Kulcsár Mihály (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 43. (Székesfehérvár, 2015)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor†: A zirci apátság előszállási uralma. II. rész: 1826 - 1896
J___L Nagykarácsonyszállás A kerületről elcsatolták a kisgyörgyszállási (450 hold) területet, amelyben 100 hold igen értékes legelő és 67 hold rét volt. A majorerő állt: 1 881 hold szántóból, 115 hold rétből, 112 ökörből, 12 igáslóból. Az 554 hold legelőn tartottak 100 szilajökröt, 160 csikót, 70 sertést, 2 600 birkát. A fekete ugar 153 hold, melyet megszüntettek, és ezzel a kerület szántóinak 38 %-án termeltek mesterséges takarmányt. A karácsonyi kerületben az épületek gyengék; a cselédek putriban éltek, a cselédmarhák (114 tehén, üsző, 12 ló, 55 birka, 337 sertés) pedig gugyeszekben voltak. Az uradalmi istállók szűkek, magtár nem volt. Építettek 2 cselédházat, amelybe a putrilakókat telepítették. A gugyeszek helyett korszerű istállót létesítettek a cselédmarháknak, de kovács- és bognárműhelyt, 2 lóheréspajtát, sertésólakat, szekérszínt, csikóistállót emeltek. (Utóbbit a legelőn építették meg. A nagykarácsonyi legelő a majortól távol esett, s a legelőben a csikók sok kárt tettek, míg a legelőhelyeket megtalálták.) A juhállományt 3 400 db-ra növelték. A kerület fejlesztése 49 022 forintot igényelt. Kiskarácsonyszállás Három gazdaságból állt a kerület: Kiskarácsonyszállás, Kis- és Nagygyörgyszállás. A kerületben kevés volt a rét, a legelő. Ezeket a szántókból pótolták, de a haszonállatok etetése mesterséges takarmánnyal történt. A szántó 2 294 hold, a rét 115. A kiskarácsonyi béresek egy részét a györgyszállási pusztákra helyezték át. A kerület legelője 250 hold, de itt a haszonállatok egyharmadát lehetett csak tartani. A másik kétharmadot tarlókon, a lucernásokban és a baltacimterület kaszálása után legeltették. Urasági haszonállatok: 122 igásökör, 190 sertés, 2 400 juh, 800 bárány. A szegődményesek állatai: tehén 128, ló 8, sertés 360. A kerületben volt juhállomány, de számadó nem lakott itt. Most megteremtették a juhászatot Kiskarácsonyban is. Eddig a juhok tenyésztését és elletését, úsztatását, nyíratását Nagykarácsonyszállásban végezték. A 2 birkaistálló fölé padlást építttek, így télen az istállók melegek lettek. A kiskarácsonyi gazdaságban 17 bérest, 17 szántógyereket, 4 remondást és 3 kocsist alkalmaztak; a györgyszállási gazdaságokban a munkaerőszükséglet: 13 béres, 17 szántógyerek, 3 remondás volt. A kerületben a beruházási összeg 21 227 forint. Nagyvenyim Két gazdasága (a nagyvenyimi és a határvölgyi) 1888-ig együttesen 4 400 kataszter hold. Ebből Kiskokasdhoz és Bernátkúthoz átkerült 1 129 hold, mert az utóbb említett gazdaságokból a művelés kedvezőbb volt. Nagyvenyimben 1 977 hold szántó maradt (458 hold rét. 622 hold legelővel. A kerületet 17 ökrösfogattal művelte 20 szekeresbéres, 2 kocsis, 20 szántógyerek. Itt az ugar a szántók 18 %-át tette ki. Ennek művelésbe fogásával a mesterséges takarmánnyal a szántók 43 %-át vetették el. Az apáti utasítás szerint „a nagyvenyimi putrikat fel kell számolni, azok fenntartása tűrhetetlen, melyekben béresek laknak.” Létesítettek több gazdasági célú helyiséget, mindkét pusztában. A beruházási összeg a kerületben 57 042 forint. Kokasd Két gazdasága a kokasdi és a kiskokasdi. 1888-ig Kiskokasdon nem volt major, és 1 falka juhot tartott ott az uradalom. 1888 után került sor a kiskokasdi major felépítésére, a gazdasági felszerelést megvásárolták, egy részét pedig az uradalmi műhelyekben állították elő. Kiskokasdon a szántóterület 1 638 hold. A kerületre nagyobb figyelmet fordítottak, mert ez az uradalom egyik legértékesebb részét képezte. A természeti viszonyok jóval kedvezőbbek, szinte minden évben sikeres a termés. A kerület alsó részén feküdt a major, elég távol Kiskokasdtól. Az egykori kisbirtokosoknak (bérlőknek) kiosztott területet integrálták az uradalmi szervezetbe. Kokasdi igaerő: 54 igásökör, 6 hámos ló; Kiskokasdon 32 igásökör, 6 hámosló szükséges. Kiskokasdra diszponálni kell pusztagazdát, 2 kocsist, 5 szekeresbérest, 5 kisbérest (azaz szántógyereket), 3 remondást, továbbá tehenest, kanászt, gépészkovácsot. A kokasdi legelő 522 hold, melyből 263 holdat erdősítettek. Maradt 522 hold legelő, amelyből kialakítottak 150 hold rétet. Takarmánytermesztést a kokasdi szántók 44 %-án végeztek. A termelési tapasztalatok alapján állította a tervezet készítője, hogy a kokasdi pusztákban annyi takarmányt lehet termeszteni, hogy azzal a mennyiséggel a közeli kerületek állományát is át lehet teleltetni. Kokasdon 10 hold szőlőt telepítettek. Ehhez vincellérház, pince, présház épült. Az új major építése, a kokasdi beruházások 50 887 forintot igényeltek.102 102 VeML Ap. lt. Előszállási kormányzóság jelentései. Fejlesztési tervek. A. 1888. 239
