Kulcsár Mihály (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 43. (Székesfehérvár, 2015)
Szemle
filológiai jellegű tevékenység szükséges.”24 Tanulmányaiban kifejtette, hogy a népi műveltség egésze vagy annak egyes elemei történeti fejlődés eredményei. A közép-európai ember korábbi természetes életkörülményeit jól tükrözik Gunda Béla etnobotanikai és kulturális ökológiai szemléletű néprajzi tanulmányai.25 Az európai néprajzi iskolák közül Bátky Zsigmond és Bruno Schier közvetítésével a Wörter und Sachen, majd a hamburgi romanisztikai iskola, elsősorban Fritz Krüger, s a későbbi gráciák, Oskar Moser és Leopold Kretzenbacher hatottak az anyagi kultúra vizsgálata során alakuló szemléletére, a kartográfiai módszer hazai meggyökereztetésében játszott szerepére. Maradandó hatást tett rá a skandináv európai etnológiai iskola, Sigurd Erixon, később a finn néprajz, a finnugor összehasonlító néprajztudomány. Az 1970-es évekig elsősorban a szomszéd népek, főként Kelet-, Délkelet-Európa felé tekintett.26 Szervezeti keretet adott ehhez a Nemzetközi Kárpát-Balkán Bizottság, ahol Gunda Béla a magyar szekció elnöki tisztét töltötte be.27 A Herder-díj elnyerése (1978) után Közép- és Nyugat-Európa felé tágította szellemi horizontját. Pályaképét felvázoló két írásának címe is jelzi ezt. A Herder-díj átvétele alkalmából, az Alfólcbun Útban Kelet-Európa felé címmel írt. Bővített változata tizenegy évvel később A rostaforgató asszony című kötetében az Útban Európa felé címet kapta.28 Figyelme egyre erősebben az osztrák és az önmegsemmisítés veszélyét is magában rejtő megújulással küzdő német néprajztudomány felé fordult. Igen becsülte a bécsiek, főként Leopold Schmidt, a marburgiak, elsősorban Ingeborg Weber-Kellermann és a würzburgiak, mindenekelőtt Wolfgang Brückner munkásságát. Mindvégig példaértékűnek tartotta a balkánológusok, a magyar Nopcsa Ferenc, a bolgár Christo Vakarelski és a horvát Milovan Gavazzi eredményeit. Néprajzi szemináriumában gyakran hivatkozott Jovan Cvijic szerb antropogeográfusra, a belgrádi egyetem tanárára, akinek munkásságáról elismeréssel beszélt. Olvasásra ajánlotta hallgatóinak Németh József: A szerbek anthropogeografiai tanulmányai a Balkánon című összefoglalását.29 Balkáni érdeklődését jelzi a Lindner-Hellas vállalat támogatásával Naxos, Kréta, Carpathos görög szigeteken 1981-ben tett tanulmányútja is.30 Kolozsvári professzorsága, tanítványai, felesége, Sándor Éva révén családi kapcsolatai is Erdélyhez kötötték. Az Erdély-élmény, az Erdélyben élő népek megismerése, a kolozsvári magyar és román tudósokkal, Tulogdi János földrajzprofesszorral, Szabó T. Attila magyar nyelvésszel és Wuia Romulus etnográfussal fenntartott kapcsolatai döntő mértékben alakították szemléletét. Kolozsvári tanítványai (if). Kós Károly, Faragó József, Nagy Olga, Tarisznyás Márton) az 1970-es évek óta az erdélyi magyar néprajz klasszikusai voltak, akiknek munkássága, könyvei visszahatottak magára a Mesterre is. Műveiket ismertette, rendszeresen hivatkozott rájuk, Nagy Olga és ifj. Kós Károly munkásságát német nyelvű cikkben is bemutatta.31 Gunda Béla a Sigurd Erxoni értelemben felfogott európai etnológia első jelentős hazai képviselője, ugyanakkor nemzedékéből 0 az utolsó magyar néprajztudós, aki nem csupán a magyar és az európai néprajzzal, hanem az Európán kívüli területekkel is foglalkozott. Nagyszerű előadásokat tartott nekünk Afrika, Észak- és Dél-Amerika néprajzáról. Az észak-amerikai indiánok növénytermesztéséről, állataik háziasításáról tanulmányokat írt.32 Szemléletének alakulására, látószögének szélesedésére kutatási témáinak gyarapodása is hatott. Munkái, publikációi szinte felsorolhatadanok, lefedik az anyagi kultúra területét a gyűjtögető gazdálkodástól a halászatig, a vadfogásig, méhészetig, a településtől a népi építkezésig, növényismeretig, a pásztorkodástól a vándoralakokig, de érintett néhány folklór témát is. Minden néprajzi kérdéshez vonzódott. Egyik első tanítványa, évtizedeken át munkatársa, Szabadfalvi József említette róla: az ötletek embere volt, ezért nem tudott nagy monográfiákat írni. Még be sem fejezte egyik témáját, már újabb került elébe. Egy életen át a témák Maginot-vonalában küzdeni nehéz, örök készenlétet, a teljes néprajzi szakirodalom alapos ismeretét, sokirányú figyelmet igényel. Gunda Béla bármely témából fel tudott készülni, előadást tartani vagy tanulmányt írni. Debreceni tanszékének negyedszázados jubileuma alkalmából 1974 -ben rendezett tudományos ülésszakon például Robert Redfield elmélete és a paraszti társadalmak néprajz kutatása címmel tartott előadást, 1985-ben a református vallási néprajz fogalmáról és feladatairól értekezett.33 Hétfő esti néprajzi szemináriumairól jövet az általa felvetett, ajánlott szakdolgozati témák zsongtak a fejünkben. Néha a már megbeszélt, elfogadott szakdolgozati témát is megváltoztatta egy új ötlet, a kutatás szempontjából gyümölcsözőbbnek látszó téma kedvéért. Paládi-Kovács Attila említette visszapillantásában: „Gunda prof »kezelésbe vett«, és állandóan új szakdolgozati témákat talált ki számomra, új terepekre küldött, bár én nem akartam annyi témában és annyi terepen 24 GUNDA 1971, 296. 25 GUNDA 1977,1-24.; 1983c, 145-179.; 1984b, 257-262.; 1988a, 165-219.; 1988b, 467-481.; 1988c, 25-41.; 1996, 253-268. 26 GUNDA 1979, 27-38.; 1985b, 42-48. 27 GUNDA 1983d, 55-63. 28 GUNDA 1978b, 43-50.; 1989b, 265-293. 29 NÉMETH 1917. 30 GUNDA 1981,22-26. GUNDA 1978c, 287-292.; 1985c, 137-166. 32 GUNDA 1968a, 485-502.; 1968b, 7-36.; 1975, 32-69. 33 GUNDA 1985d, 12-25. 406
