Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. III. rész: 1896 - 1938
Farkas Gábor (f): A zirci apátság előszállási uradalma. III. rész: 1896-1938 Pángermán eszmék Herczegfalván Fejér vármegye legerősebb Volksbund-szervezete, a Magyarországi Németek Szövetségének Herczegfalvi Szervezete 1941. június 12-én alakult meg Herczegfalván. Bázisa a németajkú lakosság volt, elsősorban a kevesebb vagyonnal rendelkezők köre. A Volksbund benyomult a községi egyesületekbe, megbontotta azok szervezeti egységét. Különösen ifjúsági tagozata volt agresszív, és követelte, hogy a KALASZ és a KÁLÓT egyesületeket a községben oszlassák fel; egy hónap múlva pedig az átszervezett ifjúsági egyesületek elhatárolták magukat a Volksbundtól. Herczegfalván az a hír járta, hogy a Levente Egyesület, a KÁLÓT és a KALASZ jelentik a magyarságot. A Volksbund két vezére, Juhász János és Schilling János az ígérgetések és a fenyegetések egész tömegét zúdították a herczegfalviakra. Idézünk az egyik beszédből, melyből kitűnik, hogy nevezettek politikailag alulszocializált egyének voltak: „a mi ellenfeleink nem is olyan veszélyesek. Ha a dolgok mélyére nézünk ... olyanok mint a kutyák, annyi erejük sincs, hogy ruháinkból egy-egy foltot kiharapjanak Hírből hallották, hogy a háború utáni rendezés során a németeket kitelepítik Magyarországról. Erre azt válaszolták, hogy majd azokat fogják kitelepíteni, akik ezt hirdetik, mert „ha a németeket kitelepítik, akkor ez az orsZd& nem boldogul”. Ekkortájt említette a községi iskolában bevezetendő német nyelvű oktatást is, és azt a kemény politikai küzdelmet, melyet nekik kell megvívniuk a magyar hatósággal. Hirdették, hogy „eljön még az az idő, amikor horogkeresztes zászlókat lenget a szél a herczegfalvi utcákon. ” Az 1941. évi népszámlálást a Volksbund meghatározó jelentőségű eseményként értékelte. Még a népszámlálás előtti hetekben agitáltak azzal a céllal, minél többen vallják magukat német nemzetiségűknek. A 6 284 főnyi lakosságból 1 887 fő volt német anyanyelvű, de ebből német nemzetiségűnek 1286 fő mondta magát, 601 fő a magyar nemzethez tartozónak vallotta magát. 1942-ben önkéntes SS-toborzás folyt a német falvakban. Herczegfalván ez a toborzás sikeres volt. 1944. március 19. után az SS-be már kötelezően kellett a német ifjaknak belépniük. A tanítók magatartása az első háborút követő években különösen jelentős volt. Kovács Ferenc, az iskola igazgatója, 1918-19-ben a helyi nemzeti tanács elnöke volt, de a szélsőséges politikai események láttán szembefordult a kommunisztikus áramlattal. A proletárhatalom nem is tudta megnyerni magának; Kovács nem vállalt funkciót. A herczegfalvi katolikus iskolában tanított még Schukkert Gizella, Strott Regina, Wester Lajos, Rácz Mihály, Streicher Margit, Zenálki Etel. A pusztán működött Fülöp Gyula (N agy ven y i m ben), Gönczöl János (Kisvenyimben), Sudár Andor (Nagykokasdon). Fülöp Gyula csatlakozott a proletárhatalomhoz, még a kerületi intézővel is szembeszállt. Azután Fülöp a fehérkülönítmény elől elmenekült a pusztáról, az iskolaszék pedig elbocsátotta állásából. 1926-1927-ben megépült a nagyvenyimi és a nag5Tarácsonyi iskola. Az anyagiakat a kultuszkormányzat, az uradalom és Herczegfalva község adta az építkezéshez, de a szőlőhegyi lakók kézi napszámmal, az uradalom igásfogatokkal segítette az építkezést. 1927 februárjában Nagyvenyimre Bognár István, Nagykarácsony-Szőlőhegyre pedig Rener Lajos tanító került. 1928-ban Légár Hugó esperes a herczegfalvi iskola bővítését sürgette. A tankötelesek száma elérte a 400 főt, akiket nyolc tanító három tanteremben oktatott. A herczegfalvi iskola bővítése 1930-ban készült el. A község is adott 6 500 pengő egyszeri segélyt, egyébként a községi vezetés a terheket az egyházközségre hárította. Hivatkozott az 1815. évi iskolaalapítási szerződésre, miszerint az iskolát az egyházközségnek kell fenntartania. A járási számvevő nehezményezte az apátnál, hogy az uradalom a herczegfalvi felekezeti iskolát nem segélyezi. Az uradalmi vezetés álláspontja az volt, hogy azokat a népiskolákat részesíti segélyben, ahová a cselédek gyermekei járnak. Ilyen iskola volt a selyemmajori, amelyet rendszeresen segélyben részesített az uradalom. Herczegfalván 1939-ben a német nemzetiségű lakosságból 70 család a német nyelv kötelező iskolai oktatását követelte. A kultuszkormányzat és az uradalom vezetősége megtárgyalta a kérdést. Úgy döntöttek, hogy a német nyelv fakultatív oktatása a IV—VI. osztályok számára heti két órában bevezethető. Ez meg is valósult. 1940 márciusában került Herczegfalvára Juhász János tanító, aki szembekerült kollégáival, a községi önkormányzati vezetéssel és az iskolaszékkel. Juhász alacsony szociális nívón élt családjával, ezért kihasználta a mellékkereseti lehetőségeket. Korrepetálta azokat a herczegfalvi polgári iskolai tanulókat, akik a sárbogárdi magánpolgári intézetbe jártak. Juhásznak ezt a tevékenységét az iskolaszék megtiltotta. Juhász hamarosan a pángermán eszmék terjesztésében vállalt részt. Az iskolaszék szerint Juhász a Volksbund egyik szervezője volt a községben. Az egyházközségi vezetés előtt a tanító családja alacsony szociális szintjéről panaszkodott, arról, hogy minden megdrágult, a fizetés kevés, a család eladósodott. „Máról-holnapra élünk, egyszobás lakásunkat felcserélni nem áll módunkban. Társadalmi állásunkhoz mérten nyomorgunk, ezért kell megragadni a mellékkereseti lehetőséget.A Volksbund, községi szervezetének létrejötte (1941. június 12.) után, 135 család 211 gyermekének követelt német tannyelvű oktatást. Ezt azonban az iskolaszék, az uradalom és a községi elöljáróság megtagadta. Az uradalom megüzente a Volksbund községi vezetésének, ha a német tannyelvű tanításhoz ragaszkodnak, és azt kierőszakolják az országos főhatóságtól, az apátság az évi iskolai segély folyósítását (12 ezer pengő támogatást) beszünteti. A három községi szerv együttesen úgy határozott, az iskolai fakultatív nyelvi oktatás elé nem gördítenek akadályt, de a német tannyelv hivatalos bevezetését ellenezték.113 113 FML A herczegfalvi róm. kát. iskola iratai. 4862-1941; VeML Ap. lt. Az előszállási kormányzóság iratai. Levelezések. A. 1942,1944. 247
