Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Tanulmányok - Demeter Zsófia: Régi és új szerepkörök Székesfehérvár történetében
Demeter Zsófia: Régi és új szerepkörök Székesfehérvár történetében és a következő korszak kirobbanó eredményeire. Zavarost hivatalvesztésre és börtönbüntetésre ítélték, Vargha Elemér a vizsgálat alatt öngyilkos lett.293 Az 1920-as évekre jellemző, bog}' a város csak a fejlesztések révén tudott volna munkaalkalmat, ellátatlanjainak megélhetést biztosítani, de a fejlesztésekhez szegény volt. A megoldási út tehát a hitelfelvétel és a városi vagyon eladása lehetett. Közvedenül a háború után harmadik, és sajnos legtovább (1941-ig) élő megoldás az állami ínségakciókban való részvétel volt. Az alapállás az volt, hogy segélyt az ínségmunkában résztvevők kaptak a városon keresztül, a munkát pedig városrendezési célokra fordították. így rendezték pl. a Tanya sort, a Csikvári úti homokbányát, így épültek állami támogatással objektumok (polgári iskola, Széchenyi utcai aluljáró). A magyar békeszerződés és a stabilizáció után volt lehetőség a hitelfelvételre. 1925-ben a Speyer-bankháztól felvett hitellel az előző adósságokat törlesztették, 1926-ban az újabbat pedig kommunális beruházásokra fordították. 1929-ben folyósították a Pragma Részvénytársaság hitelét, majd 1933-ban újabb Speyer-kölcsönt. A nagy városi érdekkülönbségek miatt valódi fejlesztésekre csak ez utóbbiakat fordították, ekkorra ugyanis a városvezetésben a fejlesztéspártiak jutottak nagyobb szóhoz. Témánk szempontjából fontos ezekről a vitákról elmondani, hogy már 1927-ben a belvárosi utcák és épületek műemléki feltárásáról és rekonstrukciójáról tárgyaltak. Say Géza felvetésének ekkor csak részeredménye lett a Szent Anna-kápolna feltárása és helyreállítása, a belvárosi szintű tervek csak az 1930- as években valósultak meg.294 A kölcsönökből épült a Gazdasági Népiskola 1927-ben a Kertalján, a Pörös-dűlőben. Az iskola 22 holdas tangazdaságában önállóan gazdálkodott.295 Kölcsönből épült a járványkórház (1928), útburkolások kezdődtek, s ebből valósult meg a villamosmű rekonstrukciója is. 1928-ra lett készen a Téli Gazdasági Iskola (Tschenke Hermann terve), melyhez a Vásártérből a város a telket ingyen adta, és a Lovasberényi út mellett gyakorlóterületet is jelölt ki számára.296 Ekkor jelölték ki az evangélikus templom számára a területet (felépült 1932-ben Sándy Gyula tervei szerint).297 Ingyen adta a város a telket az Allamépítészeti Hivatal épülete számára 1929-ben. Ez utóbbi épületek a Törvényház körzetében a Vásártér beépítése folyamatában létesültek. A városi törzsvagyon a beruházásokhoz fedezetül szolgált, vagy az árát építették be. Eladták az Orhalmi Szőlőket, parcelláztak a Váralján, a kisbasai dűlőben, a fövenyi tanyadűlőben és a Laposmezőn, házhelyeket alakítottak ki a Pörös-dűlőben, illetve a Hosszúsétatéren. Eladták a Rózsáskertet és a Purger-malmot, valamint a postaépületet, ennek bevételéből bővítették az aszalvölgyi vízmüvet.298 A pénzügyi palota eladása után városi tulajdonú lakásokat építtettek bérlakásként és a menekültek elhelyezésére. Ilyen lakások épültek a Felsőkirálysoron, a Havranek utcában, a Munkás utca (Géza u.) elején és az Ezredéves Iskola mögött.299 Kislakásépítő