Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Tanulmányok - Szücsi Frigyes: Avar kori balták, bárdok, szekercék és fokosok. Baltafélék a 6-8. századi Kárpát-medencében
lyukvédő és meUékszíjveret a 8. század közepe tájára, legkésőbb a 8. század harmadik negyedére keltezhető.162 Mivel a veretek készítésének az idejére vonatkozik a korhatározás, ismernünk kellene az eltemetett korát, hogy' az övgarnitúra sírba kerülésének idejére következtetni tudjunk, s ezáltal a szekerce korát is pontosabban meghatározhassuk. Táp VI. és 3. sírjának szekercéi melletti övtartozékok a 8. század utolsó negyedére tehetők, de itt sem ismerjük az eltemetettek korát, tehát elviekben adott akár a 9. század elejére való keltezés lehetősége is.163 Összességében elmondhatjuk, hogy' a szekerce típus hosszú és magas éllapú altípusa (10a pengeforma) valamikor a 8. század második felében, legkésőbb a 8. század utolsó negyedében alakult ki az Avar Kaganátus északnyugati — Dunától északra és a Garamtól nyugatra elterülő — vidékén,164 és még a 8. század végén megjelenhetett a Kisalföldön,165 valamint a Duna-Tisza közének északi peremén.166 Ennek ellenére a 8. és 9. században egyaránt a Dunától északra volt a legkedveltebb a használatuk.167 Akadnak temetők, ahol megfigyelhető a szekercék irányába mutató fejlődés (tipológia), és a típus kialakulásának nyomaira bukkanhatunk. Talán ezt mutatja egy' vágseliyei/ Sal'a II. Duslo I. szórvány fokosbalta, és ugyanennek a temetőnek az 1. sírjából előkerült szekerce, valamint Győr-Téglavető 194. sír L alakú bárdja és a 74. sír szekercéje. Biztosabb, jobban keltezhető példára lelhetünk a pogsonybesgtercei temetőben. Míg a 675—720 közé keltezhető 17. sírban egy L alakú bárd töredéke volt, a 700—720 közé tehető 9. sírban egy' rövid és magas éllappal ellátott pengéjű altípusba sorolható szekerce helyezkedett el. A 750-780 közötti időszakra datálható 76. sírban már egy' hosszú és magas éllapú (10a pengeforma) altípusba tartozó szekerce rejlett.168 Táp 103. sírjából egy' balta és szekerce közti átmeneti darab származik.169 A 8. század végére, esetleg a 9. század elejére keltezhető VI. és 3. sírokban már a hosszú és magas éüapú altípusba tartozó szekerce volt. A hosszú és magas éüapú altípus (10a pengeforma) a 9. század során is előfordult Pannóniában.170 A 10b pengeformával rendelkező hosszú és alacsony éüapú altípust csak a 9. század első felében kezdték el használni a Kárpát-medencében.171 A hosszú és alacsony éüapú 10b pengeforma — a jelenlegi adatok alapján — feltehetően a hosszú és magas éüapú 10a pengeformából fejlődött ki. A 10c pengeformával172 eüátott rövid és magas éüapú altípus már a 8. század első felében megjelent az avar leletanyagban (Pogsonybesgterce,/Záhorská Bystrica 9. sír), majd egy' példánya ismert a 8. század végéről, 9. század elejéről Morvassyentjános / Moravskj Ján-tó\. 7.5. Kettősfokos típus — eredet, időrend és párhuzamok A kettősfokosok a közép avar korban jelentek meg. 3 darab keltezhető erre az időszakra (Bnly-Syiebert-pusgfa A 3. sír; V.sély! 'felovce 170. és 616. sír). A késő avar korban megnő a számuk (7 db), de előfordulásuk még így is ritkának mondható.173 Az egyik legkésőbbre, a 8. század végére, esetleg a 9. század elejére keltezhető kettősfokos Komárom-IIájógyár 30. sírjából került elő.174 Trugly Sándor a temetőmonográfiájában nem említi a sírleírásban,175 de rajza szerepel a 30. sír tábláján.176 A tárgyalt kettősfokos szárai (fokai) mindkét oldalon enyhén lefelé tartanak. Ezzel a tulajdonságával eltér a többi avar kori darabtól és formailag inkább az egyetlen honfoglalás kori - 10. század közepére tehető - kettősfokos (Szabadkígyós-Páüiget 7. sír) felé mutat.177 Szűcsi Frigyes: Avar kori balták, bárdok, szekereik és fokosok. Baltafélék a 6-8. sgágadi Kárpát-medencében - Awarenyeitlichc Streitäxte und Beile. Äxte im 6-8. Jahrhundert aus dem Karpatenbecken—Axes and hammer axes in the Avarperiod. Axes in the 6—8. century in the Carpathian Basin 162 SpA II. (KISS Gábor 1995,117.) >« SpA III. (TOMKA 2003,35.) 164 Komárom-Hajógyár/ Komámo- Todenica 128. sír; Párkány/ Stumvo 218. sír; Poysonybesyterce/Záhorská Bystrica 76. sír. 165 Győr Téglavető dűlő 74. sír; Táp-Borbapusyta VI. sír, 3. sír. 166 Syirák-Dagenfeld-birtok 16. sír 167 8-9. század fordulójának környéke pl. Komárom-Váradi új Komámo, IV. — Várnáiba ul. 21. sír. 9. századból pl. Mikulice/Mikulcice-Klásterisko 1365. sír. 168 A pozsonybesztercei sírok keltezéséhez ld. ZÁBOJNÍK 1995, Nr. 13. 109 Tomka Péter szerint a tápi 103. sír baltaféléje „igazi fejsze”. (TOMKA 1977-78, 70-71., IX. tábla; TOMKA 2009, 259., 38. lábjegyzet) 170 Garabonc-Ófalu 49. sír. (SZŐKE 1992, 97-99., 229-230., 500., Taf. 16.) 171 A 10b pengével rendelkező altípus képviselői nem szerepelnek adattárunkban, mivel 9. századiak. 172 A 9-10. századból hasonló forma, még zömökebb kialakítást eredményező vastagabb nyakkal, Alexander Ruttkaynál: Typ I F. (RUTTKAY 1976, Abb. 42., 309.) 173 2 darabnál (Mosonsyentjános-Karicsbánya 192. sír; Kákócvjfaha-Bagi földek 8a 226. sír) nem eldönthető, hogy a közép vagy a késő avar korra keltezhető. 174 Trugly Sándor az egyik legkésőbbi lovassírként említi a 30. sírt. A perem belső oldalán bepecsételt díszítéssel ellátott edény a sírból az avar kor legkésőbbi szakaszára jellemző. (TRPGLY 2008, 115.) 175 TRUGLY 2008,18-19. nr. TRUGLY 2008, 5. tábla; 9. Kiss Attila is tudni vélt ebből a temetőből eg)’ kettősfokosról, mégpedig a 38. sírból, amit a közép avar időszakra tett, de minden bizonnyal téved (Komárno-Schiffswert 38.: KISS Attila 2001, 239.), és kizárásos alapon a 30. sírra gondolhatott 177 PETKES 2006, Kát. 62. 133
