Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Tanulmányok - Demeter Zsófia: Régi és új szerepkörök Székesfehérvár történetében
Demeter Zsófia: Régi és új szerepkörök Székesfehérvár történetében 1929 fontos dátum a székesfehérvári utcanévadás gyakorlatának kidolgozása szempontjából. Az 1929. március 1- jei közgyűlésen a névadás szempontjait alakították ki: fő szempont volt, hogy a történelmi nevekhez nem nyúlnak, de az új utcákat és területeket meghatározott elvek szerint nevezik el. Az Öregheg)', a Ráchegy és a Maroshegy utcáit az elszakított országrészek településeiről nevezik el, Szárazrét és Feketeheg)' utcáit folyókról, a Vágóhídi-dűlő utcáit hegyekről, az Almássy-telep utcáit a magyar vezérekről, a búrtelepi utcákat a magyar történelem neves személyeiről, a Ráctemető mögötti utcákat pedig Szent Gellért, Szent Asztrik és Szent Mór püspökről.306 Nagy jelentőségű volt a városi gazdálkodás szempontjából, hogy 1924-ban a városi tulajdonú kommunális üzemeket összevonták, és részvénytársasági formában üzemeltették. így adódott lehetőség a fejlesztésükre akár más városi jövedelmekből is, a következő korszakban pedig a Közművek Rt. már jövedelmet termelt, s azokat fordították városfejlesztési célokra. így tehát a város maga alapított céget a kommunális szolgáltatásra, s ez a cég 1952-ig állt fenn.307 A közművállalatba került villanytelepen nagy jelentőségű rekonstrukció zajlott le. Az 1925-től modernizált erőműre a következő évtizedben rákötötték a környező Fejér megyei községeket, sőt az ekkor Veszprém megyéhez tartozó Enying környéki településeket is.308 Jól látszik ebből, hogy a városnak új szerepköre volt kialakulóban az energiaelosztásban. Nem szabad elfelednünk, hogy az erőmű fejlesztése lett a kulcsa az 1930-as évek végi stratégiai iparfejlesztésnek is. Ezen alapokon építkezett a modem város alapjainak letevője, Csitáry Emil polgármester. Koncepciójának lényeges eleme a dicső múltra épülő teljes városfejlesztés volt: az urbanizáció eredményeinek a városhatárokig való eljuttatása, egyre újabb, lehetőleg regionális, vág)' országos hatókörű szerveknek a városban való letelepítése, és a nagyipari fejlesztés. A programnak tehát alappillére volt a dicső múltra épülő városfejlesztés, de nem csupán azért, hogy a város méltó legyen múltjához, hanem azért, hogy el tudja tartani népességét. Az 1830 és 1930 közötti száz évben ugyanis a város népessége majdnem megduplázódott (ekkorra meghaladta a 42 ezret), házainak száma pedig majdnem megnégyszereződött. Társadalmában az őstermelők, a közlekedés, valamint a kereskedelem és hitelélet területén foglalkoztatottak aránya sokkal magasabb volt, mint a hasonló kategóriájú városokéban. Ez önmagában is jelzi az iparosítás hiányát. Székesfehérvár az 1930-as évek infrastrukturális fejlesztéseinek következtében vált képessé a nagyipar fogadására.309 Ilyen szempontból a II. világháború megakasztotta a fejlesztést, és részben tönkretette az alapokat, mégis ezen indult meg a nagyvárossá válás. A város középpontjában, a legsűrűbben lakott városias területen ekkor már elfogytak a beépíthető területek. Újakat, s egyben széles utakat is a várkör csatornájának beboltozásával nyertek. Az 1873-as szabályrendelet igen körültekintően rendelkezett az akkor még nyitott csatornákról. Leszögezték: ott majd út lesz, tehát kellő szélességben kell tartani a csatornák partjait. A várkörúti csatornaboltozások három szakaszban történtek. Időben első a régi Várkörút déli szakasza, a 10-es, 20-as években történt, rajta a Petőfi utca új nyílása körüli középületek: Ipariskola, Felsőkereskedelmi, a Nőnevelő új épülete, majd tanítóképzője.310 Időben másodszorra boltozták az északi szakaszt, melynek középpontjában a Belváros Rákóczi úti nyílása és csomópontja állt. Ezen a szakaszon levegős modern villasor épült az 1930-as években. Szép, széles, árnyas (három soros) gesztenyealléval, melynek kivágásán az 1970-es évek végi útszélesítéskor hiába keseregtünk (mementóként maradt egy fa a régi múzeum udvarán).311 Harmadikként nyílott meg az Új Várkörút (ma Prohászka út), amely a vasútállomás előtt kialakított új térbe torkollott.312 1931-ben Marosi Arnold, a múzeum igazgatója Bor)' Jenő 69-es Hindenburg gyalogezred emlékműve elhelyezésekor azon kesergett, hogy mennyire hiányzik egy elfogadott városrendezési terv, amely előre gondoskodna az utcák és terek kiképzésének meghatározásáról. Csitáry Emil (polgármester 1931-1941 között, Székesfehérvár város főispánja 1941-ben) városfejlesztési koncepciójaként éppen ilyet dolgozott ki, s előre meghatározta a 30-as évtized irányait. Középpontjában a Szent István-évre (1938) való felkészülés állt, amely időpontra egy modern nagyváros kialakítását célozta meg. Törekvésének teljes sikerét mutatja, hogy korszakát „fehérváriasan” Csitáry-éraként szokás emlegetni. Az érdemes polgármester munkásságának emlékét őrzi fúrásától napjainkig a Csitáry-víznek nevezett forrás, illetve ma már kútház is a Rózsáskertben; s van Csitáry utca is. 306 FARKAS Gábor: Gazdasági, társadalmi és kulturális szerkezet Székesfehérváron. 1919-1941. Kézirat. SzVL. XV. 5. Kézirattár 445. 39. 307 FARKAS Gábor: Gazdasági, társadalmi és kulturális szerkezet Székesfehérváron. 1919-1941. Kézirat. SzVL. XV. 5. Kézirattár 445. 12. 308 FARKAS Gábor: Gazdasági, társadalmi és kulturális szerkezet Székesfehérváron. 1919-1941. Kézirat. SzVL. XV. 5. Kézirattár 445. 18. 309 FARKAS Gábor főszerk. 1997, 220. 310 DEMETER - GELENCSÉR Ferenc 1990,148. 3" DEMETER - GELENCSÉR Ferenc 1990,149. 312 DEMETER - GELENCSÉR Ferenc 1990,149. 78 ~T
