Kulcsár Mihály (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 43. (Székesfehérvár, 2015)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor†: A zirci apátság előszállási uralma. II. rész: 1826 - 1896
összes terület 6 343 magyar hold; melyből szántó 4 297, rét (kaszáló) 771, legelő 903, erdő 303, tó és nádas 68 hold. A kerület földjei az uradalom alsó részén terülnek el; délen a Tolna vármegyei Dunaföldvár, a Fejér vármegyei Szentiván, Felsőalap községek, keleten Baracs és Pázmánpuszta határolja. A talaj a baracsi és pázmáni határ közelében egészen a kokasdi erdőig szélhordta homok, jórészt lapály, melyet halmok és fennsíkok tarkítanak. A lapály bizonytalan termelékenységű, 1866-ban, az oszágos fagyok idején teljesen kiveszett a vetés. Ugyanekkor a fennsíkokon megtermett a gabona, ahonnan az uradalom a vetőmagot és a konvenciós gabonát nyerte. Leginkább a gulyamajori földek vannak kitéve a fagynak és a ködnek. Ezért itt rozsot termelni leheteden. A gazdaság tábláit a belvizek miatt csatornázták. Azóta javultak a termelési feltételek. A gulyamajori munkaerőt szükséges erősíteni, mivel a gazdaság kialakítása óta az előszállási béresek végzik a majori munka dandárját. A várható termésnövekedés miatt magtárt (és ököristállót) kell építeni. A kerületi munkaerő: 81 béres, 140 igásökör, 37 igásló. Rendelkezésre áll 1 441 napot ledolgozó külső munkaerő (854 hold kaszálásra és 70 hold kapásmunkára). Előszállásmajorban 4 osztályra bontották a termelési szerkezetet: vetésforgókra; takarmányos részre; rétekre, illetve kaszálókra és beltelkekre. A vetésforgókat ádagosan 60-65 holdas táblákra osztották, melyekben búzát, rozsot, repcét, burgonyát, bükkönyt, árpát, zabot, tengerit, mohart termeltek. Néhány tábla ugart minden esztendőben hagytak. A Takarmányos osztályban volt az előszállási plébánia 54, a kántor 33, a kovács 15, a gazdatisztek 24 holdas területe, melyek majorsági művelésűek, de a saját művelésű szántók szintén ebben az osztályban terültek el: a kocsmáros 54, a számadó 15, a pintér 15, a molnár 21 holdas szántója. A rét 470 holdat tett ki. (Selyemrét 102 hold, melyet a birkaúsztatás alkalmával szárítólegelőnek alkalmaztak. Itt volt a Posztósi-rét 138, a Kisrét 36, a Téliállás 24, a Telerét 93, a Fördősrét 48, a Malomalatti-rét 9 hold, a Konvenciós-rét bizonytalan nagyságú területtel, a kocsmához tartozó rét 8, a kovácsműhelyé 8, a pintérműhelyhez tartozó rét 4 hold.) A beltelkeket (299 magyar hold terület) szántók, kertek, takarmányosrészek, gyümölcsös és szőlő (24 hold) szérűskert, szederültetvény és legelő alkotta. A beltelkek dombos és sík fekvésűek, utóbbiakban kiváló fű terem. A nagykarácsonyszállási határmenti legelő (mintegy 200 hold) cselédmarhák számára van fenntartva, amely birkalegelőnek nem alkalmas. A kerület második majorja az Apáti osztály, másképpen Gulyamajor. Területe 1 059 hold (szántó 600, rét 162, legelő 294 hold). A szántókat 1869 előtt nem trágyázták. Ebben az évben szervezték a gulyát, azóta a művelés intenzívebb. A malomépületet cselédházzá és ököristállóvá alakították át. Utóbbiban 20 ökröt helyeztek el. Az Apáti osztály szántói vizenyősek, akárcsak a rétek. (Molnárkert 