Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Régészet - Török Béla - Kovács Árpád - Szücsi Frigyes: Előszállás - Öreghegy és Úrhida - Arany János utca lelőhelyeken feltárt avar kori fokosok elektronmikroszkópos archeometriai anyagvizsgálata és régészeti értékelése
Török Béla — Kovács Árpád — Szűcsi Frigyes: Előszállás - Öreghegy és Úrhida - Arany J ános utca lelőhelyeken feltárt avar kori fokosok... Az ELEKTRONMIKROSZKÓPOS ARCHEOMETRIAI ANYAGVIZSGÁLAT EREDMÉNYEI Vizsgálati módszerek A tárgyakból az 5. képen sárgával jelölt, számozott keresztmetszetek mentén vizsgálati mintákat alakítottuk ki. A kivágott mintákat csiszoltuk, políroztuk és 2%-os nithallal marattuk. A vizsgálatokat a Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Karán működő, az ARGUM-nak állandó műszeres infrastruktúrát biztosító Komplex Képelemző és Mikroszerkezet Vizsgáló Laboratóriumban (LISA) hajtottuk végre. Az anyagvizsgálatok berendezése a laboratórium Zeiss EVŐ MA10 típusú, EDAX energiadiszperzív mikroszondával felszerelt pásztázó elektronmikroszkópja (SEM-EDS) volt. A SEM-képek egy része visszaszórt {„backscatle^) elektronokkal készült, ez alapján a nagyobb rendszámú elemek területei világosabbak, a kisebb rendszámúaké sötétebbek. Ez fontos információt szolgáltathat abban a tekintetben, hogy az általában magas rendszámú fémeket világosabb terület jelzi, míg a sötétebb terület rendszerint oxidos zárványra, szennyeződésre utal. Az ún. szekunder elektronokkal készített képek az egyes szövetelemek azonosítására, azok arányának, formájának vizsgálatára ideálisak. Esetenként a SEM-képek területére, illetve számokkal jelölt helyek vonatkozásában átlagos valamint lokális elemspektrumokat is felvettünk, amely — bár nem egyenértékű a kémiai analitikával — az előforduló elemekről ad százalékos információt. A következőkben a három vizsgált tárgy 5. képen jelölt mintáinak SEM-EDS vizsgálatának eredményeit mutatjuk be. A vastárgyak esetében gyakran említendő szövetelemek közül a ferrit gyakorlatilag az a-vas minimális karbontartalmú szöveteleme, a perlit pedig a ferrit és a cementit (vas-karbid, Fe3C) eutektoidja, nyilván magasabb karbontartalommal. 5. kép Fokosbalta (Úrhida - Arany János utca 56. sír) A fokosbalta élén már nem találtunk vizsgálatra alkalmas fémes szövetet, csak korrodált anyagot. A tárgy vizsgálata ezért az 5. képen látható (5) számú keresztmetszetben kialakított minta által történt. A 6. képen lévő SEM-képen látható, hogy a tárgy mikroszerkezete igen heterogén. A 7. képen lévő sematikus rajzon bejelöltük azokat a területeket, amelyekről SEM-képeket készítettünk. Az (A) jelű részen — egyébként a minta mindkét oldalán — lencseszerű területen ferrithálós, helyenként ún. Widmanstätten-jellegű, ferrit-perlites szövet figyelhető meg, nagyon eldurvult szemcseszerkezettel (8. kép, nagyobb nagyítás: 9. kép). Mindez arra utal, hogy az anyag sokáig volt magas hőmérsékleten, és szabad levegős hűléssel vagy esetleg attól csak kissé gyorsabb sebességgel hűlt le. A perlit lemezei jól megfigyelhetőek, nincsenek összetörve, lágyulásnak nincs nyoma. Valamivel kisebb feltételezhető karbontartalmú a (B) jelű terület, amely szintén ferrit-perlites jellegű, viszont itt nem ferrithálót találtunk, hanem ferrit-területekkel körbevett perlit-szigeteket, különösebb szemcsedurvulás nélkül. A perlit itt sincs igazán összetöredezve {10. kép, nagyobb nagyítás: 11. kép). A vizsgált keresztmetszet szélén, érdekes módon, 6. kép 23
