Kulcsár Mihály (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 43. (Székesfehérvár, 2015)

Szemle

A földrajzi irányzatok közül, Teleki Pál és Hézser Aurél közvetítésével, az emberföldrajz gyakorolt tartós hatást Gunda Béla néprajzi szemléletére. Kemsén és Komárom megye tatai járásában a falukutató munkát a Dimitrie Gustiféle bukaresti monografikus szociológiai iskola szellemében végezte.6 Ifjúkorában hatottak rá a felvidéki sarlósok, a magyarországi népi írók, főként Kodolányi János és Sinka István. A falukutatóktól, sarlósoktól, népi íróktól örökölte kritikában is megnyilvánuló társadalmi érzékenységét, amely egész élete során elkísérte. Teleki Pálról szólva 1991-ben hallhattuk tőle a ma is érvényes megállapítást: „...Teleki Pál azok közé a magyar alkotók, tudósok és a szellem más képviselőinek sorába tartozik, akik népünket már rég bevezették az Európa-házba. A későbbi idők politikus útmutatói már csak a Szegényház küszöbét tudták ádéptetni velünk. Ebben a Szegényházban nemcsak a kenyér van szűkén, hanem már az alkotó gondolat is.”7 Az Ethnographia 1994. évi kötetében megjelent könyvismertetésben arra figyelmeztetett, hogy: „évszázados nevekkel jelölt szántóföldjeink 1993 végén parlagon hevernek, s kárpótlási jeggyé silányult nem egy búzatábla.” (711. old.)

Radikalizmusát jelzi Egy dunántúli nagybirtok cselédeinek élete című tanulmánya, amelyben lakóhelye, a ráckeresztúri Szent László-puszta cselédeinek mindennapjairól, munkájáról, gazdasági és társadalmi helyzetéről szólt. A puszta a Fejér megyei Dreher-uradalomhoz tartozott, ahol édesapját a tejtermelő tehenészetet irányító segédtisztként alkalmazták.8 írásának hatására Gunda Béla így emlékezett: „A folyóirat valahogyan elkerült az uradalom vezetőinek kezébe, s apámat kezdték faggatni, hogy miképpen jelenhetett meg a tanulmány. O persze nem tudott róla semmit. A tanulmányt egy demokratikus érzelmű intéző, Héder Sándor jóvoltából »egy haszontalan diák« munkájának minősítették... Kassák Lajos azonban kitűnőnek tartotta.”9 Radikalizmusának élét Bátky Zsigmond igyekezett tompítani: arra biztatta, hogy a Néprajzi Múzeum kiküldetésében a baracskai veremlakásokat és a pusztaiak táplálkozását tanulmányozza.10 A budapesti baloldali radikális körökkel fenntartott kapcsolatai majdnem derékba törték egyetemi tanulmányait. Röpcédulák terjesztésével bízták meg, amelyeket hajnalban egy épülő háznál a téglák közé kellett elrejtenie, hogy az építőmunkások megtalálják. Akciója közben egy rendőr lebuktatta, előállította. Az egyetem fegyelmi bizottságának döntése értelmében nem szerezhetett kereskedelmi iskolai tanári diplomát. Teleki Pál közbenjárására tanári államvizsga nélkül a Közgazdaságtudományi Karon doktori szigorlatot tett 1936-ban. Doktori disszertációját az Ormánság ethnogeographiai problémáiról írta, emberföldrajzi, kultúrmorfológiai szemlélettel.11 Javaslatára vizsgálta meg a tíztagú falukutató csoport az ormánsági Kemsét, mint az önpusztítás, az egyke tipikus példáját. Kutatásaik eredményeként, gróf Teleki Pál előszavával jelent meg 1936-ban Elsüllyedt falu a Dunántúlon, Kemse község élete című könyvük, az első korszerű falumonográfia Magyarországon.

Falukutató barátai 1938 novemberében A Táj- és Népkutató Központ kiállításává a radikális baloldali politizálás mezejére léptek. A jobboldali képviselőcsoport interpellációjának nyomására Teleki Pál kultuszminiszter a kiállítás bezáratására, a Központ feloszlatására kényszerült. Gunda Béla ekkor már Stockholmban ösztöndíjas volt, ezért a kiállítás rendezésében nem tudott részt venni. Professzora, Györffy István tájékoztatta őt a történtekről 1938. december 15-én kelt levelében: „A Táj és Népkutató Központ megalakult s 2 hónap múlva a miniszter feloszlatta. Most a tanszékem keretében támad fel, de szűkebb keretben. A baj az volt, hogy a Központ politizált. Tudod, hogy a politikához nincs érzékem s csak kelletlenül vettem részt a kiállításban. Az ifjú magyarok, élén Elek Péterrel és Kiss Pistával politikát vittek bele s a Minister megharagudott s feloszlatta. Péter örökre kegyvesztett lett s elvitorlázott Párizs felé. Bár előbb ment volna, hogy belé ne keveredjék. Szerencséd, hogy nem voltál idehaza, mert ahogy ismerlek, te is ott lettél volna. Kovács Péter is belegabalyodott s a gyakornokságáról is lemondott, mert a minister kijelentette, hogy csalódott a tanítványaiban. Próbálom menteni, talán sikerülne is, ha Péter nem volna nyakas. Egyébként majd megírják ők neked, hogy történt a dolog. A minister véleményét meg majd elolvashatod az Országgyűlési Naplóból, mert másfélórás interpelláció volt ebben az ügyben a házban. Szerencséd - mondom, hogy nem voltál itthon, mert a többi tanítvány sorsára jutottál volna.”12 Györffy István tanársegéde szakmai előmenetele érdekében aggódott. Tudta, hogy a baloldali radikális eszméket valló pályázó nem lehet sikeres a Néprajzi Múzeum segédőri állásának betöltésénél, a habilitációs eljárás, majd az egyetemi tanári pályázat során. Mindezeken Gunda Béla 1939 és 1943 között szerencsésen túljutott. Ekkor már teljes egészében, minden energiájával a néprajzi szaktudomány, a kutatás és az oktatás területén mozgott. Füzesgyarmaton (Békés m.) 1971 őszén, közös gyűjtőutunkon meglátogattuk Hegyesi János (1899-1992) népi írót. Gunda Béla vendéglátónknak elmondta, hogy ő is költőként, falukutatóként indult, innen sodródott át a néprajztudomány területére.13

6 GUNDA 1935a, 46-52; MAGYARY-KISS 1939, 16, 20-21., 31-35.

7 GUNDA 1992,111.

8 GUNDA 1932a, 24-26.; 2011, 62-65.

9 GUNDA 1989b, 267.

‘0 GUNDA 1983a, 7.

11 GUNDA 1935b, 172-187.; 1936,183-210.; 1938a, 30-52.

12 GUNDA 1983b, 439.

13 LUKÁCS 2011, 21-22.

404