket adtak ki a népiskolai tanulóknak, de az uradalom ezeket nem vásárolta meg. Voltak más jellegű iskolai kiadások is: eternittel fedték be a kisvenyimi és az előszállási leányiskola tetőzetét. Utóbbi épület 1896-ban készült.121 1929. szeptember 1-jén kelt Marton Olivér díjlevele, akit Nagyvenyimpusztára nevezett ki a zirci apát népiskolai tanítónak. A díjlevél szerint a tam'tó évi jövedelmét az uradalom adta, amely megegyezett az állami tanítói fizetéssel. Ennek 50%-át a tanító naturáliákban (2 tehéntartás, 2 sertéstartás, szolgálati lakás, 1 200 négyszögöl kert) kivehette. Kötelességei közé tartozott a tanulók színvonalas oktatása, a leventék heti 4 órás képzése a gyakorlatokon, a pusztai istentiszteleteken való közreműködés, továbbá népművelési feladat ellátása a cselédség körében.122 A KARÁCSONYSZÁLLÁSI PUSZTÁK KÖZSÉGESÍTÉSÉNEK TERVE A harmincas években felmerült a karácsonyszállási puszták községesítése. Első lépésként a nagykarácsonyi templomot építették meg uradalmi pénzből. Ez 55 ezer pengőbe került; az építőanyagot, a fuvart, a munkaerőt az uradalom biztosította. A templom igényesen épült, fakazettás mennyezettel, lambériával; művészi kivitelű szobraival és festményével modellje lett a falusi kistemplomoknak. A Magyarok Nagyasszonyát ábrázoló oltárképet a mezőkövesdi Takács István festette, az épülettervet Pázmándi István készítette, a szobrokat Hagyó Kovács Gyula megbízása alapján a szántói (Hont megyei volt ciszterci birtok) templomban levő két szoborról mintázták. A templom felszentelése 1936. augusztus 15-én történt, melyet Mihályfi Ákos villersi apát úr végzett. A templom az első lépés volt a karácsonyi puszták községesítése felé. 1937-ben Nagykarácsonyban 294, a Szőlőhegyben 418, Kiskarácsonyban 186, Nagygyörgyszálláson 12 lakos élt.123 119 FML Előszállás község képviselő-testületi iratai. A. 1928—1944. 120 FML A Székesfehérvári Tankerületi Főigazgatóság iratai. Előszállás cs. A. 1927-1940. 121 VeML Ap. lt. A rendi káptalan iratai. A. 1928. 122 VeML Ap. lt. A rendi káptalan iratai. A. 1928. 123 HAGYÓ KOVÁCS 1989, 263-264. 251
