Kulcsár Mihály (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 43. (Székesfehérvár, 2015)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor†: A zirci apátság előszállási uralma. II. rész: 1826 - 1896
1 Jövedelem Gazdaságok 1841. év (Ft) Előszállás 10 683 Karácsony 6 500 Nagyvenyim 13 680 Herczegfalva 3 612 1850. év (Ft) 7 991 4 600 7 500 983 Villax Ferdinánd apát 1839-ben kezdte el a zirci apátsági épületek bővítését. A monostor keleti szárnya 1842-re lett kész. 1844-ben a rendház előtti gazdasági épületeket hozatta rendbe (cselédház, sütőház, sörmérés). 1845-ben a nyugati szárnyépület készült el, 1847-re a rendi könyvtár, 1854-re a kettős torony. Az apátsági épületek változatlanul ma is ebben a formában állnak. (1852-ben az uralkodó országjárása alkalmával a rendházban szállt meg, Albrecht királyi herceggel együtt.) A déli oldal 1866-ban készült el. Ennek 2. emeletén nyílt meg az apátság hittudományi intézete.9 1848—1849 és a rendi következmények 1848. március után a szerzetesek körében elterjedt a hír, hogy a szerzetesrendeket az új hatalom feloszlatja. „Napjaink meg vannak számlálva” — ez volt a szerzetesek körében a közhangulat. A szekularizációra anyagilag felkészültek a rendházak. Apáti rendelkezés volt, hogy a rend feloszlatása esetén a szerzetesek pénzt kapnak, melyet a rendházaknak Zirc megküld. Pécsen a rendházban általános letargia lett úrrá, egy levelükben olvasható, hogy „a szerzetesrendek felett kimondták a halálos ítéletet”. A levél 1848. május 10-én kelt. Villax Ferdinánd apát 1848. június 16-ára Zircre a 42 fős nagykáptalant összehívta. Az a határozat született, hogy a rendi ingóságokat pénzzé kell tenni, és ebből az összegből fedezhetők a szerzetesi segélypénzek. Zircen segélypénztárt hoztak létre, ahová az ingóságok eladásából származó pénzt összpontosították. A zirci határozat szerint a szerzetesek egyenkint 200 forintot kapnak. (Máshonnan tudjuk, hogy a fehérváriaknak 300-300 forintot ígértek.) Villax apátról ekkoriban megjegyezték, hogy abszolutista nézetei voltak, éppúgy7, mint elődjének, Dréta Antalnak. O sem tudott kitérni a kor uralkodó irányzata elől: „nem apát ő, hanem uralkodó” — hangzott az egyöntetű vélemény. (A pozsonyi diétákon Villax apát politikai központ volt. A követek körülrajongták, kikérték tanácsait a politikai kérdésekben.) A negyvennyolcas eseményekben magukat kompromittált szerzetesek tevékenységének kivizsgálását, a felelősségre vonás jogát az apát magának tartotta fenn. Az apát alapos mérlegeléssel döntött a nemzeti ügy mellé állt szerzetesekről, és a büntetéseket enyhén szabta meg. Meg kell állapítani, hogy a szerzetesek védelme az apáti vizsgálattal biztosított volt. Villax és Scitovszky János prímás között a korábbi időkből feszült a viszony. Amikor a 48- as ügyek kivizsgálását a világi hatóság elrendelte, az apát a maga tekintélyével kivívta, hogy a ciszterciek vizsgálatát maga végezze, és abba ne avatkozzék a világi hatóság, de a magyarországi prímás se. A magyarországi szerzetesrendek apostoli vizsgálójává (visitator apostolicus) a prímást nevezte ki a világi hatóság. Villax apát tekintélyével elérte, hogy a ciszterci rend vizitátora ne az esztergomi prímás, hanem a prágai érsek legyen. A nemzeti ügy mellé állt fehérvári tanároknak fegyelmi tárgyaláson kellett megjelenniük (Svorényi József, Mezner Rudolf, Fordermayer Vilmos, Koller Károly), akiknek státuszát 1849 októberében felfüggesztették.10 1849. szeptember 22-én írott jelentésben a Fejér megyei királyi biztos a fehérvári ciszterci rendházban élő Szvorényi és Mezner szerzeteseket alkalmasnak találta a tanári állásra. A levél szerint a két tanár nem vett részt az 1848—1849. évi forradalomban és szabadságharcban, illetve tanításaik során vagy megnyilatkozásaikban „semleges politikai álláspontot foglaltak el”. Viszont a gimnáziumban működő másik két tanárt (Fordermayert és Kellert) politikai szempontból megbízhatatlannak tartotta, „mert a forradalmi mozgalmakban részt vettek, tanítványaik előtt a magyar nemzeti szellemről tettek tanúbizonyságot”. A zirci apát a fehérvári rendtagok közül azokat, akik a forradalomban részt vettek 1849 októberében Zircre rendelte, és megbüntette őket. 1849. november 9-én a hercegprímás a polányi (ciszterci) lelkész ellen vizsgálatot követelt. A lelkész (Farkas Gergely) a forradalmi tanok híve; a függetlenségi nyilatkozatot kihirdette a templomban. Az apát a lelkész elmozdítását fontolgatta. A világi hatóság nem folytatott a lelkész ellen vizsgálatot, azt az egyháziakra bízta. A községi elöljárók megvédték a lelkészt. Bizonyították, hogy a lelkész sem tett többet a forradalom idején, mint amennyit más papok cselekedtek. A polányi községi jegyző szerint a lelkész nem nyilatkozott arról, hogy az ország 9 VeML Ap. It. Archivum vetus C 3032 A. 1854. 10 VAJDA szerk. 1896, 62-64., 67., 69., 84. 199
