Kulcsár Mihály (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 43. (Székesfehérvár, 2015)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor†: A zirci apátság előszállási uralma. II. rész: 1826 - 1896
(1857-ben az osztrák birodalomban pénzügyi stabilizációt hajtottak végre.) Az új forintban az évi összeg 5 441 forint volz. A tanácsos figyelmeztette az apátságot, hogy a segélyt fizetnie kell, ez alól felmentést nem adhatnak, hiszen Zirc maga ajánlotta meg a segélyt. Maginó és Krentz hitelezők az apátság ellen pert indítottak, mert az általuk nyújtott kölcsön visszafizetését a szerződésben kikötött határidőig nem teljesítették. Krentz 1824 októberében követelését az apátsági vagyonra betábláztatta, a per Maginó és az apátság között 1824. decemberben megkezdődött, és évtizedekig elhúzódott. 1828- ban a konvent bizonyította, hogy Dréta apát Maginótól nem vehetett fel ekkora összeget. Ugyanakkor 1829. május 29- én a Dunáninneni Kerületi Tábla a Magino-féle követelést jogosnak ítélte. Egy tanú, Csiba Imre azt vallotta, hogy a zirci apát és Maginó között lezajlott hitelügyletnek szemtanúja volt, az adóslevelet jelenlétében írták alá. Ennek ellenére Villax Ferdinánd apát 1834-ben az ügyletet felette gyanúsnak találta. Ekkor felajánlott a hitelezőnek 10 000 forintot, ha a pert beszünteti. Az évtizedes pereskedés az apátság hitelét rontotta, ezért is kényszerült rá az apát, hogy a hitelezőt pénzzel kielégítse. Maginó ígéretet tett arra, hogy az apátságot nem gyalázza, de kikötötte, hogy anyagi követelését fenntartja. Mivel az apátság továbbra sem fizetett, Maginó a pápához fordult. Levelében írta; követelését 19 év óta az apátság nem teljesítette. Konoksággal vádolta az apátságot. Ekkor 1843. esztendőt írtak. Pedig Maginó Villax apát úrnak ígérte, a részletfizetésbe (a kamatok felszámítása mellett) beleegyezik. A kölcsönök felvételét Villax apát is folytatta. Nem találtak más megoldást a kiadások fedezésére, mint a kölcsönfelvételt. 1850. április 27-én Maginó és társa elismerték, hogy a Dréta-féle hitelkövetelésüknek az apátság részletfizetés formában eleget tett, s az utolsó részletet (1482 forintot) felvették. A hitelezők azonban ragaszkodtak az időközben felgyülemlett kamatokhoz (1820 forint).14 1861-ben a helytartótanács kénytelen szankciót alkalmazni a renddel szemben a vallásalapsegély nem fizetése miatt. Megtiltotta, hogy az apátság a földteher-mentesítési kötvény kamatait felvegye. 1862-ben a hátralék 33 797 forint. A hátralék fejében a helytartótanács korábbi rendelkezése ellenére lefoglalta a földtehermentesítési kötvényt. Úrbéri váltság a volt jobbágyföldek után (Hasznos, Pásztó, Herczegfalva) esedékes. 1855 végén az összeg 40 000 forint. A következő évben az apát (Villax Ferdinánd) a herczegfalvi, a hasznosi és a pásztói úrbéri kárpótlási összeget készpénzben kérte az apátság pénztárába befizetni. A helytartótanács értesítése szerint e három birtok után a földtehermentesítési pénz 52 550 forint, melyet 1 kötvényben adtak át az apátságnak. Ezt az összeget még a XIX. század végén sem kapta meg az apátság. A vallás és közoktatási miniszter 1890-ben értesítette az apátságot, hogy' a kötvény értéke 194 596 forint.15 A herczegfalvi italmérési jogot a kincstár váltotta meg, és fizette ki az apátságnak 1890. augusztus 16-án.16 1889- ben a vallás és közoktatásügyi miniszter a vallásalap segélyösszeg restanciájának kifizetését sürgette, és lehetőséget nyújtott arra, hogy azt részletekben egyenlítsék ki. Ez évi 7-7 000 forint.17 1874-ben a magyarországi főpapok a Tanulmányi Alap javára évi 40 000 forintot szavaztak meg, majd az 1875. és 1876. évre 50-50 000 forintot. A zirci apátságot erről a hercegprímás értesítette, és tudtul adta, hogy a zirci birtokokra 1875-tól 1 750 forint esik. Az apát a zirci zilált pénzügyi helyzetről értesítette a prímást, aki csodálkozott, hogy ilyen nagy vagyonnal rendelkező rend hogyan jutott csődhelyzetbe.18 1863. június 4-én a zirci apát levelet intézett a győri pénzügy-igazgatósághoz, melyben kérdezte, miért emelkedett az előszállási adó a korábbiakhoz mérten annak kétszeresére. Az uradalom adója ugyanis évről évre emelkedett. 1884. január 1-jétől az évi adóteher 92 300 forint, az előző évhez képest 18 833 forinttal több lett. („Szinte nem is birtokosok vagyunk, hanem a mindent elnyelő államhatalom béresei.”) 1884—1885. gazdasági évre az adóterhek enyhültek. Kevesebb lett a föld- és a községi pótadó. Leírás előtt a földadó 72 137 forint; az apadás 5 939 forint. A községi pótadóból 6 500 forintot írtak le. 1895. november 25-én a győri pénzügy-igazgatóság közli a zirci apáttal, Előszállás éves adója 64 490 forint.19 Intézmények működtetése Egyházak 1818-ban Előszállásról pasztorálták Karácsonyszállást és a baracsi pusztákat. Később, a pusztai lakosság gyarapodása következtében, további pusztákat csatoltak Előszálláshoz: 1837-ben Györgyszállást, Kiskarácsonyszállást; 1839-ben Kelemenhalompusztát; 1842-ben a karácsonyi szőlőket és Ménesmajort; 1843-ban Sudármajort és az 14 VeML Ap. It. Archivum vetus. H 1699 A. 1850. 15 VeML Ap. It. Archivum vetus. Földtehermenetesítés A. 1855—1890. 16 VeML Ap. It. Archivum vetus. C 4673 A. 1890. 17 VeML Ap. It. Archivum vetus.Vallásalap. A. 1832-1889. 18 VeML Ap. It. Archivum vetus.Tanulmányi Alap. A. 1874—1875. 19 VeML Ap. It. Archivum vetus. Gazd. jelentés. C 4365, 5001 A. 1885. 201 T
