Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Tanulmányok - Demeter Zsófia: Régi és új szerepkörök Székesfehérvár történetében
Demeter Zsófia: Régi és új szerepkörök Székesfehérvár történetéhen A vállalatnak 4 gyáregysége volt: öntöde, hengermű, présmű, és a kamionok felépítményének gyára.478 479 Zöldmezős beruházásként csatolt az üzemhez 1994-ben egy csavargyárat, 1997-ben egy kerékgyárat Székesfehérváron és egy kábelköteggyárat Móron.480 Erős maradt, sőt erősödött a városnak a pénz- és hiteléletben betöltött szerepe, ma ismét pénzintézeti központ. Ezen intézetek gazdaságra gyakorolt hatása jelentős. A válságból való kilábalás jeleként az országban az elsők között indult meg az ipari parkok kialakítása. 1997-ben még csupán hat pályázó volt az országban erre a címre, s ezek közül három fehérvári volt. Az első ipari parkok a fő utakhoz kapcsolódtak. A déli kivezetőutak mellé, az autópálya vonzásában helyezkedett el a Sóstói Ipari Park az egykori repülőtér és a szovjet katonai bázis területén. A Videotonhoz és a 8-as elkerülő úthoz kapcsolódott a Videoton Ipari Park. A Seregélyesi úthoz és az autópályához kapcsolódott az Álba Ipari és Kereskedelmi Zóna. 2000-ben kapta meg ezt a címet a Déli Ipari Park, 2001 -ben az Ikarus Ipari Park, 2002-ben pedig a Visteon Innovációs és Ipari Park. A hat ipari park között bizonyos specializáció alakult ki, összterületük megközelítette a 400 hektárt, mintegy 15 ezer embert foglalkoztattak.481 Összefüggő iparterületként hasznosították az ipari zónákat: a város nyugati határában a 8-as út mellett alakult ki a Városkapu Ipari és Kereskedelmi Zóna,482 a Feketehegy Ipari Zóna és a Gugásvölgyi Ipari Övezet.483 A nagy átalakulásban a kisvállalkozók segítésére hozták létre inkubátorházként a Székesfehérvári Vállalkozói Központot, s ezzel ismét az elsők között kezdtek bele egy volt szovjet laktanya hasznosításába.484 Székesfehérvár gazdaságának átalakítása szempontjából különösen fontos volt a város infrastrukturális és logisztikai helyzetének kihasználása. A mai közlekedés földrajzi helyzet az ország legfejlettebb DNy—EK-i gazdasági tengelyét használja: így több, csak korszakunkra jellemző újdonságra épített. Ezek közül legfontosabb a Dunaújvárosnál létesítendő új Duna-híd, az a tény, hogy itt teremtődött meg az Ml és az M7 autópálya közötti kapcsolat, illetve részben már megépült a 8-as főút és az M7 autópálya várost elkerülő összekötő útja (ami mellesleg több ipari zónát is összekapcsolt). A vasúti rendszer szempontjából fontos, hogy itt keresztezi az ország sugaras vasútvonalait a gyűrűs rendszer. Az is a tervek hátterében munkált, hogy a börgöndi polgári repülőtér fejlesztése egyéb távlati tervek megvalósulását is segíti.485 Az új iparosítás következményeként - és a magyar mezőgazdaság válsága miatt is persze — a mezőgazdaságból élők aránya korszakunkra a mélypontra jutott. 2001-ben csupán a népesség 1,5%-a élt a mezőgazdaságból.486 A 13 ezer különféle nagyságú ipari vállalkozással szemben mindössze 150 körüli volt a mezőgazdasági vállalkozások száma. A 90-es években még a város határában gazdálkodó három nagy termelőszövetkezet (Kossuth, Vörösmarty, Szabad Elet) a termőterület 95%-át művelte, ezek mellett mára a kisvállalkozások és az egyéni gazdaságok száma növekedett.487 Az új korszak jellegzetessége és újdonsága az, hogy ezt a modern várost már nem volt elég a hagyományos középfokú oktatási struktúrával kiszolgálni. Több technikum és a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karának kihelyezett tagozata jelezte a műszaki értelmiség képzésének fontosságát, illetve megjelent a felsőfokú képzőintézmény. 1969-ben létesült a Földmérési Technikum, amely később az Erdészeti és Faipari Egyetem Földmérési és Földrendező Karaként, ma a Nyugat-Magyarországi Egyetem részeként működik városunkban. 1992- ben a városi önkormányzat közreműködésével önálló alapítványi felsőfokú intézményként jött létre a Kodolányi János Főiskola. Ezzel a város a felsőoktatásba is bekapcsolódott, mégpedig egy nem állami fenntartású alapítványi főiskolával, amely forma az országban először jelent meg.488 A városi önkormányzat kezdeményezőkészségét jelzi, hogy itt van a legtöbb alapítványi fenntartású óvoda, általános és középiskola. A felsőoktatási intézmények mellett fontos az 1992-ben alapított Székesfehérvári Regionális Munkaerőfejlesztő- és Képző Központ tevékenysége. Mindezek miatt és a kiterjedt oktatási intézményhálózat miatt (a városnak 26 óvodája, 25 általános iskolája és 24 középiskolája működött 2004-ben) a város a Közép-Dunántúl legdinamikusabb oktatási centrumává vált.489 A városrekonstrukció nehéz, több évtizedes folyamata számos illeszkedési és egyensúlyi kérdést vetett fel. A megoldásokban a kérdés fontosságához mérten (ám a korszakot jellemző fejlesztéspolitikai koncepcióihoz 478 HORVÁTH Tamás szerk. 2001,10-11. 477 HORVÁTH Tamás szerk. 2001,11. 480 HORVÁTH Tamás szerk. 2001,12. 481 POSCH szerk. 2004, 38-39. 482 FARKAS Gábor főszerk. 1997, 224. 483 POSCH szerk. 2004, 54. 484 POSCH szerk. 2004, 39. 483 POSCH szerk. 2004, 41. 55. 486 POSCH szerk. 2004, 72. 487 POSCH szerk. 2004, 36. 488 POSCH szerk. 2004,64. 487 POSCH szerk. 2004, 67. 98 I