102, a Tófenék 60 hold) A belvizet a Földvári tóba és a Dunába tervezik vezetni. A legelőt a tenyészgulyának tartották fenn, melyet kaszáltak, de azután legeltették. A legelők: Borjúpáskom (30 hold), Gulyajárás (104 hold), Homoki-legelő (160 hold). Utóbbi csak tavasszal termi a füvet, mert az aszályban a futóhomokon nem marad meg a fű. Tervezik a homokbuckák és dombos részek fásítását. Nyári akol felállítását javasolják. A harmadik major és önálló gazdaság Kelemenhalom (1 200 hold). 1864 előtt a terület 50 %-a volt hasznosított, míg a másik rész kiosztott föld. Amikor a gulyát beállították (1864) a földek javítása, trágyázása részben megoldódott. A táblák száma 12, mindegyik 100-100 holdas. A talaj jó termőképességű, és elegendő takarmányt terem. Rétek: Határvölgy, Túzokrét, Fahordóúti-rét, Fördősrét. A legelő 236 hold (Majorkörüli-, Tófelévezető-csapás-, Túzokihegyoldal- és Hegyhát-beltelek). A gazdaság ligete egy 3 holdas szilfás; a tó kákás és nádas, de bővizű forrása van. A 18 holdas tavat birkaúsztatásra alkalmazzák. Erdőterület 300 hold, melyet Kokasderdőnek neveznek. Az éves favágást a béresek és környékbeli emberek végzik (az akácfák kivágása rendszeres, de csemetenevelés is történik). A kelemenhalmi gazdaság a jövő reménysége. A munkaerőt meg kell erősíteni, mégpedig nős béresekkel. (A nőtlen béresek könnyelmű egyének, ezenfelül hadkötelesek, akiket szemlére, fegyvergyakorlatra bármikor behívhatnak. Ez a múltban gyakran előfordult. Ilyenkor a gazdaság a legváratlanabb helyzetekbe került, mert a béresek 50 %-át behívták katonának. A munkaerőt Előszálláspusztáról kellett pótolni. A nős és családos cselédek az uradalommal szembeni hűségüket eddig is kimutatták, és fel vannak mentve a hadiszolgálattól.) A 2. kerület, a róbertvölgyi két gazdaságból áll: Róbertvölgy (1 934 hold), Kis- és Nagygyörgyszállás (1 495 hold). A kerület déli része az előszállási—szentiváni úttal érintkezik, nyugati határszélét a szentiváni, alsó-és felsőalapi és a szarvasi birtokok környékezik. Észak felől a kiskarácsonyszállási, keleti irányban a nagykarácsonyszállási és előszállási határokkal érintkezik. Vízállásos részek a szántókban nincsenek, magas fekvésűek, a termőréteg sárgaföldes. A rétek silányak, lapályon terülnek el, csapadékbőséges esztendőkben vízborításúak, silány szénát teremnek. Legelője kopár, javításra szorul. Eddig a Hosszúvölgy délnyugati részén 50 holdat felszántottak, és angol, olasz, francia perjekeverékkel bevetették. A siker láttán évenkint 10-10 holdat szántanak fel, és vetnek be fűmaggal. Az épületek közül szilárd anyagból készültek a kis- és nagygyörgyszállási juh- és ököristállók, de három épületet sürgősen renováltatni szükséges (a róbertvölgyi magtárat, a nagygyörgyszállási kovács- és bognárműhelyt). A róbertvölgyi kerületben túltengtek a nőtlen béresek. Szükségessé vált ezen hamarosan változtatni. A majorsági erő: 96 igásökör, 9 ló. A földbéresek 840 gyalog-, 434 búzairtó- és 680 kaszásnapszámot adnak. A róbertvölgyi szántók 2 vetésforgót alkotnak. Mindkettőt 13- 13 részre bontották. Egy-egy tábla 50-50 holdas. Az első vetésforgó 650, a második 660 hold. A takarmányos osztály 230
