Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Tanulmányok - Demeter Zsófia: Régi és új szerepkörök Székesfehérvár történetében
Demeter Zsófia: Régi és új szerepkörök Székesfehérvár történetében igazodóan) kevés szó jutott a helyi társadalmi akaratnak. Saját hangjukat a fehérváriak csak az 1980-as években, a Palotaváros építésekor, a Skanzen megőrzésekor, és a híres Sóhajok hídja (a városháza tömbjei közötti átjáró) megakadályozásakor kezdték hallatni. Eleinte csak úgy, hogy megakadályozták az új városrész széleinek túl sűrű és túl magas beépítését, a Rác utca lebontását, és a híd felépítését. Tegyük hozzá epilógusként, hogy ilyen társadalmi ellenkezés fogadta a romkerti védőtetőt, amelynek az ezredforduló után a lebontását sikerült elérni. A közvélemény formálásában, a problémák nyilvános vitatásában jelentős szerepet játszottak a város régi és új építészei, illetve az 1984-ben alakult Városszépítő és -védő Egyesület, mint civil fórum. Sajátos, tipikusan korunkbeli jelenség — hiszen mutatja a civil kezdeményezés erejét és fontosságát —, hogy a műemléki helyreállítás, a rekonstrukció képes közösséget erősíteni. Érdekes példa erre az, hogy a megújított és restaurált berendezésekkel felszerelt Rác templomban újra éledt a szerb közösségi élet: a Szerb Nemzetiségi Önkormányzat újjászerveződött; a görögkeleti közösség számban jelentősen fogyatkozva, de újra él, és hallatja szavát, havonta egyszer miséket tartanak. A templomkertben Szent Iván-napi búcsút tartanak, együtt vesznek részt a grábóci búcsún. Ugyanígy megújult a Ciszterci Szent István Gimnázium diákjainak részvételével a német misék hagyománya a ciszterci templomban. A III. Béla Lovagrend őrzi névadó királya emlékét, és felvállalta az itt eltemetett királyok tiszteletét, emlékének ébresztgetését. Ebbe a sorba csak kevéssé illeszkedik, de az idegenforgalmi vonzerőt biztosítja a királyi esküvők hangulatának felidézése, és a történelmi órajáték. A városépítés egészének áttekintése a városrendezési terv 1991. évi felülvizsgálatakor került fehérvári szakemberek kezébe.490 A mérnöki csoport egy idővel dacoló várost kapott kézbe, melynek kényszerű átépítésében többnyire persze maga is részt vett. Jól megfogalmazott feladatukként ismerték a tilalmak feloldását, az erőszakos beépítések minimalizálását, a tömbbelsők feltárását, a külvárosok kisvárosias hangulatának megtartását és a zöldövezetek védelmét. 1991-ben felvetették, hogy a szovjet hadsereg kivonulásával megürült laktanya és körzete rehabilitáció után oktatási centrumként, akár egyetemi campusként hasznosítandó. Az ezredforduló után újra felvetődött ez az elképzelés egy műszaki felsőfokú intézmény tervezésekor. A felülvizsgálati anyag foglalkozott a megépült lakótelepek egészében kedvezőtlen összképének javításával. A József Attila utca környékén hangsúlyozták a tömbbelsők feltárását, illetve a széleken megmaradt utcák kisvárosias hangulatának megőrzését. Elérendő célnak tartották ezekben az utcákban (Kégl, Távirda, Károly János) nyüzsgő üzleti negyed kialakítását. Mára elmondhatjuk, hogy ez a cél megvalósult, persze úgy, hogy a nyüzsgés a Belvárosból, annak hivatali és bankéleti funkciója miatt kiszorult, igaz, hogy az üzlet maradt. Szép feladat lenne a zöldövezetekkel kapcsolatos célokat megvalósítani. A felülvizsgálat anyaga megvalósíthatónak tartotta a Horváth István-lakóteleptől, az orosz temetőn keresztül, az Aszalvölgyi-árok mellett a kórházig kialakított sétányt, a Varga-csatorna partján kialakított zöldövezetet, a Fürdő utca - Malom utca és a Malomcsatorna körzetében, illetve a Bregyó köz felé indított zöldövezetet. Talán még nem késő. Hiszen naponta tapasztaljuk régi, már-már feledett tervek megvalósulását. Jó sikerrel folyik a Sóstó rehabilitálása: védettséget élvez 1990 óta a Sóstó-Homokbánya Természetvédelmi Terület (121 hektár), amelyen 2000-ben nyílt meg a tanösvény.491 Itt meglátogathatjuk annak a kiserdőnek a maradványát (Sóstó-Kiserdő, Vízmű-erdő), amelynek ültetésével Schmöltz Leopold Székesfehérvár szépészeti fejlesztéseit elkezdte. Román András szavai, melyek 1972-ben még csupán a Belváros védett együttesére vonatkoztak, ma már az egész várost jellemezhetnék: „Mindenki, aki szereti a műemlékeket, szeretettel és tisztelettel övezi az ezeréves várost. Szeretettel, mert szép, harmonikus, bensőséges és magyar. Tisztelettel hősi múltja, s azt ápoló, féltve őrző mai fehérváriak iránt.”492 IRODALOM BÁNYÓCZKY Ferenc szerk. 1974 jubileumi évkönyv a Székesfehérvár Ingatlankezelő Vállalat 25 éves alapításának éifordu/ója alkalmából Székesfehérvár. BICZÓ Piroska 1996a Királyi bazilika. In Altmann Julianna et al.: Medium regni. Budapest. 65-76. 1996b A mennybe felvett Szűz Máriának szentelt prépostság templomának maradványai. Fehérvári Almanach, 1996. 18-21. 2001 A székesfehérvári Szűz Mária prépostság templomának régészeti kutatása. Magyar Múzeumok, 2001/1. 3-6. 490 Székesfehérvár rendezési terve 1991. évifelülvizsgálata. Székesfehérvár Megyei Jogú Város levéltára. Sagittarius Kft. tervtára. 491 POSCH szerk. 2004,140. 492 ROMÁN 1972,16. 99
