Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. III. rész: 1896 - 1938
Varkas Gábor (f): A zirci apátság előszállási uradalma. III. rész: 1896—1938 települések lakóira. A megállapított bért a földmunkások vontatottan fizették, és elsősorban azok adták meg a bért, akik 1920 után is reménykedtek, hogy újra kapnak bérföldet, vagy napszámmunkát az uradalomtól. A jószágkormányzó a gazdatiszteken keresztül tudomására hozta a kisbérlőknek, hogy a jövő évi bérföldek és a napszámmunkák elnyerésének feltétele az 1919. évi bérletösszeg maradéktalan kifizetése.74 A háború és a forradalmak idején elszenvedett gazdasági veszteséget az uradalom néhány év alatt pótolta. Lassú fejlesztésre, beruházásokra 1922-től került sor. Megindították a herczegfalvi (központi) gépműhelyt, cselédlakásokat építettek Nagykarácsonyban, Kokasdon, s (nagytétényi mintára) disznóhizlaldákat létesítettek az uradalom 8 kerületében. A jószágkormányzó koncepciója az volt, hogy vertikális mezőgazdasági nagyüzemmé fejleszti Előszállást, az 1922. évi beruházások az alapok letételét szolgálták. Tervezete szerint az uradalmi termékek feldolgozva kerültek volna piacra. Ennek a nagyszabású tervezetnek a realizálására nagyarányú befektetésre és hosszabb időre, eseüeg évtizedekre lett volna szükség. Wéber Márton (aki 1911 óta állt az uradalom élén) 1924-ben Zircre, az apátságba került, ahol ezután a rendi uradalmak és gazdaságok főjószágkormányzójaként tevékenykedett. Wéber Márton 12 éves előszállási gazdasági tevékenységéről elmondható, hogy az eredményes volt. 1910-ben az előszállási uradalom tipikus példája volt a búzatermelő, legelőgazdálkodású, extenzíven kezelt gazdasági egységnek; 1924-re viszont a modern, tőkés mezőgazdaság intenzíven kezelt nagyüzemévé vált.75 Nagyra törő terveit Hagyó Kovács Gyula valósította meg, aki 1917. óta másod-jószágkormányzóként működött az uradalomban. Valójában az üzemi vezetés, a termelési folyamatok szervezése néhány éve Hagyó Kovács kezében összpontosult, aki a gazdasági akadémián elsajátított üzemtant átültette a gyakorlatba.76 Az uradalom gazdasági fellendülésének híre elterjedt az egész országban. Az előszállási fejlődésre az OMGE-tagság, majd a kormány is felfigyelt.77 Az 1919-1920. gazdasági évben a napszámmunkákat a herczegfalviak és a puszták földmunkásai kapták. Szociális meggondolásból továbbra is foglalkoztatott napszámosokat az uradalom, akik utakat javítottak, vízfolyásokat, árkokat mélyítettek, legelőkön végeztek meliorációs munkát. Az uradalom területén levő települések földmunkásai közül fogadták fel az idénymunkásokat, az aratókat. A jószágkormányzó megelégedéssel nyugtázta, hogy az 1919-1920. gazdasági év nyugodt volt, s a munkaerő megfelelő számban állt az uradalom rendelkezésére. Az 1919-1920. gazdasági évben a földmunkások nem léptek fel követelésekkel az uradalommal szemben.78 A földmunkásmozgalom élt a lakosság körében, de annak kibontakozására a politikai körülmények miatt nem kerülhetett sor. Több uradalmi tiszti jelentésben olvasható, hogy 1920 tavaszán a fővárosból gyakran jelentek meg Előszálláson és a pusztákon az úgynevezett „láncosok”, akik forradalmi eszméket terjesztettek a nép körében. A forradalmi mozgalom azonban egyelőre még nem tudott kitörni abból az elszigeteltségéből, ahová helyileg is zuhant a Kommün leverése napjaiban. Szociális mozgalmak, földkérdés Az 1920. évben, a nemzetgyűlési választások előtt a választói kerület képviselője, Hir György (volt fehérkülönítményes altiszt) a földbirtokreformot, illetve e téren az előrehaladást sürgette. Az uradalom házhelyeket juttatott az igénylőknek, a mintegy 800 jelentkezőből 614 főt találtak jogosultnak. A házhely nagyságát 600 négyszögölben határozták meg, melynek pénzügyi lebonyolításával a Földhitelintézet foglalkozott. A házhely árát négyszögölenként 2 kg búzában állapították meg. A házhelyeknek átengedett terület 195 katasztrális holdat tett ki. Herczegfalván a házhelyeket a sárosdi út mentén parcellázták.79 A házhelyek kiosztásával az uradalom a földreformot lezártnak tekintette. A „hegyek” lakói nem nyugodtak bele az általuk is csekélynek tartott földjuttatásba, várták a folytatást. Erre biztatta őket az adonyi kerület nemzetgyűlési képviselője, továbbá a kortesutakon járó képviselő-jelöltek is túláradó vehemenciával ígérgették a puszták népének a földosztást. Előszállás-Szőlőhegy földmunkásai 1922-ben tanúbizonyságát adták a reform elodázása miatti elkeseredettségüknek. „Mindenből ki vagyunk szarva, befullad minden törekvés, sok s%á^ ember ügyét sárba taposva hagyják. ” A daruhegyiek elégedetlensége is kibontakozott 1922-ben, és a nemzetgyűlési választások alatt a politikai mozgalom meghatározójává vált az agrárkérdés. Az agrármozgalom ráirányította a hatóság figyelmét az előszállási nép alacsony szociális helyzetére. Az uradalom segíteni próbált a kisbirtokos rétegen. A szőlőhegyek lakói csekély, mindössze 350 hold haszonbérleti földhöz jutottak, de még 1925 őszén legelőbérletet kaptak a daruhegyiek, a karácsonyszállásiak és az előszállásiak az Országos 74 HAGYÓ KOVÁCS 1989,235-236. 75 VeML Ap. lt. Wéber Márton biográfia. (Kézirat.) 76 HAGYÓ KOVÁCS 1989, 230, 235. 77 HAGYÓ KOVÁCS 1989, 243. 78 VeML Ap. lt. Az előszállási kormányzóság iratai. Idénymunkások. A. 1919-1920. 79 SzVL Historia Domus. Herczegfalva. (Másolat.) A. 1922. 236