Kulcsár Mihály (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 43. (Székesfehérvár, 2015)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor†: A zirci apátság előszállási uralma. II. rész: 1826 - 1896
dunaföldvári, alapi és baracsi. Ök az extraneusok (idegenek), akik ldsjövedelmű, jórészt zsellérsorsú emberek, és az uradalomtól béreltek szőlő földeket. Az uradalmi ültetvények legnagyobb része dézsmaszőlő. 1835 és 1845 között a dézsmaborból az alábbi mennyiség került az urasági pincébe: 1835-ben 864, 1837-ben 285, 1840-ben 889, 1842-ben 375, 1845-ben 545 akó. A szőlők síkvidéki homokrészeket foglaltak el, a termést a dézsmaszedők urasági pincébe vitték. 1847-ben az uradalmi alkalmazottak borilletménye 208 akó, a kereskedőknek keveset adtak el. Ami árusításba került, azt az uradalom területén fekvő helységek kocsmáiban mérték ki. (1821-ben 2921, 1823-ban 9500 forint a bevétel borárusításból.) Karácsonyszálláspusztát 1823-ban felmérték, és a pusztán korszerű gazdálkodás kialakítását tervezték. Az uradalmi vezetés álláspontja a karácsonyi puszták termékenységére alapozódott. Belátták, hogy itt érdemes nagyobb jövedelmet hozó beruházást végezni. A puszta adatai: területe 9057 magyar hold. Ebből szántó és rét 8243, szőlő 217 hold. (Öreghegyen 131, Kishegyen 14, Középhegyen 61, Táskai-hegyen 9.) A legelő 596 hold. A szántót, 6735 holdat 3 kalkatúrában művelték. (Dűlők: Napkeleti-halom, Napnyugati-halom, Kútgödre, Újökörmező, Sismándihatár I, Sismándihatár II, Konvenciós-dűlő, Alsórét, Alapihatár, Közép-dűlő, Kukoricás, Szőlőmellék, Felsővölgy, Előszállási-útra-dűlő és a Földvári-útra-dűlő.) A szántókból a herczegfalvi ispánság kezelésében 1641 hold volt, mely közel esett a község határához. A rétek nevei: Belső- és Zelekhalmi-, Hosszú-völgy, Alapi-völgy, Lapos I, Lapos II, Búzaföld-közi- és Szőlőmellék.5 Karácsonyszálláson 1828-ban 105 személy bérelt 177 pozsonyi mérő szőlőföldet. Ezek között karácsonyszállási 3 fő, a többiek nagydorogi, szentmiklósi, bogárdi, tinódi, szentágotai, töbörzsöki és bölcskei lakosok (extraneusok). Herczegfalva határában a majorsági szántó 1460 hold, melyből 240 holdat földbéresek műveltek. A rétek 286 holdat tettek ki, melyek a Bolondvári részen, Felső- és az Alsó-rétben, a Káposztás-kert mellett és a Naplásdűlőben voltak. A legelő 569 hold, 4 részben: Ökörmezőn, Falualatton, Birka-csapáson, és Nagy-legelőn. 1828. november 18-án az uradalmi kormányzat Nagyvenyimpusztán 57 hold szőlő földet mért ki a herczegfalvi jobbágyoknak.6 Ménesmajor kerületben két major volt. A kerület (Herczegfalva és Ménesmajor együtt) 5008 hold; ebből szántó 2442, rét 959, legelő 1517, beltelek 20, tó és nádas 9, egyéb terület 61 hold. Ménesmajorban a szántó 982 hold, ezt 19 táblában művelték. A rét 11 dűlőben 655 hold: Tócsapás, Lapos, Tavon-felül, Tavon- alul, Fűves-kert, Újréten, Parrag és az első Szérűskert. A Ménesmajorhoz tartozó föld 2632 hold. Kisvenyim 1836-ban 4070 holdból állt. Ebből szántó 2042, melyet öt 236 holdas dűlőben műveltek. A kisvenyimi rét 844 hold. A rét 4-5 mázsa szénát termett holdankint. Az ökörlegelő 293, a közlegelő 787, az ugar 670 hold. Nyári tartáson 4 ezer birkát tartott el a legelő. Ebben az évben a kisvenyimi kerületben 2740 birka volt. A regálébérlők uradalmi termékeket is felvásároltak (az előszállási mészáros és a molnár; a nagykarácsonyszállási, a mélykúti, a kisvenyimi, a nagyvenyimi és kokasdi bormérők, a herczegfalvi vendéglős és mészáros). 1848-ban Gelencsér Mihály herczegfalvi mészáros a birkamajorokból vásárolta meg a beteg birkákat. A beteg állatok kiválogatására a mészáros két hetenként jelent meg a majorokban és a birkák párjáért 6 váltóforintot fizetett. A leromlott épületek renoválása, az épületek bővítése, a rendi intézmények fenntartása nagyobb jövedelemét igényelt. Ezért biztos pénzre volt szükség. 1847-ben Villax apát bérbeadta Nagykarácsonyszálláspusztát, Pásztói, a Hont vármegyei Szántót és Apátmarótot és a csallóközi Csákány birtokot. A karácsonyszállási kerületet Schöberl Ferenc és Villax István 12 esztendőre vették bérbe. A szerződésben olvasható, hogy a bérlet akkor érvényes, „ha a szerzetes rend el nem töröltetik”.7 1854-ben a szerződés érvényességét az apát vitatta. (Ennek okát nem sikerült kideríteni. - F. G.) A bérlők perelték az apátságot, a per a sárbogárdi járásbíróság elé került, ahol kimondták, hogy az 1847-ben kötött szerződés érvényes, azt a zirci apátságnak be kell tartania.8 A jövedelem az úrbéres viszonyok megszűntével a gazdasági kerületekben visszaesett. Szembetűnő ez a hercegfalvi gazdaságban, mert ott az uradalom a jobbágyfelszabadítással elveszítette az úrbéres szolgáltatásokat, de a többi gazdaságban is hanyaúás tapasztalható, csökkent az árendások száma. 5 VeML Ap. It. Archivum vetus C 2025 A. 1828. 6 VeML Ap. It. Archivum vetus C 2236 A. 1828. 7 VeML Ap. it. Archivum vetus C 3032 A. 1848. 8 VeML Ap. it. Archivum vetus C 3032 A. 1854. 198
