Kulcsár Mihály (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 43. (Székesfehérvár, 2015)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor†: A zirci apátság előszállási uralma. II. rész: 1826 - 1896
J__L Terület 22 837 kat. hold 1 337 négyszögöl 3 739 kat. hold 529 négyszögöl 1 020 kat. hold 620 négyszögöl 8 123 kat. hold 956 négyszögöl 258 kat. hold 71 kat. hold 847 négyszögöl 1 186 kat. hold 465 négyszögöl Művelési ág szántó rét szőlő legelő erdő nádas terméketlen rész Legelő Herczegfalván 60 egész jobbágytelekre összesen 480 hold legelőt juttatott az uraság (1816), jobbágytelkenként 8 holdat.94 Az úrbéri elkülönítési eljárásban az uradalom a legelőügyet lezártként tekintette. 1850 után a község és az uraság között a legelőkérdésben vita támadt. A község képviselői 1856. május 30-án kijelentették, hogy 36 hold és 140 négyszögöllel több legelő járt volna a volt jobbágyságnak és a zsellérségnek. 1850—1856 között némi kiigazítás történt a legelőkben. Ezért írták, hogy egy egész telekre 9 hold és 360 négyszögöl legelő esett. Ehhez kaptak a zsellérek 23 hold 300 négyszögöl területet. (21 házas zsellér.) Járt volna még 6 egész telek után legelő, melyet az uraság eddig nem adott ki. Ez összesen 56 hold és 840 négyszögöl. Az 1856. május végi legelőmennyiséggel azonban a község lakói elégededenek. Azt kívánták, hogy egész telkenkint 10 holdat kapjanak, ami összesen 660 hold lenne, és a 21 házas zsellérnek is juttasson az uraság még 26 hold 300 négyszögöles legelőt. Ezzel a herczegfalvi községi legelőt 686 hold és 300 négyszögölre növelték volna. A legelőelkülönítés felemlítése az uradalom vezetői előtt visszatetszést keltett, és óvást is emeltek emiatt. Herczegfalván 1852. július 21-én ültakozott az uradalmi vezetés, amikor a telekkönyvet felsőbb hatóság lezárta, és jóváhagyásra a törvényszékre felterjesztette. A legelőnagyobbítás 1856. június 5-én a herczegfalvi volt jobbágyok és zsellérek javára elrendeződött. Villax Ferdinánd apát jóváhagyásával, Bauer József bíró, és a községi esküdtek jelenlétében az urasági jószágkormányzó kiegészítő egyezséget ajánlott. Eszerint 65 egész telek jár a legelő a községi birtokosságnak; egész telkenkint 10-10 hold. (A holdat 1 200 négyszögöl területtel számították.) Az egyezségben emlékeztette a hatóság (Gallé József sárbogárdi szolgabíró) a herczegfalvi elöljáróságot, hogy a legelőmegosztást 37 évvel ezelőtt (1819) a helytartótanács rendelte el. Eszerint a herczegfalvi közlegelőt az uraság minden úrbéri telek után 8 holdban határozta meg (a réthold 1 110 négyszögöl.) A pódólagosan adott legelőt 1856-ban kimérték. Ez az allodiális legelőterületből történt, a falu szélén. A telepítés során 21 kisházas zsellérnek engedélyezték, hogy Hercegfalvára tegye át lakóhelyét. Most 21 kisházas zsellér is megkapta a legelőjárandóságát, mégpedig minden 8 zsellérház 10 hold legelőt. Határrendezés A határ átrendezésére 1856-ban került sor. Bár az úrbéri földek egy tagban voltak a község határában, mégis némely dűlő mélyen benyúlt az uradalmi földek közé. így a rétekre, az ugarföldekre úgy tudtak a telkesek eljutni, ha az urasági földeken keresztülmentek, s ezzel tetemes kárt okoztak az uraságnak. A réteken és az ugarföldeken nyár végén, ősszel legeltettek. Ezért a jobbágyok kérték az uraságot, hogy a ménesmajori határ közelében fekvő úrbéri szántókat és réteket cserélje ki a Naplási északi dűlőtől annak déli részéig. Ezt a kérelmet az uraság teljesítette. A cserénél figyelembe vették az 1851—1852. évi földbecslési eljárás megállapításait. Az uraság kiküldte mérnökét, Müllner Jánost, aki a herczegfalviak képviselőivel együtt megjelölte az uradalom és a község földjeinek határvonalát. Ez a választóvonal keleti irányból, Kokasd határától egyenes vonalban húzódott a nyugati részek felé, egészen a karácsonyi határig. A választóvonalban egy öl széles és négy láb mélységű árkot ástak az uradalom emberei és a község lakosai. Az urasági csereföldön több épület és létesítmény volt. Ezeket a község 1858. január 1-ig megváltotta. A területbe esett az urasági birkamajor, s ennek urasági használatát 1857. június 1-ig a község engedélyezte. A cserét ebben az évben, 1856 aratása után végrehajtották.95 1868 tavaszán az uradalom elzárta a községi birtokosoknak azt az útját, amely a rétekhez vezetett, és egy távolabbi takarodóutat jelölt ki számukra. Ez év július 14-én Gerendái János bíró és Tremmel Jakab esküdt az uradalmi « FMTÉ, 7.236. 95 FML Acta locorum. Herczegfalva A. 1856. Legelőelkülönítés. 225 T
