Kulcsár Mihály (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 43. (Székesfehérvár, 2015)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor†: A zirci apátság előszállási uralma. II. rész: 1826 - 1896
Termelési ágak (1888)Legelőterület (kát. hold) Búza 3 904 Rozs 1 517 Árpa 1 918 Zab 1 843 Tengeri 456 Repce 229 A kormányzóság piaci növénytermelést 9 867 kát. holdon végzett. A tervezet szerint a piaci növények szántóterületeit 56 %-kal növelik. A piaci növényekhez nem számították a szőlőtermelést, de regisztrálták, hogy a borból (szerencsés termés esetén) nagyobb jövedelem származik. Az előszállási szőlőkben évente ádag 1 650 hektoliter bor termett, viszont a szőlőmunkák évente holdankint mintegy 100 forintba kerültek. A meglevő szőlőterülethez további 55 holdat ültetnek, s ez termőrefordulás után évi 11 000 forint jövedelmet hoz. Az állattenyésztésre kiemelt figyelem szükséges. A ménest 160 db-ra tervezték fejleszteni, mert a ménes lóállományából pótolják az igás- és a parádéslovakat. A csikónevelést a ménesmester vegye gondjaiba. Egy csikó ára 250-300 forint, a csikók eladásából jövedelem származhat az uradalomnak. A legtöbbet azonban a szarvasmarhatartás jövedelmez, ez évi 21 443 forint. A juhok 6 100, sertések 5 400, a ménes 4 700 forintot hoznak az uradalomnak. A modernizálás e csekély mértékű befektetés esetén is feltédenül kifizetődő. A jövedelemtöbblet évi 102 885 forint. Az igaerő elosztása a kerületekben Az uradalmi szántóterület: 20 810, a kert 144, a rét területe 2 713 hold. A rétekről megjegyzik, hogy (az időjárás viszontagságai következtében) csekély hozamúak. A művelhető föld 22 167 hold. 1888-ban a műveléshez rendelkezésre áll 110 igásló, 904 igásökör. Egy pár ökörre átlag 21 hold művelhető terület jutott. (Megjegyzendő, hogy a modern gazdálkodású birtokokon ekkori fogatra 15 hold föld művelése esett.) Azokban a gazdaságokban, melyekben még a szántók egyhatoda ugar, az egy ökörfogatra eső művelhető földmennyiség 19 hold. A háromnyomásos gazdálkodás esetében (ahol a szántók egy harmada képezi az ugart) 22 hold esett egy igásfogatra. Az 1888-ban az uradalomban rendelkezésre álló igásfogat-kapacitással az intenzív művelésre nem lehetett áttérni. Megállapította a jelentés, hogy Előszállás extenzív gazdálkodású uradalom, és ezt a külterjességet nagyobb számú igaerővel, istállózó állattartással, ezzel együtt rendszeres trágyázással kell felváltani. Az igásokat a lovak nagyobb számú alkalmazásával tudják pótolni: 2 igásló ereje 3 igásökörével vetekedett. Az igáslovak egy része az uradalmi ménesből került ki, egy kisebb részét vásárolták (ádag 200 Ft/db áron). Az anyakancákat Ménesmajorban tartották. A ménes a kieső igáslovakat nem tudta pótolni. A ménesmajori igaerő kizárólag lófogatokból állt. Izmos, erős, jó állóképességű lovak, minőségi munkát végeztek a gazdaságban, de a szántásban nem alkalmazták őket, mert a mélyszántásban tönkrementek. A gyors munkavégzésük a fogasolásban, vetőgépeknél, hengerezésben, áruszállításban tűnt ki. A kormányzóság arra a következtetésre jutott, hogy az igásökör állományt kell gyarapítani, és lovakat csak ott alkalmaznak, ahol kiegészítő munkákat kell végezni. Az igásökör-állomány gyarapításával lehet az ugart végleg felszámolni, sőt a harmadosföldeket integrálni az allodiális állományba, azokat majorsági erővel művelni. A jelenlegi gulyában nincs olyan növendékcsoport, amellyel pótolni lehetne az igásokat. A vásárlás az egyeben lehetőség, amellyel ki lehet egészíteni a szükséges állományt. A megfelelő létszámmal a szántóföldeket intenzív művelés alá vonhatta volna az uradalom. A memorandum teljes modernizációt nem tartalmazott, helyette a hagyományos termelési kereteken belül kívánt változásokat elérni, melyek beruházásokat követeltek: új épületeket, a konvenciósállomány növelését, igásállatokat, a gulyabeli állomány gyarapítását, intenzív állattartást, a gazdasági eszközök beszerzését ill. helyi előállítását a gépgyárban. A tervezet az egyes kerületek önállóságát hangsúlyozta, azaz minden kerület, sőt azokon belül a majorok is önállóak. Felmérték az eddigi majorerőt, a holt leltárt, a haszonállatokat, az épületek állagait, a létesítendő épületek számát, és a gazdasági munkaerőt. Előszállás Majorerő: 1 814 hold szántó, 402 hold rét. A rétből 183 holdat a legelőhöz kapcsolnak, mivel gyengén termi a füvet. A legelő 383 hold, ebből a nagykarácsonyi kerülethez 69 holdat kapcsolnak, mivel ezzel sikerül kiegyenesíteni a két puszta közötti határvonalat. Előszálláspuszta mezei munkáira alkalmaznak 113 ökröt, 30 igáslovat. Mivel a jószágkormányzóság Előszálláson működött, a major látta el eddig is a kormányzósági irodai feladatokat, a többi közt a fuvarokat. Ehhez hat lovat alkalmaztak, közte parádés lovakat is. A majorból művelték a plébánia, a számadó, a 236
