Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. III. rész: 1896 - 1938
Farkas Gábor (fj. A zirci apátság előszállási uradalma. III. rész: 1896-1938 hold erdő; 1 450 katasztrális holdon egyéb ágazatok. A szántókon piaci növényeket termeltek: búzát 3 800; rozst 1 600; őszi kevertgabonát 700; árpát 1 400; zabot 1 800; takarmányt 5 500; cukorrépát 400 holdon; a cseléd- és munkásföld összterülete 2 000 hold volt; 400 katasztrális holdon egyéb növényt termesztettek. A fogatok igaereje 1 100 ökörből, 286 lóból és 42 ménesbeli kancából tevődött össze. A következő földmunkáló gépekkel rendelkeztek: 5 gőzekével; 6 Stock-szántóval és 2 darab 30—32 HP Hofherr—Schrantz traktorral. Haszonállataik: 10 kerületben tehenészet, 650 szimentáli és magyar pirostarka állománnyal. 3 kerületben magyar (szilaj) gulya, 150 tehénnel; 10 kerületben 750 magyar mangalica fajtájú anyasertés; 7 kerületben 5 ezer anyabirka; 45 angol félvérből álló ménes. Évente 12 ezer birkát nyírtak meg. Az uradalmat a kormányzóság irányította Előszállásról, a gazdaságokat 11 kerületi tiszt irányította, a tehenészetet, a juhászatot és a sertészetet egy-egy kasznár felügyelte. A cselédség létszáma 1 100 volt, akik a konvención túl kaptak 2400 négyszögöl szántót (tengeri- és burgonyaföldet). A cselédtehenek száma 1 600, a sertéseké 5 ezer volt. A cselédek állatait az uradalom tartotta, szántóikat uradalmi fogatok művelték. Működött a selyemmajori gőzmalom, 75 mázsa napi őrleménnyel; 1 gépműhely; kerületeként 1-1 kovács- és bognárműhely, és kőműves minden kerületben.68 1930. május 24-én Horthy István lovassági tábornok vezetésével lovas leventék jártak Előszálláson, köztük osztrák, német, holland és bolgár ifjú lovasok. A zirci központi számvevő, Tóth Ágoston jegyezte fel, hogy „Előszállás kimeríthetetlen bánya, kivételes képességű, páratlan energiájú vehetője csodákra képes. Adolf apát úr 1936. januári káptalanon a földreform és egyébföldbirtok politikai intézkedések előszele kapcsán pesszimistajóslatokba bocsátkozott... »a mostani válságos időkben körülöttünk az egzisjtenáák szagai, ezrei roskadnak össze. Ebből a risgterci rend eddig sértetlenül került ki. A maga értékeit gyarapítani tudta, mégis a jelekből okulva azt kell következtetni, hogy a nyugodt szellemi és lelki munkálkodásnak az anyagi feltételei nem soká állnak már rendelkezésre. Ebben a nyomorúságnak a tengerében egyetlen remedium látszik; a nagybirtok törjön kenyeret az éhezőknek.« ” Az apát szerint a telepítési folyamat megindításával a krízist nem lehet megállítani, s ez végül eléri a tam'tó rendeket, a cisztercieket. Rosszabbá válik majd a szerzetesek helyzete. „Erre nekünk már most fel kell készjilni. Elveszítjük vagyonúnkat, földbirtokainkat. Külföldi testvéreinket ez a megfosztás már korábban elérte. ” Adolf apát úr ehhez még hozzátette, hogy ez a gondolkodás az idősödő ember sajátja, de nyilván többen vannak így, akik vele egykorúak és hasonlóan gondolkodnak.69 70 71 Valóban, a fiatalabb nemzedékhez tartozók az idők követelményeihez alkalmazkodni tudtak, és egy ideig meg tudták védeni a nagybirtokot, mert kitartóan hangoztatták annak nemzeti hivatását. Amikor pedig az állami akarat belenyúlt a tanító rendek birtokaiba, akkor az ipari, kereskedelmi és pénzvilág szektoraiba épültek be. 1924-1925-ben a kormányzóság szorgalmazta az uradalmi modernizációt. Úgy vélték, hogy ennek anyagi lehetősége megteremtődött. A tervezet 10 éves fejlesztéssel számolt, és 1931. évben látták azt a dátumot, amikorra Előszálláson „katexohén gazdaságok ” lesznek.711 1927. november 3-án és 4-én Zircen gazdasági tanácsot tartottak. Tagjai Werner Adolf apát, Szentes Anzelm zirci perjel, Zalai Mihály alperjel, Wéber Márton főjószágkormányzó, Horváth Jeromos szentgotthárdi jószágkormányzó, Erdőssy Bódog szentgotthárdi erdőfelügyelő, Pölöskey Kornél zirci erdőfelügyelő, Wéber Arnulf zirci jószágkormányzó, Hagyó Kovács Gyula előszállási jószágkormányzó, Pomázi Celestin, Vargha Virgil zirci számvevők voltak. '1 Az apát uradalmi vezetésnek írt köszöneté 1943. február 6-án Vendel apát úr meleghangú levelében köszönte meg az uradalmi vezetésnek, a kitűnően működő menedzsmentnek a több évtizedes marketingmunkát, az elért gazdasági eredményeket. A homo oeconomicusrv. (jószágkormányzóra) vonatkozó rész az alábbi: „ ...rendünk életének és minden külső kulturális, lelkipásztori gazdasági megnyilvánulásának alapját képező előszállási uradalmunk vezetőjének, kedves Gyulának mondok lelkem mélyéből bensőséges köszönetét azért az odaadó munkáért, amellyel ezt a hatalmas uradalmat irányítja, mindigjobbra ösztönzi, vezeti. Tehetségét az Úristentől kapta ugyan, hatalmas tudását és tapasztalatát, amelyeken keresztül tehetsége gazdálkodásainkra maradandóan rányomja bélyegét, már saját áldozatos munkájával kellett megszereznie. A gazdálkodás soha nem könnyű, de az utolsó 3 évtizedben meg különösen sok kvalitást kíván meg a nagyobb üzemek vezetőitől. Boldogok vagyunk mi, magyar ászjeráták, hogy az ország elismerten legjobb gazdaságának vezetője a mi rendtársunk, aki egyben olyan férfiú, aki önmagát és minden egyéni szempontot teljesen kikapcsolva csak a rábízott munkának és a vezetett üzemek fejlesztésének s felvirágoztatásának él. Nem lehet kicsi az a csábító kísértés, amely abban nyilvánul, hogy a magyar kir. kormányfeje mindig hajlandó lenne a földművelési vagy a közellátási minisztériumot, kedves Gyulára bízni. Agt isjól tudom, hogy nem egyszer lett volna már alkalma óriási 68 VeML Ap. lt. A rendi káptalan iratai. Számvevői jelentések. 1928. 69 VeML Ap. lt. A rendi káptalan iratai. Apáti megnyitó. A. 1936. 70 VeML Ap. lt. Az előszállási kormányzóság iratai. Levelezés. 1924—1925. 71 VeML Ap. lt. A gazdasági tanács jegyzőkönyvei. 1927. november. 234
