Kulcsár Mihály (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 43. (Székesfehérvár, 2015)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor†: A zirci apátság előszállási uralma. II. rész: 1826 - 1896
Kisvenyim A kisvenyimi gazdaság 4 265 hold. Ebből belső urasági telek 27, szántó 2 289, rét 797, legelő 1 081, út és árok 10, tó 21, hasznosítadan terület (főleg homok) 38 hold. 2 gazdaságból tevődik össze: Kisvenyim és Felsővenyim. A majorerő: 1 890 hold szántó és 284 hold rét. A munkaerőt kiegészítették az uradalmon belüli átcsoportosítással, új erőt is felvettek. A kisvenyimi munkák elvégzéséhez szükséges: 2 kocsis, 18 szekeresbéres, 18 szántógyerek, 2 remondás. A kerület holdeltára a többi gazdasághoz viszonyítva kielégítő: szekerek, ekék, boronák, fogasok, hengerek, szecskavágó, trieur, járgányok, daráló, morzsoló, vetőgép; a szőlőhegyen prés, hordók, kádak. A legelő 666 hold, ennek egy része silány minőségű füvet terem, ezért gulyalegelővé alakították. Eddig az ugar a kerületben 300 hold körüli területen volt. Ezt most integrálták a vetésforgóba. „Ha ennyit takarmánytermesztésre fogunk, az állatállomány kitelelése biztosított, bár az épületek mint másutt, ebben a kerületben is silány minőségűek. Az iskolát és a tanítólakást cselédházzá lehet alakítani, és helyette újat építeni. Átalakítani és újakat építeni a majorokban feltétienül kell, mert a jelenlegi állapot a termelés rovására megy. A kisvenyimi határban 225 hold futóhomok eddig szántóföld volt, de alig hasznosult. A tervezet készítője szerint Kisvenyimben, a homokon kísérletképpen alakítson ki az uradalom lOhold szőlőt. A többi részt birkalegelővé alakítsák át. A kisvenyimi kerület bemházási összege a javaslat szerint 57 377 forint. Mélykút A mélykúti gazdaság 3 219 hold területen gazdálkodik. Ide tartozik Bernátkút, amely 2 066 hold; a két gazdaság 9 552 hold. Itt van a „kiosztott földek”-nek nevezett területrész, Nagy- és Kisvenyim határában. A kiosztott földeket önálló gazdaságba kell szervezem (878 kát. hold). A puszta közepére majort kell építeni. A mélykúti gazdaságból Bernátkúthoz átkerült 162 hold, így a terület 2002 hold szántóra és 237 hold rétre módosult. A rét silány minőségű, abból legelőként használtak 116 holdat. Az igaerő a két gazdaságban: 15 ló és 106 ökör, 18 béres gondozásában. Az új pusztára nőtlen béreseket fogadtak, nekik tehéntartást nem adott az uradalom, azt évi 10 forinton megváltották. így a nőtlen béres készpénze 70-ről 80 forintra emelkedett. Bernátkútra áthelyeztek Mélykútról 2 kocsist, 3 remondást és az elsőbérest. Az új gazdaságban 10 béresre, 7 kisbéresre, továbbá tehenesre, kanászbojtárra és főzőnőre lesz szükség. A holtleltár az egész kerületben a következő: 23 szekér, 17 Sack-eke, 15 hármaseke, 8 altalajeke, 6 kapálóeke, 6 töltögetőeke, 2 rétborona, 12 fogas, 3 tüskés henger, 1 szecskavágógép (lóerőre) 1 tűzifecskendő, 4 vetőgép, 2 rosta. A legelő 694 holdra egészült ki, amely bőven elegendő volt a nyári gulyának. Az ugart felszámolták, mivel a majorban elegendő trágya keletkezett. A trágyázást 5-6 évenkint ismételték meg ugyanazon fordákban. A mesterséges takarmány termesztése a szántók 48 %-án történt. Mélykúton górét, 2 lábaspajtát építettek, de az új majorban a nőtlen béreseknek hálótermet és lacikonyhát létesítettek. Cselédházban a családosok kaptak elhelyezést: az elsőbéres, a pusztagazda, a csősz, és a 3 remondás. Gazdasági épületek: magtár, fészer, istállók az igásoknak, lovaknak, göbölöknek, juhoknak. A kerületben levő homoktalaj részt kihasították szőlőknek. Ez mintegy 10 holdas terület volt. A szőlőparcellák mellé vincellérházat, présházat, pincét építettek. A vincellér évi fizetése 100 forint, az új puszta béreseinek összesen 1 182 forint, a gulyásnak és 2 bojtárnak 1 050 forint volt előirányozva. A mélykúti kerület 2 gazdasága 5 804 forint beruházásból megoldható. Bernátkút 1 933 hold szántóból állt. A gazdaság több épületet és gazdasági felszerelést kapott. Építettek három majort. Az elsőbe telepítették a kezelőtisztet, a gépészkovácsot, a gépfűtőt, a bognárt, az öregbérest, a magtárost, a szérűcsőszt. A második majorban a 2 remondást, a bivalyost, 2 kocsist, 13 bérest, 13 kisbérest, a kanászt; a harmadik majorban a juhászszámadót 5 juhásszal, 1 béressel és a csőszt. A major felügyelőjévé a számadót tették, a felügyelőtiszti feladatot a tanító látta el. A kerület gazdasági felszerelése: 1 gőzcséplőgép, 31 igásökrös szekér, 18 Sack-eke, 19 hármaseke, 8 altalajeke, 6 kapálóeke, 6 töltögetőeke, 20 fogas, 4 tüskés henger, 2 szecskavágó, 2 répavágó, 1 trieur, 2 járgány (3 lóra), 1 morzsoló, 1 daráló, 1 tűzifecskendő, 4 vetőgép, 2 rosta. A holtleltári érték 15 292 forint. Bemátkúton nem volt legelő. Erre a célra rétből 63 holdat hasítottak ki. Csökkentették a szegődményesek tehéntartását, de néhány cselédnek (kovács, bognár, öregbéres, csősz, magtáros, pusztagazda) a 2 tehén tartására vonatkozó kedvezményét meghagyták. A béreseknek az uradalom évi 15 forint tehéntartási megváltást fizetett. Az ugar a kerületben 21 %. Ezt művelésbe fogták, és ezzel a mesterséges takarmányterületet megnövelték. így Bernátkúton megtermelték az állatállománynak a takarmányát. Az első majorban a gazdálkodás menetéhez szükséges infrastruktúrát kiépítették: építettek tisztilakot, tanítólakással egybekötött iskolát, kovács- és bognárműhelyt, 2 cselédházat, magtárt, istállókat a szarvasmarháknak (gulyának, göbölyöknek és az igásoknak), pajtákat, fészert és górét. 238
