Kulcsár Mihály (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 43. (Székesfehérvár, 2015)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor†: A zirci apátság előszállási uralma. II. rész: 1826 - 1896
kormányzót kérték, hogy a régi utat, amely a „fejős háznál megy alá, a takarodás és vetőszántás bevégeztéig” nyittassa ki, mivel az új útvonalon a rétek megközelítése időveszteséggel jár. Legelőrendtartása a községnek nem volt. A községi képviselőtestület 1891. március 7-én készített szabályzatot, amely alapján a legelőt a gazdák hasznosíthatták. A testület meghatározta, hogy az egynegyed (fertályos) kültelkekhez olyan legelői jog tartozik, amely szerint a jog tulajdonosa 3 db jószágot tarthatott a legelőn. A kisházasok és a lakók (házzal nem rendelkező zsellérek) fűbér lefizetése ellenében tarthattak állatokat a községi legelőn.96 A telekkönyvezés során az úrbéres (elkülönített) legelőt „Herczegfalva adóközség” nevére vették fel. Ezt az elöljáróság később helytelenítette, mivel ebből a bejegyzésből következett, hogy a községi közös legelő Herczegfalva községé, mint erkölcsi testületé. A telekkönyv hamis adatot tartalmazott, mert a közös legelő kizárólag a volt úrbéri telekbirtokosokat illette. (Az ügyet 1892. március 28-án vetették fel a községi képviselőtestületi közgyűlésen, de a telekkönyv kiigazítására csak 13 év múltán, 1905. január 26-án került sor a sárbogárdi járásbíróságon.)97 ínségesek, 1863—1864 1863-ban aszály következtében ínség ütötte fel fejét Herczegfalván, amely 1864 első felében is tartott. A községbenll4 család éhezett. Az elöljáróság a családok számára 234 pozsonyi mérő rozs kimérését kérte az uradalomtól. Az elöljáróság az urasághoz írt levelét a következőkben fejezte be: „A számos ínségben szenvedő család mindennapi imáiban kéri az ég urát, hogy főtisztelendő kormányzó urat a számtalanszor velünk éreztetett kegyeiért, sok évek során át erőben és egészségben a mi legnagyobb örömünkre tartsa meg. Mi pedig, a község népe nevében, mint elöljárók iparkodni fogunk, hogy gyors és hív szolgálatunk által a fő tisztelendő kormányzó úr további kegyeit is elnyerhessük, kik is egyéb iránt kérésünk megújítása mellett vagyunk a herczegfalvi község nevében legalázatosabb szolgái: Herczegfalva, 1864. február 19-én.”98 1864. március 21-én a bíró, Németh János és Vajda Endre jegyző községi bizonyítványt állítottak ki Balogh Mihály 6 gyermekes apa számára, melyben bizonyították, hogy a családfenntartó vagyontalan, és családját eltartani nem tudja. Balogh Mihály 6 pozsonyi mérő rozsot vásárolt, de azt csak abban az esetben kapta meg, ha kezeseket állított. A községi bíró a bizonyítványban azt írta, hogy a vevő 1865 augusztusában kifizeti a rozs árát, és ezért a bíró vagyonilag jótáll. Balogh Mihály a rozsot április 1-én megkapta és a kereskedő 6 forint 60 krajcár adóslevelet állított ki nevére.99 Az 1864. évi ínségesek: Név Vagyoni állapot Elszászer Jakab Scheier György Reindl Pál Kaizer István Kruczler Mihály Krajcár Friedrich Dolmány György Dufek József Kuminka Ferenc Oswald Mihály Schönberger József Wurst Pál Tremmel István Hepp Ferenc Pók Péter Heitzler Márton Müllner Mihályné Dobozi Jánosné Kovács Márton ház, egész szőlő ház egész szőlő fél szőlő ház és fél szőlő egész szőlő és ház egész szőlő és ház egész szőlő ház ház és egész szőlő egész szőlő ház és egész szőlő ház és egész szőlő ház és egész szőlő ház és egész szőlő vagyontalan vagyontalan vagyontalan ház és egész szőlő 96 FML Fejér vármegye törvényhatóságának levéltára. Alispánt iratok. VII. kútfő. Herczegfalva A. 1898. Nr. 1874. 97 FML Fejér vármegye törvényhatóságának levéltára. Alispáni iratok. VII. kútfő. Herczegfalva A. 1892. Nr. 1494. 98 FML Acta locorum. Herczegfalva A. 1863. 99 FML Acta locorum. Herczegfalva A. 1863. Inségügy. 226
