Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Tanulmányok - Demeter Zsófia: Régi és új szerepkörök Székesfehérvár történetében
Demeter Zsófia: Régi és új szerepkörök Székesfehérvár történetében Saára Gyula polgármestersége idején (1908—1918) épült az Ipariskola (1909, tervező Dworzsák Rezső) és a Deák Ferenc utcai Iskola (1909—1910, tervező Dworzsák Rezső), az új árvaház és az aggintézet. 1912-ben vásárolta meg a város Széchényi Viktor főispántól a Kossuth utcai palotát a Vörösmarty' Kör székházának. A XX. század 10-es éveire fejeződött be a vezetékes ivóvízhálózat kialakítása.273 1916-ban építette fel a vasútvonaltól délre az Első Budapesti Gőzmalom Rt. fehérvári telepét. A külvárosok fejlődése szinte körülfolyta ebben a korszakban a majorokat, azok fokozatosan kezdték elveszíteni termelő funkciójukat, sőt a város fejlesztése céljából sorra városi tulajdonba kerültek, területüket parcellázták. A Víziváros és a Tóváros kiépült, sőt Belvároshoz közelebbi részein előbb kisipari, kispolgári jellegű városias sáv települt. A Rákóczi utca elején, a Fazekas téren dolgoztak a fazekasok. A külvárosok szélein pedig iparos sáv kezdett kialakulni, először csak a vasút, később a városi szolgáltatások és a katonai létesítmények igényeihez igazodva. A Víziváros 1870-es években kiépülő széleire települt a századforduló jellegadó ipara: a vasúti főműhely, a gőzmalom, két laktanya, a gázgy'ár és a villanygyár.274 A külvárosok jelentős átalakulása kezdődött: először a vasúthoz kapcsolódó részeken kispolgári telepek, szolgáltató kisipar jelent meg, a Belvároshoz közeli sávokban, és a Budai út csomópontja körül belvárosias, nagypolgári bérházak épültek.275 Ezekre a körzetekre a századfordulón kiterjedt az urbanizáció, sőt az igazgatási negyed is kihúzódott. A Belváros egykor élesen lehatárolt széle mind látványában, mind funkcióban feloldódott. 1883-tól tiltották itt a zajos és szennyező termelést, illetve az állattartást. Megszűntek, illetve beépültek a várárok körüli kertek, melyek a belvárosiak megélhetését segítették. Ezzel szorosan összefüggött az, hogy a város régi és új polgársága, illetve értelmisége, a jellegzetesen belvárosi népesség villaépítkezésbe kezdett. Ennek helyszíne elsőször az Öreghegy, később a Balaton partja volt.276 Az 1880-90-es évek az agrárkonjunktúrával az agrárnépességet érintették, és ez a falusias külvárosok kispolgárosodásában, tömeges lakóépítkezésében jelent meg. A régi külvárosok teljesen átépültek, s ezt a századfordulós jegyet viselik maradványaik máig: ekkor városiasodtak, a parasztudvarok és majorok mellett ipari üzemek és közcélú létesítmények épültek.277 A külvárosok régiségére csak a szabálytalan utcahálózat, és a rá fésűsen felsorakozó telekszerkezet utal.278 Az agrárkonjunktúrát a filoxéra az 1880-as évek végétől fékezte.279 Az ellenhatás kettős volt. A járványban pusztuló Öreghegyen ellátatlanok tömege lakott, bár a kinnlakást a szőlőhegyi rendtartás és a városi hatóság is ültotta. Az Öreghegy' állandó lakossága tehát elszegényedett, s ugyanakkor erősen szaporodott a környező településekről beköltöző szőlőmunkásokkal. Az újonnan telepített és a vésznek ellenálló homoki területek (Örhalom, Maroshegy, Demkóhegy) viszont ekkor épültek ki. Ezeket nem nyilvánították hegyközséggé, de tiltották a sorompókon kívüli telepedést, viszont a bankrendszer olcsó hitelekkel, kislakásépítő akciókkal mégis elősegítette azt. A Millennium idejére a város belakta a régi Budai út és a Marhavásár tér két oldalán a Víziváros palánkjáig szabadon álló, lecsapolt, szántóként használt területet. Az I. világháborúra a város belterületének határa már a Kadocsa út és a vasút közti térség volt, sőt átlépte már két helyen a déli vaspálya vonalát (pl. a Hosszúsétatérnél), és a Vasútvidék, a vasutaskertek már az Alsóváros felé terjeszkedtek. A vasutasság, a II. világháború előtti legnagyobb munkáscsoport és a tisztviselőréteg növekedésével ekkor jelent meg a termeléstől elkülönült telepszerű kertes elővárosok sora (Búrtelep, Almássy-telep, Vasútvidék, Maroshegy, a Kisteleki utca és a Szép-dűlő helyén a „vezér utcák”, Szárazrét).280 Ezeken a helyeken új típusú parcellázást látunk, s ez új jelenség Fehérvár településszerkezetében. Ez lett a természeti térformáktól független, mérnöki rajz alapján készülő, szabályos, derékszögben kereszteződő utcahálózatú telep.281 Az új telepeken megváltozott a gazdasági tevékenység. A régi paraszti külváros a mezőgazdasági és kézműves kisipari tevékenységre épült, központja a gazdasági udvar volt. A munkástelepeken a mezőgazdasági termelés csak a kiegészítő házi kertgazdaságban folyt,282 a munkahely és a család lakóháza végleg elvált egymástól. A külvárosokban alközpontokat alakítottak ki: megépítették, vagy tervezték templomukat, városközpontjukat, művelődési intézményeiket.283 Ebbe a municipális fejlődésbe a telepek többnyire beépültek, kapcsolódtak hozzá. A Búrtelep pl. teljesen beépült a vasútvidék XX. századi központosodásába: a vasúttól északra és keletre mindent a CSURGAI HORVÁTH 2002a, 297. 274 TÓTH 1989, 11. 275 TÓTH 1989, Összefoglaló 2. 276 TÓTH 1989,11-12. 277 TÓTH 1989, Összefoglaló 2. 278 TÓTH 1989,10. 279 TÓTH 1989, 8-9. 2». TÓTH 1989, Összefoglaló 2. 281 TÓTH 1989, 9. 282 TÓTH 1989,13. 283 töth 1989,11-12. 75
