Kulcsár Mihály (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 43. (Székesfehérvár, 2015)

Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor†: A zirci apátság előszállási uralma. II. rész: 1826 - 1896

Az uradalom 1846-ban 12 gazdaságban működött (megjegyzik, hogy a 13. gazdasági egység a herczegfalviak úrbéri birtoka.) A gazdaságok:

A gazdaság neve Területe

hold

négyszögöl

1.Kisvenyim

4 388

1 067

2.Mélykút

3 229

956

3.Bernátkút

2 066

926

4.Herczegfalva

2 380

331

5.Ménesmajor

2 465

553

6.Nagykarácsonyszállás

3 822

973

7.Kiskarácsonyszállás

2 922

817

8.Györgyszállás

1 526

33

9.Előszállás

8 051

1 153

10.Kelemenhalom

2 777

438

11.Nagyvenyim

5 662

517

12.Kokasd

3 296

799

13.Herczegfalva

3 158

900

Össszesen: 45 739 magyar hold

Művelési ágak, 1846

Az egész uradalomban a fundusok terjedelme 1160 hold, a szántóföldeké 26 ezer 735, a réteké 7067, a legelőké 7769, a szőlőké 1581 (utóbbi részletesen: Nagyvenyimben 384, Kelemenhalomban 77, Előszálláson 899, Nagykarácsonyszálláson 220) az erdőké, remízeké 429, az utaké és csapásoké 459, a tavaké 293 és a hasznosíthatadan területeké 243 hold.4

Uradalmi tisztek 1846-ban: Jószágkormányzó Szabó Crysostom (Előszállás). Az alkormányzó, Simon Róbert (Nagyvenyim) az uradalom felső kerületeit irányítja. Ügyvéd: Horvát Ignác (Alap); orvos: Sántha Ferenc (Dunaföldvár); mérnök: Müllner János (Mélykút); számtartó: Villax Ignác (Előszállás); kasznár: Schönberl Ferenc (Kiskarácsonyszállás); 1. kasznár: Schmidt József (Előszállás); 2. kasznár: Salamon Miklós (Mélykút); 3. kasznár: Kolossáry Adám (Nagyvenyim); ménesmester: Finkmann Justus, 30 esztendős, 1842 óta szolgált (ménesmajori lakos, Osnabrück helységben született). Ispán: Torna György (Herczegfalva), ellenőr: Czeiner János központi hivatali alkalmazott. Kastélybeliek: szakácsnő Ament Éva, inas Auenhamer János, kocsis Schlakker Ferenc és Rieger Ferenc. Kastélybeli alkalmazott: tehenes, házi szolga, fűtő és két szolgálólány. A tisztek és a kastély alkalmazottai a környező helységekből vagy az ország más részeiből származtak: Polányból, Ürömből, Bánhidáról, Nagyvázsonyból, Budáról, Győrből, Dunaföldvárról, Pápáról, Promontorról.

A szántóművelés a vetésforgó bevezetéséig a háromnyomásos rendszeren alapult. A tavaszi vetés betakarítása után a föld ugaron maradt, és a következő év tavaszán (május—június) szántották fel, és őszi gabonát vetettek, melyet keverőszántással és vetőszántással készítettek elő. Aratás után a tarlót a következő tavaszig legeltették, a búzaföldbe árpát, a rozsföldbe zabot vetettek.

1845-ben az előszállási kerületben 1305 holdon kenyérgabonát, 640 holdon takarmányt termeltek. A megoszlás az alábbi: búza 667, kétszeres 2, rozs 260, árpa 376, zab 532, köles 18, bükköny 30, repce, mohar 20 hold. A kenyérgabona vetésterületét (1813-tól) jelentősen növelték. 1818-ban a kétszeres gabona 561 hold a szántóföldi növények között, de 1847-re eltűnt a gabonák közül.

A szőlők területe Előszállás-Belmajorban 664 hold. (Bárányhegy 76, Öreghegy 276, Bébiczhegy 240, Akóhegy 74, Ökörmező — a major felett — 204, az urasági szőlő és gyümölcsös 24 hold.)

A belsőmajori gazdaság 3327 hold, a kelemenhalmi 2777. Két történelmi dűlőnév szerepel az összeírásban: Fördős-rét és a Túzok-heg}'. A harmadik gazdaság a Szilfa-vidék. Ez 3107 hold. A béresek ezt a gazdaságot Téliálláson-felüli földeknek nevezték. A negyedik rész az Apáti-osztály. Ez 3080 hold. Ezen a részen fekvő szőlőket a Gulyajárásból hasították ki (160 hold). A darui szőlő 74 hold, az erdő 344, a Borzas-tó 130 hold.

1828. évben az előszállási határban 791 pozsonyi mérő nagyságú a szőlőterület, melyet a szomszéd falvak lakói műveltek. Az összeírásból kiderül, hogy a szőlőbirtokosok közül 561 nem előszállási lakos, hanem alsószentiváni,

4 VeML Térképtár. Előszállás. A. 1846.

197

I