Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Tanulmányok - Demeter Zsófia: Régi és új szerepkörök Székesfehérvár történetében
Demeter Zsófia: Régi és új szerepkörök Székesfehérvár történetében vegyesdandár-parancsnokság, az 50-es években a Szovjet Különleges Hadtest parancsnoksága. 1961-ben állították fel az 5. Osszfegyvememi Hadsereg parancsnokságát, 1991-ben a Szárazföldi Csapatok Parancsnokságát, 2007-ben pedig az összhaderőnemi parancsnokságot.262 Mindennek kiszolgálására használták a később a Zámoly utca és a Fecske utca között felépült laktanyát (1937). Havranek József polgármestersége a jó városi gazdálkodással és a városi befektetési kedvvel egyéb kincstári beruházásokat is a városba vonzott. Fontos városfejlesztő tényezővé vált a posta és pénzügyi palota építése, valamint az Árpád fürdő263 beruházása, ugyanis ezekkel rendezték a régi kaszárnya területét, és utcát nyitottak a Várkörút felé. 1905-ben nyílt meg az Árpád fürdő a régi kaszárnyához tartozó egykori katonai pékség helyén. Az építkezést három bank részvénytársasága finanszírozta, és később üzemeltette. Hübner Jenő tervei szerint készült.264 Jelentős összefogást igényelt a megyei Szent György Kórház beruházása. Megvalósulása újabb megyei szerepkört, az egészségügyi vonzáskörzetet csatornázta Székesfehérvárra. 1865-ben nyílt meg az első megyei kórház, melyhez a város a hajdani előfogatú házat adta a Budai és Lövölde utca sarkán. 1901-ben nyitották meg a Megyei Szent György Kórházat, mely 5 katasztrális holdon pavilonrendszerben épült265 Hübner Jenő tervei szerint. Csalai Kégl György' 100 ezer forintos alapítványa járult hozzá a létrehozásához. Mindezt a megyei pótadó és a város ingyen telke egészítette ki.266 1905-ben a Dinnye utcát nevezték el az adományozó tiszteletére, ez ma ismét Kégl György utca. Ugyancsak a kórházi alaphoz járult hozzá Nagy Sándor adománya (erről is utcanév emlékezett meg, a mai Ady utca egykori neve), illetve Grünfeld Jakabé, akinek adományából építették 1913- ban a tüdőbetegek gyógyítására a Lujza Szanatóriumot. A kórház az 1920-as, 30-as években gyermekszanatóriummal és járványkórházzal bővült.267 A kor szokásainak megfelelően a Halesz erdőt ekkor kezdték ligetté átalakítani. A Halesz helynév magyarázatát is egy ehhez kapcsolódó fehérvári adoma őrizte meg. A vizes terepen a gazdák igencsak kételkedtek abban, hogy itt valaha erdő lesz. Azt mondogatták tehát: „ha lesz, fa lesz”. így maradt volna rajta a Halesz név. Ebben a kiserdőben játszódtak le a fehérváriasan „haleszi felkelésnek” nevezett esemény'ek: itt kötözték fához az 1849. augusztus 10-ei népfölkelés előőrseként elfogott nemzetőröket, s itt tették őket ki a nap hevének, innen vitték őket az Újépületbe, ahol augusztus 14-én kivégezték a hat fehérvári mesterembert. Ezért állították 1888-ban ide a kivégzettek emlékére az oszlopot, amelyet egy sima lap fedett. Bár az oszlop a királyi bazilika emlékei közül származott, a nép mégis gyertyatartónak csúfolta az emlékművet, mert olyan is volt. Bory Jenő készítette az emlékmű kiegészítésére 1910-ben a Turul-szobrot. Hagyományosan itt emlékezett a város fiatalsága a márciusi és októberi szabadságharci napokra. Az erdőt ligetté 1899-ben, Erzsébet királyné emlékére alakították: kutakat fúrtak, sétálóutakat alakítottak ki, padokat helyeztek el, díszbokrokat, cserjéket és virágokat ültettek.268 Az alagcsatornázás már a 60-as években is szerepelt a város tervei között. 1861-re próbaképp meg is épültek a föld alatti szennyvízlevezető csatornák a Kaszárnya (Kossuth), Rózsa és a Nádor utca elején, de nagyon drágának bizonyultak, így a szennyvíz továbbra is az utak mellett kikövezett nyitott árkokban folyt.269 1873-ban született meg a város alagcsatornázási terve, első szakaszként a Belváros keleti csadakozó utcáit, a Víziváros szélét csatornázták (1880- ban a Várárki utcát, 1886-ban a Kígyó utcát270). A századfordulóra viszont már megvalósultak az urbanizációs tervek: a légszeszvilágítás után bevezették a villanyvilágítást, elkészült a Belváros alagcsatornázása, elkészült a városi vízmű, kiépült a Budapest—Székesfehérvár telefonhálózat. A csatornázás és a vízvezeték-építés szinte észrevédenül mintegy folytatta a vízzel való küzdelmet. Az ivóvizet előbb a Királykútból, majd az Aszalvölgyből nyerték, a szennyvíz a Kert utcán haladó főgyűjtőbe ment, majd a Sóstón átvezetve az Aszalvölgyi-árokba.271 Az újdonságok „fénypontja” az volt, amikor 1903. január 1-jén kigyulladt a város utcáin a villanyvilágítás. 800 izzó és 20 ívlámpa árasztotta a fényt. Jól látható, hogy' megteremtődött az alap, amelyre nagyon hamar építkezni lehetett. Hosszú távon akár egy nagyvárost is. A város bővülése miatt a házak sorszámozását meg kellett szüntetni. A Wüstinger József-féle felméréstől a városrészek házait külön sorszámozták. 1896-ban vezették be az utcák szerinti házszámozást.272 262 FARKAS Gábor 1996, 80-81. 2« LAUSCHMANN 1998, IV. 251. 264 LAUSCHMANN 1998. IV. 237. 265 DEMETER-GELENCSÉR Ferenc 1990, 169. 2“> LAUSCHMANN 1998, IV. 214-215. 267 DEMETER - GELENCSÉR Ferenc 1990,169. 268 CSURGAI HORVÁTH 2002a, 291. » PÁRNICZKY 1978,158. 2711 CSURGAI HORVÁTH 2002a, 299. 271 LAUSCHMANN 1998, IV. 258. 272 CSURGAI HORVÁTH 2002a, 296. 74
