Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. III. rész: 1896 - 1938
Farkas Gábor (fj. A zirci apátság előszállási uradalma. III. rész: 1896-1938 évi bérleti díja 28 pengő volt, az uradalom a kisbérietekből 26 ezer 488 pengő jövedelemre tett szert. Az 1920-as években a község 23 ezer 38 katasztrális hold területű határából a herczegfalvi gazdák kezében 4 082 holdnyi földterület volt. A lakosság száma 5849 fő, ezek közül az aktív dolgozók száma 1 996 fő volt. 1930-ban minden aktív keresőre másfél eltartott jutott. A lakosság anyanyelvi megoszlása: 4 826 fő magyar, 1 012 fő német, 11 fő egyéb nyelvet beszélt. Vallási tagozódásuk: 5 640 fő katolikus, 145 fő református, 48 fő evangélikus, 14 fő zsidó, 1 fő görögkeleti vallású volt. A lakóházak száma 966, ezek közül 117 téglaépítmény volt, 879 pedig vályogból vagy sárból épült. Szilárd anyagú tetőfedése volt 351 háznak, 645 azonban zsúpfedelű volt. A gazdák parcellái a 100 évvel korábban kimért határrészekben voltak. A gazdák a 20. század elején tértek át a modern vetésforgórendszerre. A műtrágyát ismerték, de kevesen alkalmazták; évi ádagban 400 mázsányit használtak belőle. Az 1920-as évek átlagtermése: kenyérgabonából 10, árpából 7, zabból 6, kukoricából 12, burgonyából 22 mázsa termett katasztrális holdanként. A termőföldek katasztrális holdját 1 000 pengőért adták-vették a határban. 500 holdon folytattak szőlőművelést. Az ültetvények zöme hazai fajtából állt, a szőlőket nem trágyázták, kevés bor termett. A szarvasmarháknál a fajtaváltás a 19. század végéig lezajlott, s a hazai pirostarka honosodott meg. Igába lovakat fogtak. A tehéntartás a házi tejszükséglet kielégítését szolgálta, ami tejfelesleg adódott, azt a helyi tejcsarnokban értékesítették. A sertéstartást a lakossági házi szükségletek szabták meg, eladásra évi 100 hízósertés került. A hetipiac Dunaföldváron volt, a helyi piacon, vasárnap reggel zöldséget, gyümölcsöt, baromfit kínáltak.108 A nemzeti hadsereg a fővárosi lakosság ellátásának biztosítására 1920 tavaszán gabonagyűjtő akcióba kezdett. Az uradalom hozzájárult az akcióhoz, s ehhez csadakozott Herczegfalva község is. 1920. március végén a gyűjtött gabona 235 mázsa volt. Az 1920. évi nemzetgyűlési választások során a nemzeti hadsereg altisztje, Hír György kapott politikai támogatást a kormánypárttól, aki Herczegfalván és a pusztákon provokatív jellegű szónoklatokat tartott. Célja volt az előző képviselő, Csöngedy Gyula kiütése a pozícióból. Fellépett még a kerületben Huszár Dezső volt főszolgabíró, Nagy Pál sismándi földbirtokos, de a Keresztény Nemzeti Egység Pártja programjával az uradalmi intéző, Lászlovszky Kálmán is. A kerületi intéző Előszálláson és Herczegfalván 1920. január 11-én tartotta meg választási beszédét, amely hallgatósága körében nem aratott sikert. A választást az adonyi kerületben Hir György nyerte meg.109 Az 1922. évi nemzetgyűlési választások még az előzőnél is nagyobb kortéziával indultak. Ekkor Herczegfalvát jelölték egyik megyei nemzetgyűlési választói kerületi székhelynek, melyhez Alap, Alsószentiván, Baracs, Cece, Dunapentele, Kisapostag, Szolgaegyháza, Vajta és Sárosd községet sorolták. Ismét Hir György lépett fel képviselőjelöltként, de indult még Szluha Pál nagybirtokos, akinek éppen társadalmi státusa következtében a kerületében alig volt támogatója. Előzetes felmérés szerint Szluha 5%-os támogatottságot élvezett, miközben Hir szinte tarolt. Egy szolgabírói feljegyzés szerint Hir Daruhegyen sokkolta a hallgatóságot, azonnali földosztást ígérve nekik. Röpcéduláján a következő szöveget is olvasni lehetett: „a dolgossá nép jusson fóldhö.^ és saját hálában hajtsa pihenőre fejét”. Hir a szociális demagógia mellett hivatkozott nemzeti hadseregbeli érdemeire, és a nyugat-magyarországi felkelésben (1921) végzett tevékenységére is. 1922-ben a kerületben ismét ő lett a képviselő. A választási kortézia frazeológiáját az uradalmi vezetés kevésbé, vagy egyáltalán nem tudta ellensúlyozni. Táptalajt adtak ezek a szélsőséges szónoklatok a szunnyadó földmunkásmozgalom számára is.110 A polgári rezsimnek meg kellett mutatnia az erejét: a földmunkások szocialisztikus törekvései ellenében megszervezték a polgári erőket. A kurzust erősítő egyesületeik: a Katolikus Olvasókör, vezetője Magyarász Ferenc plébános; a Katolikus Leányok Országos Szövetsége; a Dalárda; az Iparos Kör és a Levente Egyesület. Utóbbi 1925. szeptember 15-én jött létre. A vezetésnek tagja volt Grohmann Károly kerületi intéző. A leventecsapat 800 főből állt. Létrejött a Hangya Szövetkezet, 1927-ben 876 taggal.111 1927 pünkösdjén (június 5-én) avatták fel Herczegfalván az első vüágháború emlékművét. Az ünnepségen jelen volt a környék elitje: az uradalmi vezetés, a nagybirtokosok, a vármegye képviselői, az apátság küldöttei, a katonai felső vezetés. Az avatás tábori misével kezdődött, melyet az emlékmű mellett Werner Adolf apát celebrált. Beszédet mondott a kormányzó nevében a fehérvári vegyesdandár-parancsnoka, Schöner Odillo; az uradalom képviseletében Hagyó Kovács Gyula jószágkormányzó; a főszolgabíró és a községi vezetés. A beszédek elhangzása után lovasbandérium, a puszták küldöttei és a leventecsapatok tartottak díszfelvonulást.112 108 ERDŐS et al. 1989,142-143. 109 ERDŐS et al. 1989, 130-132. 110 ERDŐS et al. 1989,132-134. 111 ERDŐS et al. 1989,133-134. 112 ERDŐS et al. 1989,133-134. 246