akció céljára adták el a MÁV-nak a vasútállomással szemközti területet 1921-ben.300 A vitézi telkeket a Vadmezőn, a Rác- és az Aszalvölgyi-dűlőkben mérték ki. Bolgárkertészet számára bérbe adták a szennyvíztelep melletti területet a Váralján a Basa-árok mellett,301 ahol kiváló öntözési lehetőség volt. Új házsorok keletkeztek a Külső Berényi úton és a Csutora temető mellett. A Bírósági Palota mellett felépült a Pajzs-szanatórium (mai rendőrség).302 A megfogyatkozott városi föld szántóin 1926-tól a város megszüntette a gazdálkodást: kisbériéibe adta a parasztoknak. A városi gazdálkodás eszközeit, lovait, bognárműhelyét eladták.303 A trianoni békeszerződés után a városba új és új szakhivatalok telepedtek. 1919 őszétől Székesfehérvár rendőrkerületi központ lett. A kerületi kapitányság épületét 1927-ben építették a Vásártéren, a Pajzs-szanatórium mellett. A II. csendőrkerület is székhelyet nyert Székesfehérváron, mely előbb négy, majd öt dunántúli megye parancsnokságát látta el. Ugyancsak regionális, vagy megyei funkciót kapott a város az erdőigazgatás, a kultúrmérnöki, a tisztiorvosi hivatal, a mezőgazdasági kamara és a pénzügyigazgatóság letelepítésével.304 A városba költözött állami hivatalnokok elhelyezésére már a 20-as évek végén elkezdődött a bérházak építése. Erre a célra vásárolta meg a város a Szelke-majort, illetve adta át a MÁV igazgatósági bérház számára a területet 1927- ben. Vitézi házhely céljára adott területet a város a Széna téren és a Segesvári utcában.305 293 FARKAS Gábor: Várostörténeti tanulmány. Székesfehérvár a két világháború között. Kézirat. SzVL. XV. 5. Kézirattár 445. 25. 294 FARKAS Gábor: Várostörténeti tanulmány. Székesfehérvár a két világháború között. Kézirat. SzVL. XV. 5. Kézirattár 445. 23. 295 FARKAS Gábor: Gazdasági, társadalmi és kulturális szerkezet Székesfehérváron. 1919-1941. Kézirat. SzVL. XV. 5. Kézirattár 445. 55. 296 FARKAS Gábor: Gazdasági, társadalmi és kulturális szerkezet Székesfehénáron. 1919-1941. Kézirat. SzVL. XV. 5. Kézirattár 445. 56. 2<r F ARKAS Gábor: Gazdasági, társadalmi és kulturális szerkezet Székesfehénáron. 1919-1941. Kézirat. SzVL. XV. 5. Kézirattár 445. 71. 298 FARKAS Gábor: Gazdasági, társadalmi és kulturális szerkezet Székesfehénáron. 1919—1941. Kézirat. SzVL. XV. 5. Kézirattár 445. 2. 299 FARKAS Gábor: Gazdasági, társadalmi és kulturális szerkezet Székesfehénáron. 1919—1941. Kézirat. SzVL. XV. 5. Kézirattár 445. 6. 300 F ARKAS Gábor: Gazdasági, társadalmi és kulturális szerkezet Székesfehénáron. 1919-1941. Kézirat. SzVL. XV. 5. Kézirattár 445. 3. 301 FARKAS Ctábor: Gazdasági, társadalmi és kulturális szerkezet Székesfehénáron. 1919—1941. Kézirat. SzVL. XV. 5. Kézirattár 445. 4. 302 F ARKAS Gábor: Gazdasági, társadalmi és kulturális szerkezet Székesfehénáron. 1919-1941. Kézirat. SzVL. XV. 5. Kézirattár 445. 6. 303 F ARKAS Gábor: Gazdasági, társadalmi és kulturális szerkezet Székesfehénáron. 1919-1941. Kézirat. SzVL. XV. 5. Kézirattár 445. 4. 304F ARKAS Gábor: Gazdasági, társadalmi és kulturális szerkezet Székesfehénáron. 1919-1941. Kézirat. SzVL. XV. 5. Kézirattár 445.. 100. 305 FARKAS Gábor: Gazdasági, társadalmi és kulturális szerkezet Székesfehérváron. 1919—1941. Kézirat. SzVL. XV. 5. Kézirattár 445. 8. 77
