Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Tanulmányok - Demeter Zsófia: Régi és új szerepkörök Székesfehérvár történetében
Demeter Zsófia: Régi és új szerepkörök Székesfehérvár történetében A városközpontot illetően tudatosan fogtak hozzá egy város képjavító folyamathoz, amelynek alapját a Say Géza által már 1927-ben felvetett műemléki felújítás képezte, de beleértették utóbb a cégfeliratok egységesítését is. A nagy jelentőségű munkának híre, elismertsége keletkezett, jó sajtója volt. A fehérváriak máig szívesen emlékeznek erre a korra, amely felmutatott valamit a régi dicsőségből, valamit, amit a saját hasznára is tudott fordítani, amiből erőt meríthetett. A nagy építési korszak és az ünnepi év tanulságait dr. Say Géza a jövő feladataival vetette össze: „A Szent István emlékév volt a kezdet, mely után megállnunk nem szabad. Nehéz a feladat, mert valaha királyok díszítették a várost, viszont könnyebbé az teszi, hogy nemcsak jogai voltak e városnak királyiak, de emlékei is azok.” A jelentős átalakulásról, Fehérvár történelmi szerepéről és az év eseményeiről igen kedvező képet nyert a külföldi sajtó is: számos jelentős lap tudósított innen.313 A modern Székesfehérvár a művelt Európa figyelmének középpontjába került.314 A város anyagi erejét a belvárosi rekonstrukcióra fordították. Az utcák, terek rendezésére, a strand területének és a Sárgaföldes-dűlő rendezésére felhasználták az ínségmunkákra átutalt központi kormányzati támogatást, illetve erre használták a polgárok befolyó adóját is. Központi támogatást vettek igénybe a nagy kiemelt beruházásokhoz: ebből készült a romkerti feltárás és az emlékhely kialakítása, a Szent István-szobor pedig egyenesen a „nemzet ajándéka” volt Szent István városa számára. A nagy rendezési folyamat élén Kocsis Iván és Schmidl Ferenc építészek álltak, hozzá Hóman Bálint székesfehérvári nemzetgyűlési képviselő, miniszter révén állami fejlesztési pénzeket kaptak. Egyáltalán a város liberális vezetése a modern jobboldal összefogásával jó kormányzati támogatással dolgozhatott. Városfejlesztő programját a nemzeti célokhoz kapcsolta. Nem csupán az országalapító szent királyhoz, hanem ahhoz a szerephez is, amelyet a város a Nemzeti Hadsereg fővezérletének székhelyeként 1919 őszén betöltött. Ezzel sikerült feledtetni a legitimista bélyeget, s ennek látványos következményei lettek. Hosszas törvényhozási előkészítés után sikerült elérni, hogy az országgyűlés két háza együttes kihelyezett ülést tartson Székesfehérváron (1938. augusztus 18.),315 illetve azt, hogy a város az országos program egyik színhelye legyen. Horthy kormányzó és az állami, egyházi és katonai vezetés 1938- ban három nagy7 országos jelentőségű eseményen járt Fehérváron (vitézavatás: 1938. május 22; a Szent Jobb látogatása és Prohászka püspök újratemetése: 1938. június 1.; és az országgyűlés). Érdekességként jegyezhető meg, hogy' született arra kormányzati elképzelés, hogy Szegedhez hasonlóan a nemzeti gondolat újkori születési helyeként fejlesztik Székesfehérvárt is.316 Erre többek között maga Hóman Bálint vagy Gerevich Tibor, illetve Aba Novák Vilmos itteni szerepe is utal. Székesfehérvár jelentőségének megnövekedése már 1936-ban érezhető volt. Ekkorra a tankerületi királyi főigazgatóság, az orvosi kamara és a tűzrendészeti kerület is székhelyet nyert Fehérváron. Mindezek regionális szerepkört jelentettek. Az átalakításokra a város nagyon sokat költött. Belső tartalékai jó része a városi közművek részvénytársasága nyereségéből adódott, vagyonán és az általa biztosított infrastruktúrán alapult. Elsősorban ebből adódott a környező települések szoros kapcsolata, mely máig jellemzője Fehérvár kapcsolatrendszerének. A polgármester kiegyensúlyozott gazdálkodással, és egyben szigorú takarékossággal teremtette meg az építkezések városon belüli társadalmi támogatottságát: a lakosságtól az egyházmegyéig, a megyei adminisztrációtól a hadseregig mindenkit megnyert, hiszen mindenki a nemzeti gondolat ünneplését és saját érdekei megvalósulását egyszerre látta benne. A városban lévő szervek saját épületeiket is felújították a nagy7 ünnepségekre. Csitáry nagyon sokat tett azért, hogy programját ellenzékével is elfogadtassa, s minden erőt a városfejlesztésre koncentráljon. Jellemző, hogy7 polgármestersége idején nem fordult elő, hogy a közgyűlésben támadás érte volna a várospolitikát.317 Fontos megfigyelnünk, hogy7 a koncepció végrehajtásakor már létezett a városfejlesztésről és az építésügyről országos szabályozás (az 1937. évi 6. te.), amelynek szellemében, illetve végrehajtási utasítása alapján fejeződtek be az átalakítások, s amelyre az 1940-ben kidolgozott városfejlesztési program épült.318 Csitáry7 polgármester, s ez talán legnagyobb érdeme, elsőrendű fontosságot tulajdonított a Zavaros Aladár polgármestersége alatt megalapozott urbanizáció továbbfejlesztésének. Célja az volt, hogy a Belvárostól a külvárosok széléig elvigye az akkori technika minden vívmányát. Megalakították a város köztisztasági vállalatát, a jéggyárat, az új kőbányát, új vásárteret képeztek ki a Homoksoron, megépült az egészségház, a gyógyíthatatlan betegek menháza, az úri nők otthona. Jelentős fejlesztést hajtottak végre a város saját kezelésében levő villanytelepen: az energiával ellátott települések gyűrűje már Pákozdtól Nádasdladányig ért. Ekkor cserélték ki a Belvárosban a légvezetékeket föld alatti DEMETER - GELENCSÉR Ferenc 2002,142-143. 314 FARKAS Gábor: Várostörténeti tanulmány. Székesfehérvár a két világháború között. Kézirat. SzYL. XV. 5. Kézirattár 445. 35. 3,5 Demeter Zsófia — Gelencsér Ferenc: Örvendezz, királyi város. Székesfehérvár, 2002, 179. 316 FARKAS Gábor 1999, 50. 317 FARKAS Gábor 1999, 50. 318 FARKAS Gábor: Gazdasági, társadalmi és kulturális szerkezet Székesfehérváron. 1919—1941. Kézirat. SzVL. XV. 5. Kézirattár 445. 24—26. 79
