Kulcsár Mihály (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 43. (Székesfehérvár, 2015)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor†: A zirci apátság előszállási uralma. II. rész: 1826 - 1896
I kocsmáros javadalmi földeket, s ehhez 12 igásökörre volt szükség. Növelik a majori béres állományt: 3 szekeres- és 3 kisbéressel, 1 gulyással. A gazdasági felszerelést kiegészítik. Új épületeket emelnek. Az igáslovakat eddig három helyen tartották. A lóistállót a malom mellé építették fel, cseréppel fedték be. Az egyik lóistállót a csikósoknak adták át. Építettek még juhistállót is. Az előszállási kerületben a következő haszonállatokat tartották: a szegődményesek 202 tehenet és üszőt, 19 lovat, 611 sertést, 55 birkát. Az urasági állományban van 92 igásökör, 70 tehén a gulyában, 2 bika, 40 csikó, 2 400 juh, 800 bárány, 160 sertés, 40 kansertés, 500 malac.101 Az előszállási kerület beruházása 36 529 forintot igényel. Róbertvölgy A róbertvölgyi kerületet két gazdaság alkotta (Róbertvölgy és Kelemenhalom). Északi szomszédai Györgyszállás és Nagykarácsonyszállás. A róbertvölgyi majorerő: 2 117 hold szántó, 109 hold rét, 341 hold legelő. Az igások száma: 186 ökör, 18 ló. Kiegészítésre szorul az állomány 14 ökörrel, és béreseket kell felfogadni (3 bérest, 3 kisbérest és 1 remondást). A róbertvölgyi nőtlen béreseket le kell cserélni. Nem megbízható az állomány, igen hamar távoztak eddig is a pusztáról, szakértelmük kevés. (Nem értettek a kazal-, az asztagrakáshoz, szekérszétszedéshez, összerakáshoz.) Javaslat az, hogy az uradalom ezután csőszt, remondást, elsőbérest, kocsist, gépfűtőt csakis nős emberek közül vegyen fel. Róbertvölgyi haszonállatok: a szegődményesek tartottak 90 tehenet, 8 lovat, 226 sertést. Urasági igások, tehenek, növendék szarvasmarhák, juhok, sertések és a kerületbe kihelyezett 800 bárány. A kerület állatállományát a bőven termő takarmánnyal el tudták tartani. A trágya is rendelkezésre állt. A juhokat istállózták, ez a tartás megfelelő volt, mert a juh megélt a szalmán is. A „legelők maradjanak meg a gulyának”. Ha az ugart sikerül a termelésbe bevonni, úgy a szántó 41 %-án termel a kerület takarmányt. Építeni szükséges cselédházat és egy házat a számadó juhásznak. A számadóra a juhok gondozása és a fejés miatt van szükség. A számadó házában be kell rendezni a vajkészítő üzemet, birkaistállót, lábaspajtát, górét, szekérszínt építeni Róbertvölgyben. Kelemenhalomban cselédház, sertésistálló létesüljön. A tehéngulyát innen téli tartásra Előszálláspusztára hajtják, amely nyáron a selyemréti pajtában tartózkodott. Ezen kívül terveztek még három lábaspajtát, továbbá cselédházat az újonnan fogadott béresek számára. A major egyik pajtáját a szekerek és más gazdasági eszközök számára alakították át, ugyanis eddig a felszerelést az ég alatt tárolták. Növelték a kukorica vetésterületet, a termést újabb góréban tudták elhelyezni. A kerület beruházására 36 529 forintot tervezett a kormányzóság. Az állattartást a legelőre, a rétek fűállományára és a mesterséges takarmányra alapozták: 383 hold a legelőterület. A kelemenhalmi és a darui silány legelőket a nagykarácsonyi gazdaságba osztották be. Külön kiemelte az emlékirat, hogy a túzokparti erdei legelő (25 hold) kiváló fűtermést ad. Remény van arra, hogy a mesterséges takarmánytermeléssel biztosítani lehet a kerületben tartott állatállomány téli ellátását. így nincs szükség az ugarra. A vetésforgórendszer megvalósításával a kerület művelhető területén 40 %-ban termeltek takarmányt. Herczegfalva Határa birtokjogi szempontból két részre oszlott: urasági és „úrbéres” földre. Utóbbi az egész uradalomban csak Herczegfalva határában létezett. A kerületben az urasági birtok 2 380 hold: szántó 1 227 hold. (Naplási-dűlő 311, Érentúli-dűlő 442, a rét 509 hold.) A Bolondvári-rét 359 hold. A legelő 508; út, árok 36; tó 5 hold. A belső telkek 92 holdat tettek ki. Az „úrbéri” telkek üzemági megoszlása a következő: belső fundus 120, szántó 1 567, összesen 2 806 hold. A házas zsellérek belső fundusa 10 hold; a templom, a plébánia, iskola, községi földek 239 hold. Az „úrbéres” földekkel együtt a községhatár 3 158 magyar hold. Herczegfalván a kétféle birtok összesen 5 538 magyar hold. A Herczegfalvi (urasági) kerület két gazdaságból állt: Herczegfalva és Antalmajor. A majorerő 2 193 hold szántó, 222 hold rét. A kerület műveléséhez rendelkezésre állt 15 ló, 118 igásökör. Az antalmajori munkaerőt nőtlen béresek alkották. A legelőn (327 hold) 80 növendékmarha, 3 100 juh és 118 igásökör volt. A legelőt fordában hasznosították. Valamennyi ugart elhagyták, így a szántók 40 %-a lehetett takarmány föld, 60 %-a pedig piaci növény azaz kenyérgabona. A kerület beruházási összege, 42 023 forint. Ennek nagyobb része gazdasági épület, cselédház emelésére fordítandó. 101 VeML Ap. It. Archivum vetus. C 4525. 237
