Kulcsár Mihály (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 43. (Székesfehérvár, 2015)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor†: A zirci apátság előszállási uralma. II. rész: 1826 - 1896
Művelési ágak: Ev Szántó (kát. hold)Legelő (kát. hold) Rét (kát. hold) Erdő (kát. hold) 1885 20 879 5 854 2 818 563 1893 21 462 5 323 2 108 1 254 Az uradalom korszerűsítéséről készített jószágkormányzói emlékirat 1888. augusztusban a zirci apátság gazdasági tanácsa elé került. A korszerűsítésre a jövedelem fokozása miatt lett volna szükség. Az apátsági terhek fokozódtak, az eladósodás nagymérvű. Különösen az állami teher nyomasztólag hatott az uradalomra. A szerzetesrendi intézmények fenntartására egyre kevesebb pénz jutott. Felújításukra egyelőre gondolni sem tudtak. Az emlékirat szerint a fennálló viszonyokon belül lehet fokozni a jövedelmet: körültekintőbb gazdálkodással, a majorsági erő átcsoportosításával, és némi beruházással. A jószágkormányzó a béruradalmak modern gazdálkodását tekintette modellnek. Megjegyzi viszont, a bérgazdaságok a magasabb jövedelmet a föld kizsarolásával érték el. A bérlő kiadásait a bérleményből teremti elő. A bérleti díj kát. holdankint 7-8 forint, viszont a bérlő nagyobb gazdálkodási szabadsággal rendelkezik, mint a dszti kezelésű gazdaság. Utóbbiak irányítóinak keze kötött. Bármennyire előnyösnek mutatkozott a bérleti gazdálkodás, annak bevezetését Előszállás esetében a jószágkormányzó nem javasolta. A bérlő gazdálkodásában döntő a profitszerzés, ehhez igazítja az árutermelést. A béruradalom több állatot tartott, mint amennyit a gazdaság elbírt, ezért takarmányt, abrakot vásárolt, állatokat hizlalt. A gabona és a mesterséges takarmánytermelés érdekében felszámolta az ugart, ami az intenzív szántóföldi művelésnél elengedhetetlen. A bérlő nagy állatállománya következtében megfelelő mennyiségű trágyával rendelkezett, és műtrágyázással is próbálkozott. Javaslat: Előszállás a bérleti gazdálkodás okszerű oldalait szívlelje meg és alkalmazza. A jószágkormányzó az apátság anyagi viszonyait ismerve, lehetőséget nem látott nagyobb arányú uradalmi beruházásra. 1888-ig az uradalom külterjes, ugaros gazdálkodást folytatott. Ez megfelelt az 5-6 ezer holdas gazdasági egységeknek (kerületnek) melyeket egy-egy kezelőtiszt irányított. Ebben a nagyobb terjedelmű kerületben a gazdasági teendők sokasága jelentkezett, de a tiszt nem látta át a gazdaság valamennyi teendőit. Az apátság elérkezettnek látta az időt, hogy a jövedelmezőség fokozása érdekében a kerületeket megbontsa, új és kisebb gazdasági egységeket hozzon létre, amelyekben a termelés dinamikusabbá válhat, ugyanakkor a helyi termelési adottságnak is jobban megfelelnek. Arra most nem törekedtek, hogy a mezőgazdasági termékek feldolgozórészlegeit megépítsék. A vertikális mezőgazdasági üzem megszervezése sok kívánnivalót követelt volna, mindenekelőtt nagyobb összegű tőkét. Még szesz- vagy keményítőgyár, esetleg cukorgyár létesítése sem merült fel. Helyette a hagyományos termelést és az állattenyésztést forszírozták, piackereséssel együtt. A gazdaságok új rendszerének kialakításánál a 2 500-3 000 kát. holdas üzemegységek megteremtésére törekedtek. Új kerületi beosztás 11 kerület létrehozását javasolták. (Egy-egy kerületbe több major tartozott.) Ezek a következők: A kerület neve Területe (kát. hold) Előszállás 2 826 Róbertvölgy 2 720 Nagykarácsonyszállás 2 695 Kiskarácsonyszállás 2 704 Herczegfalva 2 750 Kisvenyim 2 836 Mélykút 2 832 Bernátkút 2 319 Nagyvenyim 3 271 Kokasd 3 016 Ménesmajor 2 793 Összesen 30 762 A kerületeket alapos gazdasági elemzéssel az 1880-as évek első felében szervezték meg. Az 1. kerület az elős^állási, 3 önálló gazdasággal: Előszállásmajor, Gulyamajor, Kelemenhalom. A kerület általános helyzetét jellemző adatok: 229 T T
